35. BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

A TAVASZ ÜNNEPE BUDAPESTEN

A 35. Budapesti Tavaszi Fesztivál április 10. és 26. között ismét Európa nyüzsgő kulturális központjává varázsolja a magyar fővárost. 17 napon keresztül, 43 helyszínen, több mint 170 program várja az érdeklődőket.



A klasszikus nagyzenekari és kamarazenei koncertek mellett idén is számos opera-, jazz-, világzenei, crossover, tánc- és színházi produkció, képzőművészeti és szabadtéri program közül válogathatnak a látogatók.

A tavaly megújult struktúrában megvalósított fesztivál a MŰPA, a BFTK és a Magyar Turizmus Zrt. koordinálásában idén is sokszínű programkavalkáddal várja a látogatókat. 2015-ben, a korábbi hagyományoknak megfelelően, a legjobb magyar előadók mellett világsztárok lépnek fel, illetve számos világpremiert, magyarországi bemutatót, koprodukciós előadást és színházi bemutatót is tartanak.

Több tucat helyszínen zajlanak majd az események: a MŰPA, a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház mellett a Zeneakadémia, a Budapest Music Center (BMC), a Bálna Budapest, a Pesti Vigadó, A38 Hajó, a Nemzeti Színház, valamint fővárosi színházak és múzeumok is kiemelt programhelyszínek lesznek.

Idén is világsztárokat lát vendégül az eseménysorozat, itt lesz többek között Gyenyisz Macujev, David Sanborn, Elīna Garanča, a Bayerisches Staatsorchester Kirill Petrenkóval, Vladimir Ashkenazy és a Philharmonia Orchestra, Sinéad O’Connor, Bertrand de Billy, az Orpheus Chamber Orchestra, Ana Moura, Dhafer Youssef, Nishat Khan, Little Boots, Arve Henriksen, Kevin Mahogany és a Gershwin Piano Quartet. A világhírű külföldi művészek mellett a hazai zenei élet kiválóságai is fellépnek: a Nemzeti Filharmonikusok, Ránki Dezső, Fassang László, a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar, Dresch Mihály, Bognár Szilvia, Herczku Ágnes és Szalóki Ágnes, Balogh Kálmán és Lukács Miklós.

Különleges produkciók és bemutatók szerepelnek a fesztivál idei repertoárján: J. A. Hasse: Siroe, Perzsia királya című műve Max Emanuel Cencic és Júlia Lezsnyeva főszereplésével; a kontinensen először lesz látható az Alice Csodaországban című kamaradarab; Farkas Ferenc Csínom Palkója a Budapesti Operettszínházban; Novák Ferenc legendás Magyar Menyegzőjének 25 év után felújított változata; a világ egyik vezető kortárs táncegyüttese, az NDT, napjaink ünnepelt koreográfusának, Wayne McGregornak és Frenák Pál Társulatának legújabb alkotásai. A fővárosi színházak közül a fesztiválra időzíti premierjét a Madách Színház – AGYELDOBÁS (Jeeves és Wooster) –, a Kolibri Fészek – Axel Hacke: A medve, akit Vasárnapnak hívtak –, és a Radnóti Színház – Tasnádi István - Hajós András - Dinyés Dániel: Spam operett című darabjával.

A fesztivál kiemelt figyelmet szentel az egyetemes zenetörténelem egyik legmeghatározóbb, magyar alakjának, Liszt Ferencnek. Paolo Miccichè DanteXperience című előadása a 750 éve született Dante Alighieri Isteni színjátékának és Liszt monumentális Dante-szimfóniájának különleges összeházasítása egy egyedülálló crossover produkcióban. A Liszt-díjjal frissen kitüntetett zongoratehetség, Balázs János példaképe, Cziffra György Liszt-átirataira fókuszálva állította össze koncertprogramját. A fesztivál Liszt kortársa és barátja, Mosonyi Mihály, valamint a 100 éve elhunyt Goldmark Károly munkássága előtt is tiszteleg.

A magyar zeneszerzők mellett az olasz kultúra és az olasz művészek is fókuszba kerülnek. A dalszínházak ünnepelt Verdi-baritonja, Leo Nucci egy Verdi-áriaesttel érkezik, míg honfitársa, Mario Brunello Haydn művei mellett egy különleges csemegét, Nino Rota gordonkára írt darabját is műsorra tűzi. A világ legrégebbi működő operaháza, a nápolyi Teatro di San Carlo Verdi művével, a Luisa Millerrel készül a magyar közönségnek, a Magyar Állami Operaház pedig az olasz komponista klasszikusát, az Aidát bújtatja új köntösbe az Erkel Színházban.

A zenei programok mellett számos kiállítás várja a látogatókat. Az Oscar-díjas, magyar operatőr, Zsigmond Vilmos fotóiból válogatva tiszteleg az idén 85. születésnapját ünneplő alkotó életműve előtt a Ludwig Múzeum. A Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum fesztiválon nyíló tárlatai Erdély kulturális hagyatékát mutatják be, míg a Mátyás-templom és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiállítása a nagy múltra visszatekintő egyházi műemlék történelmébe ad betekintést.

A tavalyi nagy sikert követően idén ismét sor kerül a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) a BTF társrendezvényeként. A 2015-ös fesztiválon 13 ország társulatai mutatkoznak be a Nemzeti Színházban a magyar közönségnek.

A fesztivál szinte az egész várost belakja: a legváratlanabb helyeken bukkannak fel zenészek, táncosok performanszokkal, amelyeknek akár a járókelők is részévé válhatnak, akárcsak a Fesztiválnyitó Promenádnak. A fesztivál idején ezúttal is különleges installációk lepik majd el a magyar fővárost, és ismét felépül a tavalyi eseménysorozat egyik legfelkapottabb látványossága, az óriás betűkből kirakott Budapest-felirat is a Hősök terén.

A szervezők fontos célja, hogy Budapestet bel- és külföldön egyaránt a kiemelt kulturális turisztikai célpontok sorába helyezze, így a fesztivál nemzetközi pozicionálásban és külföldi kommunikációjában a Magyar Turizmus Zrt. is közreműködik.

A fesztivál programjairól és a jegyvásárlási lehetőségekről részletesen tájékozódhat a www.btf.hu honlapon.

(Forrás: www.btf.hu)

---------------------------------

(Leközlő:

Polgár Julianna

(szerkesztő- és fotóriporter - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;

sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu

főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;

GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;

budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)

SIKERES ÉVET ZÁRT A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

2013. számokban – sikeres évet zárt a Magyar Állami Operaház

584 rendezvény, 549 ezer néző, 1,5 milliárd forint összesített jegy- és bérletbevétel, valamint az Erkel Színház újranyitása – ezek az Opera elmúlt évének legmeghatározóbb mutatói.

 



2013-ban 584 rendezvény valósult meg a dalszínház szervezésében, az Erkel Színház újranyitásával már két állandó budapesti játszóhelyen, továbbá vidéki helyszíneken és a Távol-Keleten, az alábbi megoszlásban:

427 opera- és balettelőadás (268 az Operaházban, 136 az Erkel Színházban, 23 Japánban és Kínában),

12 premier,

3 nagy felújítás,

1 Verdi-fesztivál,

30 repertoárprodukció,

16 hangverseny, dalest,

77 diák- és ifjúsági foglalkozás, előadás,

18 egyéb rendezvény (könnyűzenei koncertek, gálák, táncestek, szabadtéri események).

Az 549.000 nézőből 72.703 váltott bérletet az Opera előadásaira, 47 ezren pedig a társulat külföldi turnéin látták a dalszínház produkcióit. 54 ezer középiskolás diák a nagy sikerű OperaKaland sorozat keretében vehetett részt operaelőadásokon az Erkel Színházban (122 város 300 oktatási intézményéből, 2 sorozatban 43 előadás).

Az Opera nemcsak rendezvényeivel, de kiadványaival, híradásaival is hatékonyan érte el látogatóit. 2013-ban valamennyi itthon és külföldön született magyar állampolgár megkapta az Útravaló 2013 CD-t, a lemez így 100 ezer családhoz jutott el. A több tízezer sajtó- és köztéri megjelenés, a 480 Facebook-bejegyzés, a 182 saját weboldalon megjelent hír, és az összesen 16 exkluzív kiadvány (5 magazin, 4 rendkívüli szám, 6 CD lemez, 1 könyvtrilógia, 3 nagy évad-tájékoztató brosúra) jóvoltából folyamatosan tájékozódhattak a látogatók az Opera aktuális eseményeiről. Az intézmény Facebook-oldalának rajongói száma elérte a 19 ezret, ez 95 %-os növekedést jelent egy évre vetítve, 350 %-os növekedést két év viszonylatában!

2013-ban 12 televíziós és 20 rádiófelvétel- és közvetítés jóvoltából azok is figyelemmel követhették az intézményben zajló eseményeket, akik személyesen nem lehettek jelen egy-egy helyszínen. A rendezvényeket több ezer fotó és 51 saját szerkesztésű videófelvétel örökítette meg.

Az Opera 2013-as összesített jegy- és bérletbevétele elérte 1,5 milliárd forintot. Ezen álomhatár elérését, a kiemelkedő számú rendezvény megvalósulását 1.010 közalkalmazott – ebből 291 új állás létesült az Erkel Színház újranyitásával –, 260 szerződéses magyar művész, 69 külföldi vendégművész (44 énekes, 11 karmester, 14 alkotó) és 13 partner-együttes (MR Szimfonikusok, Danubia Zenekar, Kolozsvári Magyar Opera, Concerto Budapest, Orfeo Zenekar, MR Énekkar, Budapesti Stúdió Kórus, Honvéd Férfikar, Zeneakadémia, Magyar Táncművészeti Főiskola, Győri Balett, Pécsi Balett, Honvéd Táncegyüttes) munkája eredményezte.

AZ ÉV LEGFONTOSABB TÉNYE: AZ ERKEL SZÍNHÁZ MEGNYITÁSA

A legnagyobb közép-európai, ültetett színházi nézőterének helyet adót Erkel 136 előadásának átlagos látogatottsága 74%-os volt, amely az 1.819 pótszék nélküli ülőhellyel számolva minden előadáson átlag 1.373 látogatót jelent. Mivel az Operaház befogadóképessége 1.260 ülőhely, és ennek kihasználtsága 2013-ban 92%-os volt, ez az arány azt jelzi, hogy a felújítás miatt 2013-ban még csak 5 hónapon át játszó Erkel működésével az összintézményi opera- és balettelőadásokat látogatók száma bőven több mint kétszeresére emelkedett.

 

 

A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ TEHÁT MAGABIZTOSAN ŐRZI ABSZOLÚT ELSŐ HELYÉT A HAZAI SZÍNHÁZI ÉLETBEN!

 

 

Az Opera „nyolc boldogsága”:

1. LEGNAGYOBB LÉTSZÁM (1000 feletti létszámú alkalmazott, mintegy 400 szerződéses művész és rendszeres szolgáltatói munkatárs 2014-ben)

2. LEGNAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉG (pótszékezve 1.900 fő –Erkel Színház; 1.300 fő – Operaház)

3. LEGNAGYOBB ELŐADÁSSZÁM (500 opera-, balett- és kísérleti előadás, 100 gyermekprogram, 80 gála, koncert, dalest, egyéb esemény 2014-ben)

4. LEGNAGYOBB REPERTOÁR (mintegy 100 mű és produkció, ezekből az 2013/14-es évadban 51 különféle előadás forog)

5. LEGNAGYOBB NÉZŐSZÁM (immár 750 ezret meghaladó lehet turnékkal és az Erkel Színház egész éves működésével 2014-ben)

6. LEGNAGYOBB BEVÉTEL (2.2 milliárd Ft – bérlet- és jegybevétel, kölcsönzés, rendezvények, turnék, TAO már 2013-ban is)

7. LEGNAGYOBB TÖRZSKÖZÖNSÉG (77 ezer bérletes az Erkel Színház újranyitásával)

8. LEGNAGYOBB TÁMOGATÁS (7.6 milliárd Ft-os állami támogatás a 2014-es pénzügyi év kezdetén)

 

A Magyar Állami Operaház 2014-ben minden téren eléri működőképes méretének határát, amellyel – a párizsi mellett – az egyik legnagyobb összművészeti centruma, integrált operaintézménye a világnak. Indokolja ezt (különleges társadalmi szerepvállalása mellett) az ország zenei és tánchagyománya, a magyar tehetségnevelés és művészeti élet ma is érvényes nemzetközi reputációja és az ország történelmi sajátosságaiból is eredő, Budapest-központúság is. Az Opera pedig a jövőben is élni kíván a rá ruházott felelősséggel: nemcsak az operajátszás, a klasszikus balett és a filharmóniai tudással bíró, zenekari játék magyarországi fenntartása múlik rajta, s így nemcsak a Zeneakadémián és a Magyar Táncművészeti Főiskolán végzettek legnagyobb felvevője, de - áttételesen énekművészeken-karmestereken-alkotókon és más közreműködésen keresztül - segít életben tartani a nagy, vidéki színházi központok, valamint a határon túli, magyarlakta területek opera- és táncéletét is.

Az Opera emellett kész új beruházásokat indítani (Operaház és Üzemház felújítása, Műhelyház építése, Zenekari Próbacentrum korszerűsítése, hangszerbeszerzés), immár egész évben két nagyszínházban játszik, kamaraszínházi működésbe kezd, szabadtéri előadásokat és vidéki vendégszerepléseket szervez, megteszi a közönségnevelés és a művészképzés (OperaStúdió) terén a szükséges további lépéseket, folytatja társadalmi programjait, és újabb ázsiai útra indul – továbbá működési reformjának súlyát immár a művészi munkára, a minőségi előrelépésre, a repertoár átalakítására, felfrissítésére helyezi.

(Forrás: Magyar Állami Operaház)

---------------------------------------------------

BÚÉK! = BOLDOG ÚJRA ÉLEDÉST KRISZTUSBAN!


(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

19. POLGÁRI GONDOLA - KULTÚRA BUDAPESTEN

19. POLGÁRI GONDOLA

A főváros kulturális életét és fesztiváljainak fejlesztési lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói szombaton (2013. október 12-én) a Budapest hajón. Balog Zoltán (emberi erőforrás miniszter, az MPEE elnöke), Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a MŰPA vezérigazgatója is értékelt, és kiderült, jövőre nemzetközi résztvevőkkel indul a Nemzeti Színházak Találkozója.

A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. ,,Ha nem tudunk úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat" - hangsúlyozta Balog Zoltán, az MPEE elnöke.

A kultúráért felelős tárcát is irányító Balog Zoltán hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Vidnyánszky Attila ,,egy izgalmas kísérlet letéteményese" a Nemzeti Színház vezetőjeként - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: az igazgatóváltást kísérő, méltatlan és ostoba küzdelemről nem érdemes beszélni, hiszen ,,nem a kultúrharcban, hanem a kultúrában vagyunk érdekeltek".

,,Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése" - értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat - így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését - sikerült véghez vinni, ,,de történhetett volna több is".

 

Káel Csaba, a Művészetek Palotája (MŰPA) vezérigazgatója hangsúlyozta: ,,elsősorban nem gazdasági, hanem identitásválságban szenvedünk, a politikai ütközetek közben mégis elfelejtünk a saját identitásunkról beszélni", a tévében, mozikban pedig csak Amerikáról szóló filmek, sorozatok mennek.

Budapest nemcsak épített örökségben gazdag, hanem az előadó-művészeti területet tekintve is: nemrég felépült a Budapest Music Center, október 22-én adják át a felújított Liszt Ferenc Zeneakadémiát, majd rövidesen az Erkel Színház és a Pesti Vigadó is megújul - emlékeztetett Káel.

 

A magyar főváros előadó-művészeti infrastruktúrája a felújítások után a bécsivel kerül egy szintre, a szomszéd várnak mégis huszonötször nagyobb bevétele van a kulturális turizmusból. Ezért érdemes tanulni tőlük, például abban, ahogy tematikus fesztiválokban gondolkodnak - figyelmeztetett.

A MŰPA vezetőjének elmondása szerint Budapest fesztiválélete elsősorban a nyolcvanas években indult Budapesti Tavaszi Fesztiválról (BTF) volt ismert, mára ezt a szerepet átvette a Sziget, pedig a könnyűzenétől eltérően a komoly-, világ- és népzenében, a dzsesszben, a táncban nincsenek nyelvi nehézségek.

Káel Csaba bejelentette: megbízást kapott a kormánytól, hogy egy kulturális intézményvezetőkből, szakemberekből létrehozandó bizottsággal együtt dolgozzák ki Budapest nemzetközi fesztiválfővárossá fejlesztésének négyéves stratégiáját. Mint felidézte, a MŰPA stratégiai partnereivel együtt már két éve elkezdett olyan kulturális csomagokat összeállítani, amelyekkel külföldieket lehet Budapestre csábítani, és ennek immár érzékelhetők az eredményei.

Jövőre rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Színházak Találkozóját Budapesten a BTF keretében, de a tervek szerint a fesztivál más műfajok, például a film felé is nyit. Káel Csaba fontosnak nevezte a Café Budapest Kortárs Fesztivál ismertebbé tételét, szerinte ebben segíthet, ha a rendezvénysorozat nemcsak a kultúra, hanem például a gasztronómia terén is kínálna programokat.

 

 

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kulturális kormányzat nagy dolgot vitt végbe azzal, hogy módosította az előadó-művészeti törvényt, megvédve a kőszínházi struktúrát, ,,azt a fantasztikus kincset, amely ellen az előző törvény gátlástalan támadást indított".

Mint kiemelte, a szakma egy szűk részét érintő - sokszor valós - problémák miatt bel- és külföldről egyaránt hangos támadások érkeznek, pedig "a szakma úgynevezett alternatív és független része sokkal jobban finanszírozott itt, mint bárhol a környező országokban".

Vidnyánszky Attila úgy vélte, Budapest és a vidék szembeállítása nagyrészt mesterséges, de annak vannak komoly okai is: 2008-ban például a pályázati pénzekből 21 százalék jutott vidéki, 8 százalék határon túli és 72 százalék fővárosi színházaknak, ez mára megváltozott.

Tenni kell még azonban a színészek egzisztenciális kiszolgáltatottsága ellen, ki kellene találni nekik valamiféle életpályamodellt - vetette fel az igazgató, hozzáfűzve: újra kell gondolni az oktatást is, mert ,,a színházi szakemberképzést átlengi a káosz". Megemlítette, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemmel színházkritikus-képzés indítását tervezik.

Hangsúlyozta: fontos a jegybevétel, de közben egy széles réteg az anyagiak miatt nem tud eljutni színházba, ezért ,,minél szélesebbre kell tárni a kapukat". Közben a Nemzeti Színház teltházakkal játszik, és már külföldön is megmutatta magát: Kijev és Szatmárnémeti után az évad során Ungvárra, Munkácsra, Komáromba, Debrecenbe is ellátogat. A Nemzeti Színházak Találkozójáról az igazgató elmondta, orosz, szerb, lengyel, szlovén, litván, moldáv, román társulatoktól érkeztek pozitív visszajelzések.

(Szövegforrás: MTI)

---------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))