2023. március
31.-április 1., Szentendre - A Ferenczy Múzeumi
Centrumban zajlott A múzeum ereje konferencia.
(Fotó: Deim Balázs)
Miért kell
egyáltalán elgondolkodni a múzeumok mibenlétéről, lényegéről, szerepéről,
fontosságáról és feladatairól? Nem evidens, hogy léteznek olyan intézmények,
amelyek megőrzik és bemutatják a gyűjtési körükre vonatkozó (mű)tárgyállományt?
Úgy tűnik, a felvetés elég időszerű, ha a nemzetközi szervezetek, a múzeumok
világával foglalkozó kutatócsoportok és a hazai intézmények, közösségek is
rendre felteszik ezeket a kérdéseket.
Járványhelyzet után, gazdasági válság közepén tartunk, de nem csak a körülmények,
hanem az elvárások is változnak a múzeumokkal szemben. Megpróbáljuk levonni a
tanulságokat a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett A múzeum ereje
konferencia néhány előadása alapján.
***
Az aktuális,
hivatalos múzeumi definíció messze tart már attól, hogy „megőrzi” és
„bemutatja”, a prágai ICOM-konferencián elfogadott szöveg számos, a múzeumok
társadalmi feladatait hangsúlyozó elemet tartalmaz.
Két égető kérdés: miért aktuális mindez és hogyan felelnek meg ezeknek az
elvárásoknak az intézmények? Sári Zsolt, az ICOM Magyarország elnöke (akinek a
definíció evolúcióját összefoglaló írása a MúzeumCafé következő, 93-94-es
számában lesz olvasható) előadásában „a tárgyi és szellemi örökség”
szétválasztásának lényegét és motivációját elemezte: a múzeumok feladata a
szokások, hagyományok, rítusok, ünnepek, azaz valamely többségi vagy kisebbségi
kultúra szellemi örökségének dokumentálása és megőrzése is, és ebben még bőven
lenne tennivaló.
Kiemelte, hogy a magyarországi lakosság 8-22 százalékát kitevő roma kisebbség
még mindig nem rendelkezik önálló múzeummal, a történeti, néprajzi,
helytörténeti múzeumokban a roma kultúra nem reprezentált – az ICOM ennek a
problémának szenteli őszre tervezett konferenciáját.
***
A New Yorkban élő
művészeti tanácsadó, Szántó András egy online interjúval kapcsolódott a
témához. A múzeum jövője című kötet szerzője kiemelte, hogy a múzeumoknak a
hagyományos funkciókon túl társadalmi feladatokat is fel kell vállalniuk, a
közösséget szolgálva. Az intézményeknek meg kell érteniük, hogy piaci
szereplők, olyan munkatársakra van szükségük, akik értik az üzleti
gondolkodást, rendelkeznek a kommunikáció legteljesebb eszköztárával.
Megemlítette a neves múzeumépítészt, David Chipperfieldet, aki szerint a jövő
múzeuma nyitott és átjárható lesz, lesznek olyan részletei, amelyek mint egy
coworking iroda fognak működni, és kihasználja azokat a zöld területeket,
amelyek körülveszik.
***
A konferenciának
otthont adó FMC igazgatója, Prosek Zoltán a múzeumi kataszterről mint a
szentendrei kismúzeumi hálózatról alkotott, új elképzelésről beszélt. A
pontszerűen elhelyezkedő épületek között minél szorosabb együttműködéssel
oldható meg, hogy ne váljanak egymás konkurenciájává.
Ennek egyik eszköze a közös identitás erősítése és az épületek funkciójának
újragondolása, tartalmi bővítése. Erre példa a Vajda Múzeumban elindított
PhotoLab, mely kortárs fotóprojektek felé nyit, de a tervek között szerepel
látogatóközpont, étterem, startupok befogadására tervezett helyszín, azaz
bátran lépnek a for profit tevékenységek felé.
***
Berényi Marianna,
lapunk szerkesztője, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője előadására készülve kérdőíven
kereste a választ a kérdésre: miért van ma nagyobb szükség a múzeumokra, mint
valaha? Mielőtt ismertette a legnagyobb közösségi oldalon megfuttatott kérdéssor
eredményeit, más, nemzetiközi szakmai fórumok következtetéseit mutatta be.
A MuseumNext egyik publikációja a párbeszéd helyeként, a múltból való tanulás
eszközeként értelmezte a múzeumot, a cseh ICOM elnöke, Martina Lehmannova az
örökség védelmét, a kontextualizálás lehetőségét, a tér nyilvánosságát
hangsúlyozta, míg egy piackutatás szerint a múzeumok boldogabbá és okosabbá
tesznek az itt megszerezhető élmények által.
***
A pár nappal
ezelőtt készült felmérésen 70/30 százalék volt a nem múzeumi/múzeumi dolgozók
aránya, és felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, ám
ettől még figyelemre méltók a beérkezett válaszok – főleg, hogy másfajta
közvéleménykutatás a múzeumokkal kapcsolatban nem születik.
A legtöbben (77%)
azzal értettek egyet, hogy a múzeumok értelmezik gyűjteményeiken keresztül a
különböző kulturális és társadalmi jelenségeket, 75% a gyermekek oktatásában,
69% a tudomány közvetítésében betöltött szerepüket választották. Kevesen
érezték, hogy fontos szerep jutna a részvételiségnek (8%) és a fenntarthatóság
elősegítésének (13%).
***
Azok közül, akik
nem dolgoznak múzeumban, az épületek szépsége kiemelt helyet foglalt el,
ellentétben a múzeumi dolgozók véleményével. Ebben nincsen semmi váratlan: a
legkülönlegesebb műemléképület is veszíthet varázsából, ha az ember évtizedekig
naponta felkeresi. És „randihelyszínként” (volt ilyen választás) is más
értelmet nyer, ha egyben munkahelynek is tekintik…
(Forrás:
MúzeumCafé)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése