A Budapesti Székely Kör 2023. augusztusi honismereti
kirándulása Zebegény csodáját mutatta be.
Zebegény nevének
kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fenn. A
Baranya megyei Zebegény – mai nevén Szebény – Szent Mihályról nevezett bencés
apátsága birtokos volt a “Zebegény-hegyi monostor”-ban (Szent Mihály hegy),
mely a hegy Duna felé eső lejtőjére épült.
A XIV. századból találhatók még följegyzések arról,hogy Papy Miklós fia, Lőrincz, volt az apátság kegyura. E család a “magvaszakadtával” Zsigmond király 1396-ban a kegyúri jogot a Trentul testvérekre ruházta. 1483-ban a bencés monostor már elhagyott volt, amit ebben az állapotában Zsigmond pécsi püspök kért el a pápától.
A középkorban a monostor alatt (a mai Zebegény közigazgatási területén) kialakult Almás és Kovácsi kis települések a török idők alatt teljesen elpusztultak. A környék az 1660-as években a hadak felvonulási területévé vált.
Zebegény és térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. A térséget 1700-ban I. Lipót Marossal, Visegráddal, Kisoroszival és a mai Zebegénnyel együtt Ernst Rüdiger von Starhenberg császári hadvezérnek – az 1683-ban Bécs védőjének – adományozta. 1746-ban a család ezen ágának kihaltával a birtokot a kincstár visszaszerezte és újból koronauradalom lett. Ettől kezdve a visegrádi uradalomhoz tartozott, ahova magyar és tót favágók települtek be. 1735 táján Ulmban hajóra (Ulmer Schachtel) szálló német telepesek jöttek a vidékre.
Az 1749-ben
összeírt urbárium szerint Zebegényben már 24 jobbágycsalád található, mely
nevek között magyar, német és szláv hangzású nevek egyaránt vannak: Borda,
Champp. Egidy, Frichtinger, Gimmer (2), Himmer, Horváth, Kardos, Kovaczky,
Kovács, Lippay, Mikulas, Pintér, Pobjsek, Polack, Srinyár, Szabó, Szurma,
Udvardy, Ulrich, Zebregt (2), Zibrinys,
***
A község első temploma a Kálvária-domb sziklájába bevájt szentélyből és az elé épített helyiségből állt. Harangja 1749-ből való, mely jelenleg a Kós Károly tervezte templomban látható.
1828-ban a község lakóinak száma 554 fő, lakóházainak száma 92 db volt. Ekkor a foglalkozási ágak: földművelés, erdőgazdálkodás és egy vendégfogadó működtetése volt. Fő gazdaságai “szőlős hegyében, sok gyümölcsösében, tölgyerdőiben és vízimalmaiban” volt. A patakon működő vízimalmait a váci és esztergomi gazdák is igénybe vették.
1846-ban kezdik építeni a Budapest-Pozsony vasútvonalat, amelynek Vác-Párkánynána közötti szakaszát 1851-ben adják át a forgalomnak.
Ez Zebegényt is
érintette. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti boltozott völgyhíd, ami
a maga nemében Magyarországon kiemelkedő ipari műemlék. Zebegény vasútállomást
kapott. Az állomás épülete a monarchia stílusában épült. Eredeti formájával
turisztikai látványosság.
***
***
Zebegény első iskolájának keletkezési ideje nem ismert. Az 1830-as években minden bizonnyal volt római katolikus iskolája az ősi sziklatemplom mellett, majd később a jelenlegi Bartóky utca 1. szám alatti ház helyén. Feljegyzés tanúskodik arról, hogy Dr. Robitsek Ferenc nagymarosi plébános kezdeményezésével, 1895-ben felépült egy “pompás” iskola és tanítói lakás az akkori Ferenc József téren. Ez az iskola ma is áll és működik. Az iskolához a telket, dr. Koperniczky Ferenc nagylövedi plébános, Zebegény szülöttje ajándékozta a községnek.
Az iskola akkori
padjait Wallenfeld Mihály kőbánya-tulajdonos ajándékozta az intézménynek. (Az
iskolában a mai napig megtekinthető a régi padok két példánya). Iskolaszék is
működött, elnöke dr. Robitsek Ferenc volt.
1890-es években megszélesítik a hétlyukú vasúti völgyhidat, így már két pár vágányon közlekedhetnek a vonatok.
1896-ban,
honfoglalásunk ezredik évfordulóján, emlékművet állítottak a vasútállomás
alatti kis téren. Itt alakították ki a Millennium emlékparkot.
***
1899-ben majdnem megsemmisült a település. Óriási felhőszakadás volt, s ez a Bükkös árokban felhalmozódott, mivel korábban az árkot – szekérátjáró miatt – bánya-meddővel feltöltötték. A felgyülemlő víz átszakította, elsodorta a bánya-meddőt és a víz - házakat elsodorva - rázúdult a községre.
1908-1910. között
Havas Boldogasszony tiszteletére épült a zebegényi plébánia templom, Kós Károly
erdélyi politisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei
alapján, szecessziós stílusban az erdélyi templomok mintájára. Freskóit
Kőrösfői Kriesch Aladár tervei alapján tanítványai készítették, Leszkovszky
György tanársegéd, festőművész irányításával.
***
Az 1900-as évek elejétől egyre ismertebbé vált Zebegény. Főleg a fővárosi polgárok közül egyre többen fölfedezték. Ekkor épülnek az első nyaralóházak, villák. Páratlanul szép természeti adottságai és kiváló, gyógyító levegője, valamint eredeti falusi arculata pezsgő nyaralóéletet indukált. 1924-ben Szőnyi István festőművész – aki elnyerte a Szinyei társaság első ízben kiadott nagydíját – feleségül vette, a zebegényi nyaraló tulajdonos, földművelésügyi államtitkár Bartóky József kisebbik lányát, Bartóky Melindát és nem sokkal később zebegénybe költöztek.
***
Ha Zebegény történetében mérföldköveket állítanánk, akkor az egyik jelentős mérföldkövet 1910-26-ra kell állítani. Zebegény arculatának kialakulása és jövőképének meglapozása ide tehető.
Az új templom építése kapcsán megjelent Kos Károly és művésztársai, majd Szőnyi István és az általa létrejött művészkolónia jó értelemben megpecsételte Zebegény sorsát. A század első felében olyan pezsgő, magas szellemi színvonalú nyaralóéletnek lehettek tanúi elődeink, ami meg nem ismételhető. Így írt Szőnyi:
,,A táj és az ember összefüggő és elválaszthatatlan egységét láttam meg Zebegényben, olyan környezetben, mely nagyon megfelelt elgondolásaimnak. Az én képeim témája ez a két dolog a világon, amihez legerősebb szálakkal vagyok hozzáfűzve: Zebegény és a családom…"
Ennek az időszaknak
és ezen személyiségeknek köszönhetően vonult be Zebegény neve a
művészettörténelembe. Szőnyi István ,,zebegényi remeteségét” a hosszú nyarakat
itt eltöltő és alkotó művészek oldották föl, úgy mint Elekfy Jenő, Medveczky
Jenő, Vass Elemér, Szobotka Imre, Berény Róbert, Aba Novák Vilmos, Bernáth
Aurél. Ezekben az évtizedekben a helyi építkezés is stílusában átalakult. Sorra
épülnek a polgári nyaralók, a szép környezetbe illő villák.
***
A teljesség igénye
nélkül ezek felsorolva:
Dőry, Maróti,
Sípőcz, Szepessy, Bartóky, gr. Károlyi, Tömösváry, Salamon, Koperniczky, Fehér,
Rostagni, Pusztai, Medveczky, Sínay, Makláry, Szauer, Szulavy, Szőke, Kende,
Antal, Berkó, Fischer, Tits, Gyarmathy, Huber, Kertész, Doby, Battlay, Farkas,
Lőherer, Molnár, Szvoboda, Kuchta, Káromi, Kosztolányi, Kiszely, Kanitz,
Rottman, Obriszt, Bausch, Lersch, Kacsóh, Lehner, Niewelt, Szatmáry, Bányai,
Kappel, Fodor, Zoltai és az Encián Sport Egyesületé.
Hogy mennyire gazdag volt világszínvonalú eseményekben az évszázad ezen első fele, ezen belül is a 30-s évek, tanúskodik a Virág Egylet Zebegény és a maga nemében páratlan Országzászló és Hősök Emléke. A község fürdőhely jellegét hirdető és jótékonyságáról híres gróf Károlyi Lászlóné gr. Apponyi Franciska a község állandó lakója volt.
1931-ben alakult a VEZ, elnöke gróf Károlyi Lászlóné, akit az Egyesületben Napraforgónak neveznek. A VEZ tagjait virágokról, fákról és cserjékről nevezik el. Kb. 300 gyermek és 50 felnőtt tagja van. Belső életében teljes egyetértés van, nincs cím, rang és korkülönbség. Munkatársai önként vállalkoznak a nemes munkára, hogy Zebegény község gyermekeit játék, sport és szórakoztató munka közben neveljék vallásos, hazaszerető emberekké. Zebegény már ekkor kiemelkedik a magyar községek egyhangúságából.
Egy nyolcszögletű
fallal körülvett pódiumon, négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Az
eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetejére 1-1 hatalmas kettős kereszt került
volna. A kettős keresztek akkor sajnos nem készültek el. Viszont 2015-ben a
helyükre kerültek.
***
1945. január 5-e
szomorú dátum a község történelmében. Ez volt ugyanis a megtorlás kezdete.
***
Mint német ajkú településről, 111 férfit és nőt írtak össze és hurcoltak el kényszermunkára - ,,málenkij robot”-ra -, a Szovjetunió ukrajnai területeire. Harmincan soha nem tértek vissza, ismeretlen helyen nyugszanak. Akik a keserves megpróbáltatásokat túlélték, betegen, legyengülve két és fél év után tértek haza.
Az utolsó
hazatérők 1947. július 28-án szálltak le a vonatról. A település lakói több,
mint 60 év után is szomorúan emlékeznek eme gyászos eseményre. A megpróbáltatások
két és fél évére a temetőben elhelyezett tábla emlékeztet.
1950-ben alakult meg a tanácsrendszer. ...
Ebben az időben a községfejlesztés fő célkitűzése járdaépítés, csapadékvíz elvezetés, hidak építése, utak kövezése és parkok építése volt. Fontos feladat volt a község egészséges, ivóvízzel történő ellátása.
A község közterületein lévő nyolc ásott kút mellett egyedül - a ma is bővizű - Erzsébet forrás vize volt kifogástalan. 1957-ben elkezdték az Erzsébet forrásra alapított törpe vízmű építését.
1958-ban a község területe 17 kat. holddal növekedett, mert ekkor csatolták a Bőszobi patak jobb oldalán lévő újvölgyi részt Zebegényhez. 1964-ben a rossz állapotban lévő Országzászlót és Hősi Emlékművet rendbe hozták és az Országzászló köré kilátót építettek. Az 1960-as évek elején a mezőgazdaság, mint megélhetési forrás, teljesen elsorvadt. 1961-ben formálisan létrehoztak egy termelőszövetkezetet, melyet 1962-ben hozzácsatolták a szobi-, majd a gödi termelőszövetkezethez.
A községben
1961-ben hozták létre a Mészkőásvány őrlő üzemet.
***
Az 1941. évi 881 lakoshoz képest, az 1960-as évek elején 1341 lakosa volt a településnek. Az 1960-as évek elején épült ki a Naphegyi településrész. 1962-ben a “Maróti villa” átalakításával létrehoztak egy szülőotthont, 15 ággyal, ahol évente több mint 300 kisgyermek született.
A háború után államosított
villákból üdülőket alakítottak ki, összesen nyolcat, ahol kéthetenként 535-en
üdültek. 1948-49-ben megkezdődött a nyolc tantermes általános iskola kiépítése,
ami 1955-56-ban fejeződött be. A háború előtt (1894-1948-ig) két tanteremben,
két tanító oktatott összesen 90-140 tanulót, kettéosztva I.-II. és
III.-IV.-V.-VI. osztályra. A zebegényi általános iskolában már 1959-ben
megkezdődött a szervezett zeneoktatás.
Szőnyi István halála után, 1967-ben, lakóházából Emlékmúzeumot alakítottak ki. 1968-ban a “Tömösváry” villában klubkönyvtárat hoztak létre, ami az épület privatizációja után, 1997-ben a Koperniczky házban kapott helyet.
Az 1970-as évekre tehető a volt mezőgazdasági területek parcellázása és egy kiterjedt üdülőövezet létrehozása. Ezzel az 1900-as évek első felének hangulatos családias nyaralóélete átalakult a hétvégi házas életmódra.
Az 1980-as években egyre erőteljesebben foglalkoztak a Bős-Nagymaros vízlépcső megépítésével. Ennek előkészítő munkálatai évekre megpecsételték a település sorsát.
Zebegény
lakosságának száma körülbelül 1200 fő, ami a nyári időszakban, a nyaralókkal
megháromszorozódik. A lakóingatlanok száma 360, a nyaralóépületek száma 680.
(Forrás:
www.zebegeny.hu)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése