a különleges, egyedi rózsafajtákat szeretőtek
a Budatétényi Rózsakertbe.
A 2,5 hektáron elterülő gyűjtemény Közép-Európa egyedülálló rózsa-génbankja, amelyben olyan, hatvan-hetven évvel ezelőtt nemesített különleges rózsafajták is megtalálhatók, amelyek csak kevés helyen a világban.
Számos
kultúrtörténeti különlegességgel is büszkélkedhet, amelyeket kellemes
napsütésben, izgalmas programok kíséretében tekinthettek meg a látogatók.
A 34.
Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál keretein belül a Magyar Agrár- és
Élettudományi Egyetem (MATE), Budafok-Tétény (Budapest 22. kerület)
Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, a Klauzál-ház és a Herman Ottó
Intézet együttműködésével valósult meg a Budatétényi Rózsafesztivál.
Az esemény
megnyitójának a Herman Ottó Intézet díszterme adott otthont, ahol
köszöntőbeszédet mondott Dankóné Hegedűs Jolán kerületi alpolgármester,
valamint Bozzay Péter, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, Fekete
Albert, a MATE Településtervezési és Díszkertészeti Intézet igazgatója, Geösel
András, a MATE Kertészettudományi Intézet igazgatója, és András Károly, a
Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke.
A kétnapos
rendezvény színes és változatos programkínálata sok látogatót vonzott, akik
nemcsak a rózsakülönlegességeket tekinthették meg, hanem érdekes előadásokat is
hallgathattak.
A
Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontja, illetve
Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke egyebek mellett dinnyeoltási
bemutatóval, mikroszkópos vizsgálatokkal, magkirakóval várta az érdeklődőket.
A legkisebbeket
báb- és meseelőadások szórakoztatták, a nagyobbak Boronkay Gábor rózsakutató
szakvezetésével járhatták be a kertet. Koncertek, játszópark, kirakodóvásár
és a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének bemutatója is színesítette
a programot.
Stratégiai terv
készül
Az esemény
megnyitóját követően Fekete Albert foglalta össze a rózsakert jelenét és a
jövőbeni terveket. A szakember a kert történeti értékei mellett hangsúlyozta a
gyűjtemény biológiai és genetikai értékét is, amely Európában is egyedülálló:
több mint ezer különböző rózsafajta található benne, az 1950–70-es évekből
olyanok is, amelyek már sehol máshol nem lelhetők fel.
Az egyetem
elkötelezett amellett, hogy ezt a genetikai örökséget gondozza és továbbadja,
emelte ki az előadó.
A rendezvény
megnyitója után Fekete Albert, a MATE Településtervezési és Díszkertészeti
Intézet igazgatója foglalta össze a Budatétényi Rózsakert jövőjére vonatkozó
terveket.
Ugyanakkor a
rekreációt szolgáló zöldfelület a kerületi lakosok körében jól ismert és
kedvelt, ezért a park jövőbeni használatára vonatkozóan igyekeznek a
lakossággal közösen, és hosszú távra tervezetten gondolkodni. Ez közös érdek,
hiszen csak így tudja visszanyerni a kert a korábbi évekből ismert régi fényét.
Fekete Albert hangsúlyozta, hogy az egyetem vezetése a mindenkori lehetőségeit
figyelembe véve hosszú távon tervez a rózsakerttel és bízik a gyümölcsöző
együttműködésben a polgármesteri hivatallal, a kerületi lakosokkal, és szívesen
fogadják az ötleteiket is.
A MATE
Településtervezési és Díszkertészti Intézete egy éve, tavaly június elején
kapta meg a nagy kihívást és nagy lehetőséget jelentő megbízatást, hogy
tervezzék meg a rózsakert jövőbeni működését. A nagy feladathoz első lépésben
megvizsgálták az éppen aktuális állapotokat, és ezek ismeretében kezdtek el
rövid és hosszú távú stratégiát alkotni.
Oktatási intézmény
lévén céljuk az, hogy ebbe bevonják a fiatalokat, a szakma jövendő vezetőit is.
A stratégiák
kidolgozása során arra törekedtek, hogy a múltbeli értékekre támaszkodva a
felmérési dokumentációt alapul véve az új elvárásoknak, igényeknek megfelelő
átfogó fejlesztési víziót fogalmazzanak meg. Olyan előkép lebegett a szemük
előtt, ami abból indul ki, hogy a nagy ökológiai értékkel bíró területet –
amely a klímaváltozás következményeinek mérséklésében is fontos szerepet tölt be
– minél többen használják, a látogatók minél komfortosabban érezzék magukat,
azaz a kert a tudományos feladatok ellátása mellett a köz érdekeit is
szolgálja.
Dicső múlt
A nagyszabású,
mintegy öthektáros kertet Ormos Imre professzor tervezte, a délies kitettségű,
száraz klímájú területen szubmediterrán pihenőkertet álmodott meg
esőbeállókkal, járdákkal, szépen tervezett ágyásokkal, illatos ezüsthársakkal.
A rózsakert 1963-ban készült el a kutatóintézet központjaként működő
Czigány-villát körülölelő területen. Akkor mintegy 40 ezer tő rózsa bontotta
szirmait évről évre.
A gyűjtemény
különleges szépségét a rózsarajongók is élvezhették, a kert minden évben
kinyitotta kapuit a nagyközönség előtt, de egyébként a kutatást szolgálta. Az
abban az időben megrendezett rózsakiállítást több ezer, akár tízezer látogató
is felkereste, a Rozárium munkatársai előadásokat, vezetett túrákat, vásárokat
szerveztek.
A rózsakert ma is
kiemelkedő értékét a magyar vonatkozású fajták, valamint számos kultúrtörténeti
különlegesség – például az illóolajat adó iráni és bolgár damaszkuszi rózsa,
vagy a legkorábbi kínai tearózsák – adják. A begyűjtött növényállományból a
nemesítési munka elsősorban a magyarországi klímát tűrő fajták szelektálására
és keresztezésére összpontosított, amelynek eredménye a máig megőrzött több
mint száz, Budatétényben nemesített Márk Gergely-rózsafajta lett.
1981-ben Márk Gergely nyugdíjba vonult és a kert egyre inkább megújításra szorult, bár a növényeket gondozták, a nemesítési munka és a park állagmegóvása háttérbe került. 1995-ben a tervezett Bécs-Budapest expóra készülve célul tűzték ki a rózsakert megújítását, ez végül a kiállítással együtt elmaradt. 2017-ben került sor a kert legutóbbi felújítására, ekkor információs táblákat helyzetek el, az ágyások talaját feljavították és újból szaporítani kezdték a meglévő fajtákat.
***
Fekete Albert
elmondta, hogy az átvételkor módszeres felmérésbe kezdtek: parcellákra osztva
tárták fel az állapotokat és a legfontosabb megoldandó gondokat. Vizsgálták az
ágyások rendeltetését, a rózsaállomány homogenitását, a meglévő és hiányzó
rózsafajtákat, az ágyások borítottságát, a növények egészségi állapotát, és a
felmérést fotókkal, drónfelvételekkel dokumentálták.
Sajnos 2017 és 2022 között a rózsafajták száma megfogyatkozott, több korábban meglévő fajta teljesen eltűnt és ezeket, mint mondta, nagyon nehéz újra beszerezni és eltelepíteni.
A mintegy 2,5
hektáros park 10 ezer négyzetméternyi rózsaágyásaiban 1006 ellenőrzött fajta
található a 2022 augusztusi felmérés szerint. A rózsakert a rózsa több mint
3000 éves történetét öleli fel, és egyebek mellett 200 magyar fajtát, valamint
192 kiemelt értékű rózsafajtát mutat be.
Az intézetigazgató
kitért azonban arra is, hogy amennyiben nagyon dekoratív, reprezentatív, minél
nagyobb tömegeket vonzó kert kialakítása a cél, úgy átgondolandó, hogy az
értékes rózsagyűjtemény teljes egészét a jelenlegi helyen őrizzék-e meg, hiszen
annak a mikroklímája sok rózsafajtának nem kedvez.
Ezért született meg az az ötlet, hogy egy törzsültetvényt készítenek elő, és minden egyes meglévő rózsatövet három példányban szaporítva létrehoznak egy olyan telepet, amelyből biztosítani lehet a genetikai állományt a jövőben.
Mit hoz jövő?
A felméréseket
követően kijelenthető, hogy a rózsaágyak nagyon hiányosak, mindössze
harmaduknak a borítottsága nagyobb 70%-nál. Ehhez nagymértékben hozzájárult a
tavaly júliusi, augusztusi szárazság is, hiszen a kertben nincs kiépítve
megfelelő öntözőrendszer. Elképzelésük szerint a jövőben az ágyásokban a rózsák
mellett környezeti nevelést szolgáló kísérleti parcellák, biodiverz
évelőágyások és olyan innovatív növénybemutatók, mintaágyások is helyet kapnak
majd, amelyek szintén növelik a kert vonzerejét.
Az épített kerti elemek, az úthálózat, burkolatok, közlekedési utak állapotának felmérésével is elkészültek, jelenleg azt vizsgálják, melyeket kell megőrizni vagy visszaállítani, illetve melyek azok, amelyek átgondolásra szorulnak.
Ami a hosszabb távú fejlesztést illeti, kertépítészeti szempontból az eredeti térszerkezet megőrzése és fejlesztése lenne a cél, noha vannak olyan épített elemek, amelyek az eredeti rózsakert geometrikus szerkezetéhez kevésbé illeszkednek. Fekete Albert ismertette, hogy két nagyobb, jelenleg is meglévő látványtengely képezné a kert arculatát, azonban érdemes még átgondolni a bejáratok helyét, illetve kiaknázni az adottságokat.
A hallgatókkal
ötletterveket készítettek, majd azokat szűkebb körben elsősorban az intézethez,
az egyetemhez tartozó kollégákkal megvitatták, az egyetemi vezetés elé
terjesztették, és nagyjából összeállt az az elképzelés, amelynek a
megvalósítása források hiányában pillanatnyilag, ám remélhetőleg nem véglegesen
várat magára.
A jelenlegi elképzelés szerint a kertnek egy kiemelt helyszínén olyan kísérleti parcellát hoznak létre, ami egyrészt iránymutatást ad a jövő lépéseit illetően, másrészt vonzó lehet a látogatók számára is.
Ebben a parcellában három különböző talajkezelési módszerrel különböző rózsafajták telepítését és ellenőrzését végeznék: lenne olyan terület, ahol teljes talajcsere történne, máshol csupán átforgatás, és lenne egy olyan rész, ahol egy harmadik módszerrel próbálnák a rózsát termeszteni.
Jó célt szolgáló közös feladat
Készült konkrét terv arról is, hogy hagyományos geometrikus kiosztásban, megfelelően méretezett rózsaágyakban milyen típusú, milyen méretű és milyen fajtájú rózsákat lehetne elhelyezni. Erre vonatkozóan a költségvetés is megszületett.
A kulturált
zöldfelület-használat ma már a parkok esetében is alapvető elvárás, ezért
fontos a korszerű infrastruktúra (vizesblokk, büfé, kávézó) kialakítása, a
parkolás és parkon belüli közlekedés megoldása. Rendszeres programok
szervezésével visszatérésre lehet ösztönözni a látogatókat, ehhez azonban
egyedi üzleti modell felállítására van szükség, amivel gazdaságos és
fenntartható egy nem közparkként működő, de a köz javát igencsak szolgáló létesítmény
működtetése is.
A komoly anyagi
ráfordítást igénylő fenntartási munkákhoz külső cégek bevonása szükséges, hogy
a nagy mennyiségű szezonmunkát gyorsan, időben elvégezhessék.
(Forrás: Kertészet
és Szőlészet)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése