A Budapesti Székely Kör 2023. augusztusi honismereti
kirándulása Zebegény csodáját mutatta be.
Zebegény nevének
kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fenn. A
Baranya megyei Zebegény – mai nevén Szebény – Szent Mihályról nevezett bencés
apátsága birtokos volt a “Zebegény-hegyi monostor”-ban (Szent Mihály hegy),
mely a hegy Duna felé eső lejtőjére épült.
***
A XIV. századból
találhatók még följegyzések arról,hogy Papy Miklós fia, Lőrincz, volt az apátság kegyura. E család a
“magvaszakadtával” Zsigmond király 1396-ban a kegyúri jogot a Trentul
testvérekre ruházta. 1483-ban a bencés monostor már elhagyott volt, amit ebben
az állapotában Zsigmond pécsi püspök kért el a pápától.
A középkorban a
monostor alatt (a mai Zebegény közigazgatási területén) kialakult Almás és
Kovácsi kis települések a török idők alatt teljesen elpusztultak. A környék az
1660-as években a hadak felvonulási területévé vált.
Zebegény és
térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. A térséget 1700-ban I. Lipót Marossal, Visegráddal, Kisoroszival és a mai
Zebegénnyel együtt Ernst Rüdiger von Starhenberg császári hadvezérnek – az
1683-ban Bécs védőjének – adományozta. 1746-ban a család
ezen ágának kihaltával a birtokot a kincstár visszaszerezte és újból
koronauradalom lett. Ettől kezdve a visegrádi uradalomhoz tartozott, ahova
magyar és tót favágók települtek be. 1735 táján Ulmban hajóra (Ulmer Schachtel)
szálló német telepesek jöttek a vidékre.
Az 1749-ben
összeírt urbárium szerint Zebegényben már 24 jobbágycsalád található, mely
nevek között magyar, német és szláv hangzású nevek egyaránt vannak: Borda,
Champp. Egidy, Frichtinger, Gimmer (2), Himmer, Horváth, Kardos, Kovaczky,
Kovács, Lippay, Mikulas, Pintér, Pobjsek, Polack, Srinyár, Szabó, Szurma,
Udvardy, Ulrich, Zebregt (2), Zibrinys,
***
A község első
temploma a Kálvária-domb sziklájába bevájt szentélyből és az elé épített
helyiségből állt. Harangja 1749-ből való, mely jelenleg a Kós Károly tervezte
templomban látható.
1828-ban a község
lakóinak száma 554 fő, lakóházainak száma 92 db volt. Ekkor a foglalkozási
ágak: földművelés, erdőgazdálkodás és egy vendégfogadó működtetése volt. Fő
gazdaságai “szőlős hegyében, sok gyümölcsösében, tölgyerdőiben és
vízimalmaiban” volt. A patakon működő vízimalmait a váci és esztergomi gazdák
is igénybe vették.
1846-ban kezdik
építeni a Budapest-Pozsony vasútvonalat, amelynek Vác-Párkánynána közötti
szakaszát 1851-ben adják át a forgalomnak.
Ez Zebegényt is
érintette. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti boltozott völgyhíd, ami
a maga nemében Magyarországon kiemelkedő ipari műemlék. Zebegény vasútállomást
kapott. Az állomás épülete a monarchia stílusában épült. Eredeti formájával
turisztikai látványosság.
***
A falu temetője a
Kálvária-domb déli oldalában helyezkedik el. Fekvése, domborzati viszonyai és
érdekes elrendezése miatt az ország egyik legszebb temetője. 1853-ban Fischer
Borbála jóvoltából a Kálvária-dombon megépült a homlokzati tornyos, kis méretű,
keletelt, klasszicista “kálvária kápolna”.
Ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett a kilenc stációs
ház; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló kép.
Feltehetően a
XIX. század elején épült a kálvária
észak-nyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (úti kápolna).
Ekkor még meg voltak a kálvária domb tetején a rézkorból származó “földvár”
maradványai. A börzsönyi várak leírásaiban, ezt a valamikori földvárat ma is
jegyzik, melyet az 1930-as években feltártak, majd a helyére építették az
Országzászló emlékhelyet.
***
Zebegény első
iskolájának keletkezési ideje nem ismert. Az 1830-as években minden bizonnyal
volt római katolikus iskolája az ősi sziklatemplom mellett, majd később a
jelenlegi Bartóky utca 1. szám alatti ház helyén. Feljegyzés tanúskodik arról,
hogy Dr. Robitsek Ferenc nagymarosi plébános kezdeményezésével, 1895-ben
felépült egy “pompás” iskola és tanítói lakás az akkori Ferenc József téren. Ez
az iskola ma is áll és működik. Az iskolához a telket, dr. Koperniczky Ferenc
nagylövedi plébános, Zebegény szülöttje ajándékozta a községnek.
Az iskola akkori
padjait Wallenfeld Mihály kőbánya-tulajdonos ajándékozta az intézménynek. (Az
iskolában a mai napig megtekinthető a régi padok két példánya). Iskolaszék is
működött, elnöke dr. Robitsek Ferenc volt.
***
1890-es években
megszélesítik a hétlyukú vasúti völgyhidat, így már két pár vágányon
közlekedhetnek a vonatok.
1896-ban,
honfoglalásunk ezredik évfordulóján, emlékművet állítottak a vasútállomás
alatti kis téren. Itt alakították ki a Millennium emlékparkot.
***
1899-ben majdnem
megsemmisült a település. Óriási felhőszakadás volt, s ez a Bükkös árokban
felhalmozódott, mivel korábban az árkot – szekérátjáró miatt – bánya-meddővel
feltöltötték. A felgyülemlő víz átszakította, elsodorta a bánya-meddőt és a víz
- házakat elsodorva - rázúdult a községre.
1908-1910. között
Havas Boldogasszony tiszteletére épült a zebegényi plébánia templom, Kós Károly
erdélyi politisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei
alapján, szecessziós stílusban az erdélyi templomok mintájára. Freskóit
Kőrösfői Kriesch Aladár tervei alapján tanítványai készítették, Leszkovszky
György tanársegéd, festőművész irányításával.
***
Az 1900-as évek
elejétől egyre ismertebbé vált Zebegény. Főleg a fővárosi polgárok közül egyre
többen fölfedezték. Ekkor épülnek az első nyaralóházak, villák. Páratlanul szép
természeti adottságai és kiváló, gyógyító levegője, valamint eredeti falusi
arculata pezsgő nyaralóéletet indukált. 1924-ben Szőnyi István festőművész –
aki elnyerte a Szinyei társaság első ízben kiadott nagydíját – feleségül vette,
a zebegényi nyaraló tulajdonos, földművelésügyi államtitkár Bartóky József
kisebbik lányát, Bartóky Melindát és nem sokkal később zebegénybe költöztek.
***
Ha Zebegény
történetében mérföldköveket állítanánk, akkor az egyik jelentős mérföldkövet
1910-26-ra kell állítani. Zebegény arculatának kialakulása és jövőképének
meglapozása ide tehető.
Az új templom
építése kapcsán megjelent Kos Károly és művésztársai, majd Szőnyi István és az
általa létrejött művészkolónia jó értelemben megpecsételte Zebegény sorsát. A
század első felében olyan pezsgő, magas szellemi színvonalú nyaralóéletnek
lehettek tanúi elődeink, ami meg nem ismételhető. Így írt Szőnyi:
,,A táj és az ember
összefüggő és elválaszthatatlan egységét láttam meg Zebegényben, olyan
környezetben, mely nagyon megfelelt elgondolásaimnak. Az én képeim témája ez a
két dolog a világon, amihez legerősebb szálakkal vagyok hozzáfűzve: Zebegény és
a családom…"
Ennek az időszaknak
és ezen személyiségeknek köszönhetően vonult be Zebegény neve a
művészettörténelembe. Szőnyi István ,,zebegényi remeteségét” a hosszú nyarakat
itt eltöltő és alkotó művészek oldották föl, úgy mint Elekfy Jenő, Medveczky
Jenő, Vass Elemér, Szobotka Imre, Berény Róbert, Aba Novák Vilmos, Bernáth
Aurél. Ezekben az évtizedekben a helyi építkezés is stílusában átalakult. Sorra
épülnek a polgári nyaralók, a szép környezetbe illő villák.
***
A teljesség igénye
nélkül ezek felsorolva:
Dőry, Maróti,
Sípőcz, Szepessy, Bartóky, gr. Károlyi, Tömösváry, Salamon, Koperniczky, Fehér,
Rostagni, Pusztai, Medveczky, Sínay, Makláry, Szauer, Szulavy, Szőke, Kende,
Antal, Berkó, Fischer, Tits, Gyarmathy, Huber, Kertész, Doby, Battlay, Farkas,
Lőherer, Molnár, Szvoboda, Kuchta, Káromi, Kosztolányi, Kiszely, Kanitz,
Rottman, Obriszt, Bausch, Lersch, Kacsóh, Lehner, Niewelt, Szatmáry, Bányai,
Kappel, Fodor, Zoltai és az Encián Sport Egyesületé.
***
Hogy mennyire
gazdag volt világszínvonalú eseményekben az évszázad ezen első fele, ezen belül
is a 30-s évek, tanúskodik a Virág Egylet Zebegény és a maga nemében páratlan
Országzászló és Hősök Emléke. A község fürdőhely jellegét hirdető és
jótékonyságáról híres gróf Károlyi Lászlóné gr. Apponyi Franciska a község
állandó lakója volt.
1931-ben alakult a VEZ, elnöke gróf Károlyi Lászlóné, akit
az Egyesületben Napraforgónak neveznek. A VEZ tagjait virágokról, fákról és
cserjékről nevezik el. Kb. 300 gyermek és 50 felnőtt tagja van. Belső életében
teljes egyetértés van, nincs cím, rang és korkülönbség. Munkatársai önként
vállalkoznak a nemes munkára, hogy Zebegény község gyermekeit játék, sport és
szórakoztató munka közben neveljék vallásos, hazaszerető emberekké. Zebegény
már ekkor kiemelkedik a magyar községek egyhangúságából.
Ugyancsak az 1930-as
évek első felében Zebegény közössége elhatározta, hogy Országzászlót állít. Az
Országzászló megtervezésével Maróti Géza nemzetközi hírű építészt,
építőművészt, iparművészt bízták meg, aki zebegényi nyaralótulajdonos és
őslakosnak vallotta magát. Az emlékmű megépítésére országos közadakozást
kezdeményezett a zebegényi Dalkör.
A szervezőbizottság úgy döntött, hogy ne
csak Országzászló, hanem a hősi halottaknak, az első világháborúban elhunyt,
Zebegényből származó katonáknak is állítsanak emléket. Így egy összetett
szimbolikájú, nagyobb léptékű építmény megtervezése volt a feladat.
Egy nyolcszögletű
fallal körülvett pódiumon, négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Az
eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetejére 1-1 hatalmas kettős kereszt került
volna. A kettős keresztek akkor sajnos nem készültek el. Viszont 2015-ben a
helyükre kerültek.
***
1944-ben Zebegényt
is elérte a II. világháború közvetlen hatása. December 8-án három monitor
horgonyzott le a Duna Zebegényi szakaszán. Tizenegy napon át szüntelenül
tüzeltek a Törökmező irányába, feltehetően a szovjet csapatokra.
December 19-én
délután megszűnt az ágyúzás és eltávoztak a hajók. Délután 16.00 és 17.00 óra
között, Törökmező felől a Malom-patak két oldalán 300 szovjet katona nyomult be
a községbe. A harcokban hét szovjet katona esett el, akiket ideiglenesen az
iskola előtt, majd véglegesen a temetőben helyezték örök nyugalomra. Két magyar
katona is áldozatul esett, ők is a temetőben nyugszanak.
1945. január 5-e
szomorú dátum a község történelmében. Ez volt ugyanis a megtorlás kezdete.
***
Mint német ajkú
településről, 111 férfit és nőt írtak össze és hurcoltak el kényszermunkára - ,,málenkij
robot”-ra -, a Szovjetunió ukrajnai területeire. Harmincan soha nem tértek
vissza, ismeretlen helyen nyugszanak. Akik a keserves megpróbáltatásokat
túlélték, betegen, legyengülve két és fél év után tértek haza.
Az utolsó
hazatérők 1947. július 28-án szálltak le a vonatról. A település lakói több,
mint 60 év után is szomorúan emlékeznek eme gyászos eseményre. A megpróbáltatások
két és fél évére a temetőben elhelyezett tábla emlékeztet.
***
1950-ben alakult
meg a tanácsrendszer. ...
Ebben az időben a
községfejlesztés fő célkitűzése járdaépítés, csapadékvíz elvezetés, hidak
építése, utak kövezése és parkok építése volt. Fontos feladat volt a község
egészséges, ivóvízzel történő ellátása.
A község közterületein lévő nyolc ásott
kút mellett egyedül - a ma is bővizű - Erzsébet forrás vize volt kifogástalan.
1957-ben elkezdték az Erzsébet forrásra alapított törpe vízmű építését.
1958-ban a község
területe 17 kat. holddal növekedett, mert ekkor csatolták a Bőszobi patak jobb
oldalán lévő újvölgyi részt Zebegényhez. 1964-ben a rossz állapotban lévő
Országzászlót és Hősi Emlékművet rendbe hozták és az Országzászló köré kilátót
építettek. Az 1960-as évek elején a mezőgazdaság, mint megélhetési forrás,
teljesen elsorvadt. 1961-ben formálisan létrehoztak egy termelőszövetkezetet,
melyet 1962-ben hozzácsatolták a szobi-, majd a gödi termelőszövetkezethez.
A községben
1961-ben hozták létre a Mészkőásvány őrlő üzemet.
***
Az 1941. évi 881
lakoshoz képest, az 1960-as évek elején 1341 lakosa volt a településnek. Az
1960-as évek elején épült ki a Naphegyi településrész. 1962-ben a “Maróti
villa” átalakításával létrehoztak egy szülőotthont, 15 ággyal, ahol évente több
mint 300 kisgyermek született.
A háború után államosított
villákból üdülőket alakítottak ki, összesen nyolcat, ahol kéthetenként 535-en
üdültek. 1948-49-ben megkezdődött a nyolc tantermes általános iskola kiépítése,
ami 1955-56-ban fejeződött be. A háború előtt (1894-1948-ig) két tanteremben,
két tanító oktatott összesen 90-140 tanulót, kettéosztva I.-II. és
III.-IV.-V.-VI. osztályra. A zebegényi általános iskolában már 1959-ben
megkezdődött a szervezett zeneoktatás.
***
Szőnyi István
halála után, 1967-ben, lakóházából Emlékmúzeumot alakítottak ki. 1968-ban a
“Tömösváry” villában klubkönyvtárat hoztak létre, ami az épület privatizációja
után, 1997-ben a Koperniczky házban kapott helyet.
Az 1970-as évekre
tehető a volt mezőgazdasági területek parcellázása és egy kiterjedt üdülőövezet
létrehozása. Ezzel az 1900-as évek első felének hangulatos családias
nyaralóélete átalakult a hétvégi házas életmódra.
Az 1980-as években
egyre erőteljesebben foglalkoztak a Bős-Nagymaros vízlépcső megépítésével.
Ennek előkészítő munkálatai évekre megpecsételték a település sorsát.
Zebegény
lakosságának száma körülbelül 1200 fő, ami a nyári időszakban, a nyaralókkal
megháromszorozódik. A lakóingatlanok száma 360, a nyaralóépületek száma 680.
(Forrás:
www.zebegeny.hu)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
