ÁTADTÁK A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY DÍJAIT (2022.)

2022. november 5-én, szombaton tartotta díjátadóját

a Bethlen Gábor Alapítvány a Pesti Vármegyeháza

Kossuth Lajos dísztermében.

,,Már jóval a 10 órás kezdés előtt elkezdtek gyülekezni kitüntetettjeink és vendégeink a Budapest Belvárosában található Pesti Vármegyeháza Kossuth Lajos dísztermében. Hűvös fogadtatásban csak azért volt részünk, mert a termet a hatályban lévő szabályozások alapján nem fűthették 18 fok fölé a hivatal munkatársai, akik ellenben minden létező segítséget megadtak az ünnepség lebonyolításához, melyet ezúton is köszönünk.

Köszönjük továbbá Tarnai Richárd főispán úrnak, hogy már-már hagyományosan rendelkezésünkre bocsájtotta az impozáns termet. A vendégváró forró tea és kávé megtette hatását, már az ünnepség előtt kedélyes baráti beszélgetések zajlottak az előtérben. A kitüntetettek, a vendégek és a sajtó munkatársai eligazítása után 10 óra után pár perccel a Himnusz eléneklésével megkezdődött a rendezvény.

***

Rögtön ezután az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztünk Nagy Gáspár Ők már kivárják… című versével, melyet Szabó András kurátorunk kitűnő előadásában hallgathattunk meg. Az egy perces néma tiszteletadás után köszöntés és a pulpitusnál helyet foglalók bemutatása következett.

A Bethlen Gábor-díj történetének rövid bemutatása után az idei kitüntetett, Szijártó István méltatását hallgathattuk meg. Laudációjában Bíró Zoltán ismertette a díjazott munkásságát, melynek fókuszpontja a haza szolgálata: minden cselekedete arra irányult, hogy hazája sorsán jobbítson. Tette és teszi ezt akár intézményeken keresztül is, mint az Eötvös Collegium, vagy a Százak Tanácsa, melynek két évtizeden át volt elnöke. Közben az ELTE tanára lett, 1993-ban létrehozta a Balaton Akadémiát, 2001-ig elnökségi tagja volt a Magyarok Világszövetségének. Kétszáznál több könyvet szerkesztett, húsznak szerzője is volt, mindeközben nem mellékesen feleségével négy gyermeket nevelt. A kitüntetett érdemeit bemutató beszéd után a díjat megköszönve Szijártó István csak annyit mondott: „Szolgáltam egy s másban a hazát, a többi nem érdekes.”.

A szentéletű erdélyi püspökről, Márton Áronról elnevezett emlékérmet 2022-ben a zuglói Páduai Szent Antal templom plébánosa, Bárány Béla kapta. Bartos Mónika méltató beszédét személyes élményeivel kezdte, bemutatva Béla atya jó kedélyét, kedvességét és áldozatkészségét. A beszédben gyerekkora mellett papi pályája minden szakaszára kitért és bemutatta, hogy a “napi rutinon” túl Béla atya mennyi mindent vállal szűkebb és tágabb közössége érdekében. Diákként még a tanári pályára készült, de szinte azonnal elhatározta, hogy pap lesz, amikor találkozott egy fiát gyászoló, magára maradt párral – eldöntötte, hogy azoknak akar segítője lenni, akiknek semmijük se maradt. Ahogy az a kispapokkal szokásos volt, a sorkatonai szolgálat alatt folyamatosan megalázták, később jelentettek róla és békepapnak is be akarták szervezni, de a megpróbáltatások ellenére nem tért el eredeti szándékától. Azóta is lelkesen szolgálja Istent és a rábízottakat, szervezi a közösséget.

***

A 2006 óta adományozott Teleki Pál-érdemérem idei első kitüntetettje a kolozsvári Gábor Csilla volt. Amellett, hogy egyetemi tanár, a Szociális Testvérek Társasága tagja. Petrik Béla bemutatta, hogy a Kolozsvárról végül vissza Kolozsvárra vezető út nem volt mindig zökkenőmentes, de megerősítette a díjazottat hivatásában: szerzetesnőként az alapító, Slachta Margit által kitűzött cél szerint a világban szolgálni a tanítás, az értékmegőrzés által.

A szintén kolozsvári Muzsnay Árpádot Bakos István laudálta: a kitüntetett 1974 óta rendszeresen publikáló újságíró, kulturális szervező. Tagja volt az RMDSZ-nek, de a nevéhez fűződik az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 1991-es, brassói újjászervezése is.

A harmadik érdemérmes Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE) alapító elnöke volt. Béres József méltatása kitért a szentendrei diákévekre, majd a jogi és BME-s diploma megszerzésére. A ’80-as évektől külföldön kutatta a magyar emlékeket, és tartott ezekről előadásokat, 1996-ban pedig tizennyolc társával megalapította a MEVE-t. Sütő András biztató szavára megkezdte a magyar emlékhelyek világméretű feltérképezését. Az elmúlt 25 évben 500 előadást tartott bel- és külföldön, mindegyiket vagy vetítéssel, vagy kiállított képekkel illusztrálva, köteteket adott ki, és kiállításokat rendezett külföldön a diaszpóra magyarságában is tudatosítva értékeit.

***

A Székelyföld Jövőjéért ösztöndíjat is átadtuk, idén ezt Kovács Petra vehette át. Az ösztöndíjalap célja ösztönözni Székelyföldön a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását. Az idei ösztöndíjas tehetségét és rátermettségét egykori tanára, jelenlegi pályatársa, Tókos Ibolya mutatta be. A jelenlévők tapsa kísérte a magyar Országgyűlés alelnökének az ösztöndíjalapról szóló megállapítását: Székelyföld jövője nélkül nem lehet a magyarság jövőjében sem gondolkodni.

Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Lezsák Sándor az ünnepséget összegző és értékelő beszédében arra a kérdésre kereste a választ, hogy miben más a Bethlen Gábor Alapítvány, mint a több mint 20 000 hazai és 3-4000 határon túli magyar civil szervezet. Egyediségét abban látja, hogy ez az alapítvány nem tért el az alapítók (Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor) negyven éve megfogalmazott céljaitól, melyek közül szellemiségében sok a 2011-ben elfogadott Alaptörvény sorai között is visszaköszön.

A BGA működése sokszor nem volt látványos, de a ’80-as években olyan falakat repesztett meg, melyeket korábban ledönthetetlennek gondoltak. Az alapítvány szervezetten fogott össze egy eszmei, baráti társaságot, tagjai ott voltak a lakiteleki és monori találkozókon, a Duna Televízió alapításánál, a Hitel folyóirat indításánál, segítettek minden fontos nemzeti ügyet. A BGA ilyen állandósága is eredményezi, hogy nincs a kitüntetettjei között a ’80-as évektől napjainkig senki sem, aki méltatlanná vált volna az elismeréshez. A munkát a kezdetektől a nemzet javára végezte, és teszi tovább, annak a Bethlen Gábortól származó, az alapító okiratban is idézett gondolat jegyében, hogy „…nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Díjátadó ünnepségünk hivatalos részét a Szózat közös eléneklése zárta, majd kötetlen, jó hangulatú beszélgetések sora kezdődött szerény fogadás keretében.”

(Forrás: https://bethlenalapitvany.com)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna