Kultúra, tudomány, innováció – 220 éve a nemzet szolgálatában
tudományos előadásait hallgathatták meg a résztvevők.
A két helyszínen hat szekcióban a legkülönfélébb témákat
érintették az előadók a Mátyás korabeli asztrológiától
az Apponyi-kastélyon és kincsein keresztül a Petőfi-hagyatékig
DÍSZTEREM - Megnyitó
I. SZEKCIÓ
Elnök: Perger
Péter
Zsupán Edina:
Janus Pannonius – vers/próza/ritmus
Janus Pannonius görögről latinra készített
prózafordításainak vizsgálata a kutatás kevésbé művelt területei közé tartozik.
A költő Démosthenéstől és Plutarchostól fordított rövidebb-hosszabb műveket. Az
előadás a leghosszabb fordítás, Plutarchos Királyok és hadvezérek bölcs
mondásai szövegét vizsgálja. Nem vállalkozhat azonban teljes tabló
bemutatására. Egyetlen általános megfigyelést kíván csupán demonstrálni Janus
esetével, azt, hogy olykor a kódexekben – vagy egy kódexben – található szöveg
pótolhatatlan segítséget nyújthat egy-egy alkotó poétikájának megértéséhez.
Olyan segítséget, amelyet nem helyettesíthet szövegkiadás.
Fragmenta et
Codices Kutatócsoport
***
Veszprémy Márton:
Udvari kultúra és asztrológia a Mátyás és Jagelló-korban. Egy új forráscsoport
A középkori kéziratok digitalizálásának
előrehaladása a középkori asztrológia történetének kutatásában is látványos
eredményeket hoz, mivel nagyobb mennyiségű kézirat könnyebb és gyorsabb
átvizsgálását teszi lehetővé. Ennek köszönhető, hogy folyamatosan kerülnek
napvilágra újabb és újabb, eddig ismeretlen források, köztük magyar királyok
horoszkópjai. A horoszkópokhoz sok esetben tartoznak rövidebb, leggyakrabban
latin, esetleg német nyelvű szöveges részek, melyek fontosabb életrajzi adatokat
közölnek, vagy pedig azt firtatják, hogy az uralkodó jellemvonásai és
életeseményei látszanak-e a horoszkópban. Az uralkodói horoszkópok által közölt
születési adatok – már ahol van mód az összevetésre – igen gyakran megfelelnek
a narratív forrásokban közölt adatoknak, így utóbbiak ellenőrzésére is
alkalmasak. A tárgyalt horoszkópok részben a 15. századi udvari asztrológia
bizonyítékai, részben a 16. században, akár már városi polgári környezetben
keletkezett kompilációk részeként maradtak fenn, melyek már a nyomtatott
könyvekkel is kölcsönhatásban álltak. Ezek az udvari környezettől időben és
térben távolabb keletkezett források művelődéstörténeti szempontból is
érdekesek, ugyanis bepillantást engednek abba a kérdésbe, hogy a kortársak mit
gondoltak, mit tudtak a késő középkori magyar királyokról.
Kurrens Feldolgozó
Osztály
***
Janzsó Miklós: „O
mortem amaram!” – Lodovico Odasi ismeretlen gyászbeszéde
Kézirattárunk őrzi a neves padovai
humanista, Lodovico Odasi egy rövid, ezidáig kiadatlan gyászbeszédét, melyet
fiatalon elhunyt barátja, Franciscus de Lido felett mondott el. A beszéd
sajátos elegye a korban két népszerű műfajnak, az oratio funebris-nek és a
consolatio-nak. Odasi jócskán merített az antik hagyományból, de ismerte a
14-15. századi humanista vigasztalásirodalmat is, illetve saját korábbi
alkotásait felhasználta. Előadásomban annak bemutatására törekszem, hogyan
ötvözte a Franciscus de Lido-féle gyászbeszédben a különféle forrásokat.
Kézirattár
***
Benke Éva, Tóth
Zsuzsanna, Sarbak Gábor: A Częstochowai pálos kantuále és restaurálása
Sarbak Gábor
A 16. század első felében valamelyik
észak-magyarországi pálos kolostorban összeállított liturgikus szerkönyv
kinézetre egy egyszerű papírkódex, amelyet a pálos szerzetesek saját
használatukra készítettek. A kottával ellátott énektételek és a zsolozsmához
tartozó egyéb szövegrészek elemzése a kézirat keletkezését mindenképpen a
magyar pálosokhoz köti, emellett még magyar nyelvemlék is található benne.
Külön figyelmet érdemel a kézirat budai reneszánsz jellegű kötése is a 15. és
16. század fordulójáról. Maga a kódex csak annyit árul el sorsáról, hogy
1601-ben már a częstochowai pálos kolostor könyvtárának a tulajdonában volt. Az
előadás a kódex általános ismertetése mellett bemutatja a kötésének
jelentőségét, valamint bevezet a restaurálás felelősségteljes részleteibe is.
Tóth Zsuzsanna
A nyelvemléket tartalmazó kódex azért is
fontos számunkra, mert a kevés fennmaradt magyar reneszánsz kötések egyike. A
kötésekről levéltári adat, a viharos történelmi időszak miatt nem maradt fenn,
így készítésükről csak maguk a kötések adhatnak támpontokat. Ezért nagyon
fontos minden, ebbe a típusba tartozó kötés felmérése és elhelyezése a
kötéscsoport tagjai közé. Az előadás a felmérés eredményéről ad tájékoztatást.
Benke Éva
Előadásom a kantuále restaurálásáról szól,
amely 2021 nyarán érkezett az osztályunkra. Bemutatom, hogy milyen állapotban
volt a kötet, valamint, hogy milyen vizsgálatokat végeztünk a restaurálás
megkezdése előtt. Ismertetem azok eredményeit, a restaurálás során felhasznált
anyagokat és módszereket, valamint, hogy az elvégzett munka során milyen etikai
elveket követtem. Végül kitérek a kódex számára ideális raktározási és
kiállítási körülményekre, hogy ebben az állapotban minél tovább megőrizhető
legyen.
Állományvédelmi és
Restauráló Osztály – Fragmenta et Codices Kutatócsoport
***
Kasza Péter: Új
lehetőségek a kora újkori historiográfiai kutatásokban az OSZK gyűjteményei
alapján
A Mohács utáni
időszak, a török hódítás árnyékában részeire hulló, háborúktól és
belviszályoktól, később felekezeti ellentétektől is sújtott országgal a magyar
történelem egyik legválságosabb korszakát jelenti. A vészterhes évtizedek
azonban nem sújtanak egyformán minden területet: a 16–17. század egyfelől az
anyanyelvű kultúra felívelésének, másrészt a válságjelenségekre választ kereső
történetírás virágzásának kora is.
Az OSZK-ban 2021
decemberében alakult Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport legfontosabb
feladata, hogy az eddig inkább különállóan, önmagukban kezelt történeti műveket
– kihasználva a munkacsoportban rejlő többlet erőforrásokat –
összefüggéseikben, közös keretbe foglalva vizsgálja és értelmezze.
Ehhez az OSZK
kéziratokat és régi nyomtatványokat páratlan gazdagságban tartalmazó
gyűjteménye ideális bázist és kiindulópontot kínál.
Előadásomban
néhány példát kiemelve szeretném bemutatni, melyek azok a kéziratok vagy
nyomtatványok, melyek új irányt adhatnak a kora újkori historiográfiai
kutatásoknak.
Kulcsár Péter
Kutatócsoport
***
Szebelédi Zsolt: A
Szerémi-kódex anyaga és vízjelei
Szerémi György
latin nyelvű emlékiratának (Epistola de perdicione regni Hungarorum, Fol. Lat.
4020) papírját és vízjeleit mindeddig senki nem vizsgálta alaposan. Az egyetlen
ismert kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik. A kutatás
a mű keletkezését belső érvek alapján szinte egyöntetűen 1543 és 1548 eleje
közé teszi, a kéziratot pedig közel egykorú másolatnak tekinti. Előadásomban a
belívek papírjainak ismertetése mellett sorra veszem a papírokon található
vízjeleket. Egyrészt a rendelkezésünkre álló vízjeladatbázisok alapján feltárom
az egyes vízjelek provenienciáját és lehetséges korát, másrészt választ keresek
arra a kérdésre, hogy a vízjelek megerősíthetik-e azt az elméletet, miszerint a
Kézirattárban őrzött egyetlen létező unikális kézirat Szerémi eredeti művének
közel egykorú vagy esetleg jóval későbbi másolata.
Kulcsár Péter
Kutatócsoport
***
Túri Klaudia:
Szibillák a kora újkori könyvek lapjain
A Régi
Nyomtatványok Tárában feldolgozó munkám során a 15. és 16. századi könyvek
lapjain többször is találkoztam szibillákkal. Fametszetes ábrázolásaik vagy a
róluk szóló leírások különböző témájú művekben: imakönyvekben, útleírásokban,
kozmográfiákban, teológiai értekezésekben, krónikákban, sorsvető könyvecskékben
bukkantak fel.
Érdekességként
érdemes megemlíteni, hogy a régi könyves szakirodalom szerint a legkorábbi, még
a Gutenberg-bibliát is megelőző kézisajtóval nyomtatott anyagban szintén
találunk egy szibilla-jóslatot.
A 15. és 16.
század szibillái az ókoriakkal szemben már nem Apolló üzenetét közvetítik,
hanem Isten tervének kinyilatkoztatói. Jézus eljöveteléről, konkrét
csodatételeiről és a szenvedéstörténetének részleteiről jósolnak. Az akkor élt
emberek számára ezek a jóslatok teljesen közismertek voltak, tartalmuk és az
attribútumokkal felruházott szibillák alakjai szerves egységet alkottak.
De hogyan váltak
az ókori pogány jósnők jóslatai kereszténnyé?
Előadásomban erre
a kérdésre fogok választ adni és a könyvtárunkban őrzött régi könyvek
segítségével szemléltetem a kora újkori szibilla-kultuszt.
Régi Nyomtatványok
Tára
***
Németh Gábor:
Padányi Bíró Márton veszprémi püspök könyvtára
A 18. század
második fele a nagy főpapi könyvtáralapítások kora. Barkóczy Ferenc, Berényi
György, Batthyány Ignác, Patachich Ádám, Eszterházy Károly vagy Klimo György
hangsúlyt fektettek arra, hogy jelentős anyagi ráfordítással nagy hírű könyvtárakat
alakítsanak ki. Ezeknek a főpapoknak sorába illeszkedik Padányi Bíró Márton
(1697–1762) veszprémi püspök is, aki Sümegen építtette fel palotáját. „Azután
ebben az épületben rendeztük be Szent Márton igen ékes házikápolnáját, és annak
szomszédságában az általunk összegyűjtött, igen jeles könyvekkel megtöltött
díszes könyvtárat” – írja végrendeletében. A bibliotékába került könyvekről
jegyzéket készíttetett, amiről a szakirodalom már régóta tudott, de
feldolgozása, rekonstruálása eddig még nem történt meg. Előadásomban a
könyvtárjegyzékkel foglalkozom, de kitérek a könyvtár történetére, a
könyvbeszerzések módjára is, és bemutatok pár érdekes darabot a fennmaradt
példányokból.
Ciszterci
Műemlékkönyvtár, Zirc
***
Klestenitz Tibor:
Protestáns sajtófejlesztési törekvések Magyarországon a dualizmus korában és a
Horthy-korszakban
A magyar
protestáns közösségeken belül az egyházi kommunikáció modernizálásának igénye,
illetve a gyülekezeti tagok korszerű és versenyképes politikai napilappal való
kiszolgálásának szándéka már a dualizmus korában megjelent, azonban ennek
megvalósítását számos akadály nehezítette, a gyakorlati tényezők mellett elvi,
koncepcionális nehézségek is.
Az előadás a
különböző sajtófejlesztési törekvések történetét mutatja be, szót ejtve többek
között a Magyar Szóról, a Protestáns Központi Sajtóirodáról, a Református
Sajtóegyesületről, az Őrálló Rt-ról, illetve az Országos Protestáns
Sajtószövetségről.
Lipták Dorottya
Sajtótörténeti Kutatócsoport
***
Bárány Zsófia:
Könyvtárigazgató az MTA vezetésében – Fraknói Vilmos (1879–1892)
Fraknói Vilmos az
MTA tagjaként 1875-ben került a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának élére.
1879-ig vezette az intézményt. Ez idő alatt a Széchényi Könyvtár tudományos
műhellyé, a hazai irodalom- és történettudományok egyik meghatározó kutatási
központjává vált. A könyvtár igazgatása után az Akadémia főtitkárává
választották az akkor már nagyváradi kanonokot. 1889 és 1892 között pedig
másodelnökként szolgálta a tudós társaságot. Az előadás az egykori könyvtárőr
akadémiai működésére reflektál. Ebben az időszakban ugyanis sokféle módon
kellett helytállni a tudós papnak, ám feladataiban a különböző gyűjteményeknek
mindig kiemelt szerep jutott. A személyes forrásokból pedig arra is választ
kapunk, hogy a korabeli lapok „kis Fraknóija” miként élte meg a
tudománypolitika útvesztőit.
Lipták Dorottya Sajtótörténeti
Kutatócsoport
***
Dede Franciska:
Justh Zsigmond és a korabeli sajtó
A századvég
fiatalon elhunyt írója, Justh Zsigmond neve rendszeresen feltűnt a korabeli
lapokban. Novellái, elbeszélései, útirajzai, tárcái, portréi és rövid jelenetei,
sőt, regényei is számos különböző napi- és hetilapban, irodalmi és társasági
folyóiratban láttak napvilágot, de kiadott köteteiről, kezdeményezéseiről,
utazásairól és egészségi állapotáról is hírt adtak.
Az előadás azt
vizsgálja, hogyan viszonyult Justh a sajtóhoz és a sajtó hozzá: mely lapokban
jelentette meg az írásait és hol milyen jellegű szövegeket tettek közzé róla,
milyen kapcsolatot ápolt a szerkesztőkkel és hogyan élt a sajtó nyújtotta
lehetőségekkel.
Lipták Dorottya
Sajtótörténeti Kutatócsoport
***
Elbe István:
Egymás ellen egy cél érdekében – Herman Ottó és Eötvös Károly vitája a
Kossuth-könyvtár ügyben
A Kossuth-könyvtár
eladásának történetét a hivatalos közleményeken és a sajtóban megjelent híreken
kívül elsősorban Herman Ottó tolmácsolásából ismerjük. A természettudós az
események után közvetlenül „A Kossuth könyvtár ügye” cím alatt egy 20 ív
terjedelmű emlékeztetőt írt, majd 1910-ben egy iratcsomagot állított össze,
amelybe a Kossuth-könyvtár megvásárlásával kapcsolatos levelezését, az
adománygyűjtés adminisztrációját és pénzügyi elszámolásait helyezte el. Tette
mindezt azért, hogy tisztázza magát attól a vádtól, amelyben azt állították,
hogy ő és a bizottság elnöke, Eötvös Károly, a Kossuth-könyvtár megvásárlására
gyűjtött pénz egy részével nem számoltak el. Eötvös sajtónyilatkozatban cáfolta
a vádakat, ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy az események után 16
évvel, Hermanhoz hasonlóan, dokumentumokkal igazolja magát.
Néhány éve, egy
kézirattári iratcsomó rendezésekor derült ki, hogy az ügyiratok jelentős része
a Kossuth-könyvtár eladásához kapcsolódik. A feldolgozás során egyértelművé
vált, hogy a levelek és jegyzőkönyvek eredeti tulajdonosa nem más, mint Eötvös
Károly. Az előkerült dokumentumok némiképpen árnyalják a Kossuth-könyvtár
eladásáról Herman Ottó által befolyásolt képet, és betekintést engednek
kettőjük feszültségekkel teli kapcsolatába, amely a könyvtár megvásárlásának
idején még jobban kiéleződött.
Gyarapítási és
Állomány-nyilvántartó Osztály
(Forrás: www.oszk.hu)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése