A némasági
fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét
találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az
erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem
Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben,
amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.
1733-ban
a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget,
melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A
szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű,
dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó
kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként,
mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a
Rákóczi-szabadságharcot követően.
Az épületegyüttes
megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz
Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által
körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a
hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem
valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés
során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült
el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek,
donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.
1806-ban
gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta.
Majkon ebben az időben a környék legnagyobb posztógyára működött, a
cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be.
1810
nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom
tetőszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben
Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a
köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is
látható freskótöredék.
A II. világháborúban a kastély keleti
mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a
családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes
bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött,
majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló
költözött falai közé. Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak
nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a
vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár.
Majk
az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre
a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. Az
egykori jégverem átalakításával hozták létre a napjainkban is működő
büfét. A majki kamalduli remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti
Gondnoksága, 2012-től – jogutódaként – a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi
Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében áll.
***
A KAMALDULI REND
A
bencés szellemben élő szigorú remeterendet Szent Romuald (951-1027)
alapította 980 körül az itáliai Arezzo közelében. Pápai jóváhagyást II.
Sándortól kapott 1027-ben. Fehér ruhájuk miatt fehér bencéseknek is
hívták őket. Magyarországon a rendnek négy kolostora volt, ezek közül az
egyik az 1733-tól 1782-ig fennálló majki remeteség.
A
kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A
cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező
imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia
kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a
közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük – az elöljárójuk
engedélyével – évente két alkalommal, három-három napig lehetett.
Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, még azokért és azok
helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.
A rend
önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A
gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus
barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel
foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e
valamelyik remete. Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még
folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában (erdei
kolostor) és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és
ünnepnapokon miséztek.
A néma barátok csak rövid ideig
élhettek Majk-pusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a
császárság és királyság területén működő rendek többségét. A
feloszlatáskor a kamalduli közösség tizenegy felszentelt atyából
(páterből) és négy fel nem szentelt szerzetesből (fráterből) állt. 1782
után a szerzetesek egy része Magyarországon maradt, néhányuk azonban
Olaszországban folytatta működését. 1784-re már kiürült a remeteség, a
birtokon csak malombérlők és munkásaik, valamint a halastavak gondozói
maradtak.
***
Remeteélet Majkon
A
remeteélet zavartalan gyakorlása elszigeteltséget, nehezen
megközelíthető természeti adottságokkal rendelkező helyszínt igényelt. A
környezet, amelyben a remete a világ zajától távol a szerzetesi
tökéletesség útját kereste, magában hordozta a mélységes vadon magányát
és csendjét, amelyek már az ifjú Romualdot is megérintették.
A
montecoronai remeték a bencés Regulát és kongregációjuk szabályzatát
követve az engedelmesség, a szegénység és a tisztaság hármas
fogadalmának jegyében éltek. Szemlélődő létformájuk alapja a némaság, az
aszkézis és a gyakori böjt volt.
A kiállítási útvonal
végén a Majki Kamalduli Remeteség a látogatótól Weöres Sándornak, a
modern magyar irodalom nagy költőjének versével búcsúzik, aki korokon
átívelő képbe sűríti mindazt, ahol a csend lakik.
Két csönd
A hegylejtői házat
körülkeríti erdő,
körülkeringi felhő.
Az ajtajában összeér
a külső csend és a belső.
***
I. RÁKÓCZI FERENC ÉS A KAMALDULIAK
A
szabadságharc bukását követően, 1715 és 1717 között a Párizshoz közeli
Grobois település kolostorában élő kamalduli szerzetesek vendége volt
II. Rákóczi Ferenc. A fejedelem megnyugvást talált a kamalduli kolostor
falai közt, szívét pedig – a végakaratának megfelelően – a kolostorban
temették el.
A grobois-i kolostor sajnos a II. világháború
pusztításában megsemmisült, így ma már nincs meg a fejedelem szívének
hamvait őrző urna sem. A majki kamalduli remeteségben viszont emléktábla
őrzi az emlékét."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése