A népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg a jövőnket
mind kulturális, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból – mondta
az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért
felelős államtitkára a III. Budapesti Demográfiai Csúcsot megnyitó
köszöntőjében, 2019. szeptember 5-én, a Várkert Bazárban.
A konferencia kezdetén négy egyházi vezető, Erdő Péter, Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija áldotta meg a demográfiai csúcs résztvevőt.
Novák Katalin kiemelte: 2019-ben a demográfia már nem csupán egy ügy a sok közül, hanem a legfontosabb közös ügyünk.
Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, Európa az ,,üres bölcsők” kontinensévé vált, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé – mondta az államtitkár.
Az idén harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi demográfiai konferencián a résztvevők arra vállalkoznak, hogy a nem feltétlenül azonos demográfiai kihívásokra találjanak nem feltétlenül azonos válaszokat, és megosszák egymással tapasztalataikat – tette hozzá Novák Katalin.
***
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Demográfia és család címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy a családok egyesítik az élet testi, lelki, illetve szellemi oldalát, hozzájárulnak a nemzedékek közti közösséghez és ezzel lényeges, helyettesíthetetlen módon segítik elő a társadalom fejlődését.
A bíboros szerint ez az alapja annak, hogy ,,a család jogosult a társadalom támogatására mind a gyermekek születését, mind pedig a nevelést illetően”.
Erdő Péter felidézte: a 2010-es évek elején az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa demográfia és család témában egész Európára kiterjedő kutatást végzett. Vizsgálták, hogy a társadalom mennyire érdeklődik a demográfiai kérdések iránt, illetve menyire ismeri a probléma részleteit, következményeit.
Úgy találták, hogy különösen az elöregedés gazdasági és szociális következményei nem tudatosultak a skót, a görög és a spanyol társadalomban. Az akkori Magyarországon, hasonlóan Franciaországhoz, Svájchoz vagy Belorussziához, ,,a probléma konkrét összefüggései jelen voltak ugyan a társadalmi tudatban, de nem túlzott intenzitással” – fogalmazott.
Megjegyezte: feltételezése szerint ez a helyzet az utóbbi években némileg módosult.
A bíboros ismertette: a szülők szerepének elismerését számos paraméter alapján vizsgálták az európai országokban. Luxemburgban például elsősorban a törvényhozás ismeri el ezt a szerepet: ott a legmagasabb a gyermekek után a szülőknek járó anyagi támogatás. Ezzel szemben Albániában és Cipruson a társadalomban örvendenek igen nagy tiszteletnek a szülők.
A szülői szerepet Oroszországban, Ausztriában és Törökországban becsülték a legkevésbé, és Magyarország is eléggé a lista végén szerepelt. Ehhez képest, úgy tűnik, az utóbbi években mérhető módon erősödött Magyarországon a gyermekvállalás és a szülői szerep megbecsültsége – mondta Erdő Péter.
A bíboros kitért arra: sok európai országban ma a nagyszülők kötelességének is tekintik, hogy foglalkozzanak unokáik nevelésével, illetve sajátosan vallási nevelésükkel. A nagyszülők részvételét a nevelésben nagyra becsülik Albániában, Cipruson és Svájcban, de Hollandiában, Litvániában, Ausztriában, Németországban és Törökországban is. Másutt a nagyszülők részvételét a nevelésben inkább problémák jelének tekintik, így a lakások túlzsúfoltsága, az óvodák hiánya vagy a szülők külföldi munkavállalása kényszerű következményének.
Elmondta: többnyire fontosnak tartják a családokat támogató politikai és társadalmi akciókat, és ezek a közvélemény szerint is az állam és a társadalom figyelmét és jóindulatát jelzik.
Egyes országokban a megkérdezettek hiányolták ezeket az intézményeket, illetve kifogásolták, hogy nem az egész családot, hanem csupán egyes tagjait támogatják. Mindenesetre több helyről érkezett olyan válasz, amely helyesli vagy kívánja, hogy működjön kifejezetten a családpolitikával foglalkozó intézmény – mondta.
A bíboros kiemelte: a felmérések alapján látszik az is, hogy a demográfiai kérdések és a család összefüggése, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok sok helyen úgy jelentkeznek, ahogyan az a katolikus egyház társadalmi tanításában is megfogalmazódik.
Ez olyan országokban is megfigyelhető, amelyekben a katolikus világnézet kulturális hagyományként kis szerepet játszik vagy egyáltalán nincs jelen. “Ez arra utalhat, hogy az emberi lét objektív adottságaiban jelen vannak azok a főbb követelmények, amelyek nemcsak az emberi faj fennmaradása szempontjából fontosak, hanem egyben az emberiségnek mint tudatos és szabad személyekből álló közösségnek a jövőjét is biztosíthatják. Éppen ebben az utóbbi vonatkozásban bizonyul döntőnek a család szerepe” – zárta beszédét Erdő Péter.
***
A kétnapos nemzetközi konferencián politikusok, tudósok, egyházi vezetők és közszereplők tartanak előadásokat és cserélnek tapasztalatot a demográfiai kihívásokról.
A család fontosságát, a demográfiai problémák megoldásának szükségességét hangsúlyozták európai vezetők a III. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön.
A Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián Aleksandar Vucic, szerb köztársasági elnök kiemelte: helyes a demográfiai változásokat a jelenlegi problémák élére emelni, azon kihívások közé, amelyek azonnali cselekvést követelnek. Minden ország, Közép-Európa és az egész kontinens jövője szempontjából fontos, hogy megoldják ezeket a problémákat – jelentette ki. Hozzáfűzte: Szerbia készen áll, hogy együttműködjön Magyarországgal és a többi közép-európai országgal a demográfiai kihívások kezelésében.
Úgy vélte, helyes demográfiai csúcsot tartani, hiszen itt tanulhatnak egymástól. Az európai országok az elöregedő népesség, a csökkenő születésszám és a migráció problémájával néznek szembe, és ez sok lehetőséget biztosít az együttműködésre, a bevált gyakorlatok megosztására – mutatott rá.
A szerb államfő méltatta a magyar családpolitikai intézkedéseket, amelyek javítottak a demográfiai mutatókon, így – mondta – az egész magyar társadalom megelégedésére szolgálnak.
Közölte: a családpolitika eredményei csak hosszú távon mutatkoznak meg, ezért továbbra is kemény munkára, sok erőfeszítésre van szükség. Szerbiában igyekeznek modern, minőségi államot építeni, hogy a fiatalok bátran tervezhessék a jövőjüket, vállaljanak gyermekeket – tette hozzá.
Megjegyezte: a szerb- magyar kapcsolatok soha nem látott jó szinten állnak, és e tekintetben meg kell köszönni Orbán Viktor magyar miniszterelnök elkötelezett munkáját.
***
Andrej Babis, cseh miniszterelnök arról beszélt, hogy a demográfiai változások nem olyan népszerű téma, mint a klímaváltozás, de a csökkenő népességnek hasonlóan súlyos következményei lehetnek az országainkban. A jó államot onnan lehet megismerni, hogy az emberek nem féltik a jövőjüket, a népesség nő, de nem a migráció révén – vélekedett.
Kifejtette: Közép-Európa olyan térség, ahol jó élni, ahol jó körülményeket teremtettek a családoknak. A visegrádi régióban nemcsak a jó gazdasági helyzet és a biztonság elsődleges cél, hanem a jó családpolitika kialakítása is – hangsúlyozta.
Megjegyezte: fontos családbarát lehetőségeket biztosítani azoknak az anyáknak, akik visszamennének dolgozni, és összességében hatékony családpolitikára van szükség, amely megfelel a mai fiatalok igényeinek.
Andrej Babis kitért rá: sok család gazdasági okokból nem vállal harmadik gyermeket, pedig ösztönözni kell a harmadik gyermek vállalását, és itt merül fel az állam szerepe. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel támogathatják a három gyermeket nevelő családokat – mondta.
A cseh miniszterelnök szerint a demográfiai problémák következményei csak több évtized múlva fognak igazán jelentkezni, de jó, ha már most foglalkoznak vele.
***
Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök elmondta: olyan politikára van szükség, amely támogatja a családokat és nem bevándorlással akarja elérni a népességnövekedést. Magyarország családbarát programja egyedi, és veszi a politikai bátorságot, hogy ösztönözze a népességnövekedést, ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell – hangoztatta.
Úgy látja, ha kevesebb gyermek születik a nyugati országokban, ezek az államok kisebbek és gyengébbek lesznek, ami kifejezetten hátrányos egy olyan világban, ahol az országok versengenek egymással. Közölte: a Nyugat zsugorodása a becslések szerint gyorsulni fog, így idővel megváltozhat a világ rendje. A probléma a Nyugat számára abban áll, hogy más országok egyre nagyobbakká és gazdagabbakká válnak – magyarázta.
Azt mondta: a bevándorlás révén ugyan növekedhet a népesség, de a nyugat-európai országok jelentős része megtapasztalta, hogy a bevándorlók nem képesek integrálódni, ami terhet jelent a társadalomra.
***
Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni, ha pedig egy nemzet eltűnik, ,,valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban, ahol államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását.
A kormányfő kijelentette, a demográfia kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy ,,lakosságcseréhez”, ahogyan azt az ,,esztelen” zöld érvelést is el kell utasítani, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne. A teremtés rendje szerint az ökoszisztémának az ember nem ellenfele, hanem része, ezért nem szembe fordítani kell a kettőt egymással, hanem értelmesen kell kijelölni az egyre növekvő számú emberiség helyét az ökoszisztémában – közölte.
Orbán Viktor azt is mondta, a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket. ,,Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk” – jelezte.
A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele. Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni – fogalmazott, hozzátéve: egy magyar, vagy egy cseh, vagy például egy szerb méretű nemzeti közösségnek matematikailag nem olyan nehéz belátni, hogy rossz demográfiai tendenciák mellett ,,előbb-utóbb lesz egy utolsó ember, akinek le kell kapcsolnia a villanyt, vagyis el lehet fogyni”. Ha pedig egy nemzet eltűnik, ,,valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mutatott rá.
A miniszterelnök szólt továbbá arról is, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, ennek hiányában ugyanis nem lehet hosszú távú családpolitikát folytatni. Hozzátette: ezek az alkotmányos alapok védenek meg a családellenes bírósági döntésektől, valamint attól, hogy a gyakran családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok ,,behatoljanak” a magyar államéletbe, döntéshozatalba.
A jó családpolitikához kellenek gazdasági alapok is: Magyarországon tíz év alatt kétszeresére növelték a családoknak juttatott költségvetési támogatást – mondta, hangsúlyozva: hosszú éveken keresztül szükséges a kiszámítható családtámogatási szisztéma.
Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével.
Megjegyezte: Európában, ,,a magas politikai szalonok világában” a magyar demográfiai politika céljáról – a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről – 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet. De számos korábbi magyar intézkedésről is így nyilatkoztak: ilyen volt például az IMF ,,hazaküldése”, a bankadó, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek megadóztatása, az arányos jövedelemadó, az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt, a migránsok megállítása és a határkerítés építése – sorolta, úgy értékelve: ,,minden egyes, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk – hiába mondta 10-ből 9, hogy nem lehetséges -, végül mégiscsak elértük”.
Kifejtette azt is, hogy régebben Magyarországon meglepetést okozott volna egy demográfiai konferencia, nem is tartottak ilyet, mert ,,azt gondoltuk, a harkályt nem kell biztatni, hogy kopácsoljon”.
A népességfogyás – folytatta a kormányfő – nem világjelenség és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége, hanem általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni. És mivel a politika idézte elő a bajt, kijavítani sem lehet a problémákat erőteljes, állami szerepvállalás nélkül – jelentette ki.
A tanácskozás külföldi résztvevőit – mások mellett Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnököt, Andrej Babis cseh kormányfőt és Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnököt – köszöntve Orbán Viktor egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország mintaországként tiszteli Ausztráliát, különösen a migráció és az ausztrál nemzet megvédésében mutatott bátor, egyenes és angolszász következetességét.
Méltatta továbbá Szerbiát és Csehországot, utóbbi miniszterelnökéről, Andrej Babisról úgy fogalmazott: gazdasági és pénzügyi csodát tett Csehországban, ő Európa legjobb gazdaságpolitikusa, ezért ,,Magyarországon különösen magas az ő árfolyama”. ,,Mi is jól fejlődünk, de a cseheknek még mindig csak a tarkóját látjuk. (…) Mi, magyarok utol akarjuk érni a cseheket” – mondta.
Államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban.
Orbán Viktor azt is mondta, a családtámogatási rendszerben akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket.
Úgy összegzett: a magyar demográfiai politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, hogy ,,legyenek társak”, és a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát. Mindezen felül pedig ki kell tartani – hangoztatta a miniszterelnök.
,,A magyar politika kulcsszava: MÉGIS!”.
(Forrás: MTI; P. J.-naplójegyzetek)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése