MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2014.

Múzeumok Éjszakája 2014.

Budapesten 12., vidéken 10. alkalommal kerül sor a Múzeumok Éjszakájára június 21-én, szombaton, este 18 óra és éjjel 2 óra között. – jelentették be a kecskeméti (Cifrapalota-beli) sajtótájékoztatón.

 



Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága szervezésében megvalósuló rendezvényhez idén a tavalyinál 30%-kal több, összesen 432 intézmény csatlakozott, így ezen az éjszakán 308 vidéki és 124 budapesti múzeum és kiállítóhely várja a vendégeket több mint 4000 programmal. A rendezvény együttműködő partnere a Magyar Turizmus Zrt., a MÁV Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat.

Tavaly a Múzeumok Éjszakáján az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága önkéntesek bevonásával látogatói felmérést készített, amely 1750 látogató megkérdezésén alapult. A felmérés egyik fontos megállapítása az volt, hogy a rendezvény látogatóinak mintegy fele már több alkalommal részt vett a Múzeumok Éjszakáján. A budapesti megkérdezettek nagy többsége (59%-a) ugyanakkor azt állította: szívesen látogatna vidékre a rendezvény alkalmából, amennyiben vonzó ajánlatot kapna múzeumi programokra és a turisztikai-szolgáltatási csomagokra.
 

A felmérés eredményeit felhasználva idén a szervezők az esemény fókuszába a legaktívabb vidéki városokat állították, arra ösztönözve a fővárosiakat, hogy az eseményre utazzanak vidéki helyszínekre.

A régiókban megrendezendő programok népszerűsítésében szakmai partnerként a Magyar Turizmus Zrt. is együttműködik. A kiállítóhelyekkel és vidéki intézményekkel együtt a Múzeumok Éjszakájára eső hétvégére a szálláshelyek kedvezményes csomagajánlatokkal várják a kulturális programok iránt érdeklődő, az ország többi részéből érkező turistákat. A MÁV-START 50%-os alkalmi menettérti kedvezményt biztosít a budapesti, szolnoki, pécsi, kecskeméti, debreceni, hatvani, valamint miskolci rendezvényre vonattal utazók számára.

Múzeumok Éjszakája 2014 rendezvénysorozat kiemelt városai: Debrecen, Kecskemét, Szolnok, Kaposvár-Szenna, Pécs, Hatvan-Gyöngyös, Sopron, Miskolc, Sárospatak-Sátoraljaújhely. E településeken a civil szervezetek és egyesületek rendkívül aktívan vesznek részt az eseményen, emellett a városok népszerű hazai turisztikai célpontok.

A Mozaik Múzeumtúra is együttműködik a Múzeumok Éjszakája programsorozattal, arra biztatva a részvevőket, hogy egy éjszaka alatt teljesítsék a túrát, azaz látogassanak el a program keretében legalább négy intézménybe és gyűjtésék össze a matricákat.

A Múzeumok Éjszakája kommunikációs feladatait a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. látja el.

 

 

(Forrás: EMMI, www.muzej.hu)

 

__________________________________________________________________

 

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

 

__________________________________________________________________

 

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA

 

 

 

BARÁTOK CSATÁJA

BARÁTOK SAKKCSATÁJA

2014. június 8-13. között kerül megrendezésre a Barátok Sakkcsatája, a Magyarország-Lengyelország olimpiai felkészülési mérkőzés.



Simicskó István elmondta, hogy 2011 óta ez a legnagyobb, a Magyar Sakkszövetség által rendezett verseny, amit a kormány által biztosított, 300 millió forintos támogatás tesz lehetővé. A több hónapja tartó szervezés eredményeképpen a legerősebb lengyel játékosok látogatnak el Magyarországra. A helyszínen 150 fős nézőteret alakítanak ki az érdeklődök számára. A Magyar Olimpiai Bizottsággal folytatott együttműködés lehetővé teszi a mérkőzések élő, internetes megosztását is. A versennyel párhuzamosan sportág-népszerűsítő programsorozatra készül a szövetség a WestEnd City Centerben.

A női és férfi válogatottak hat-hat táblán scheveningeni rendszerben mérkőznek meg. A Danubius Hotel Flamenco a mérkőzés színhelye, ahol a megnyitó vasárnap 14 órakor, az első forduló 15 órakor kezdődött. A Magyar Sakkszövetség honlapján (www.chess.hu)  - internetes, élő közvetítés segítségével - követhetők lesznek a játszmák.

A magyar férficsapat összeállítása az Élő-pontszámok sorrendjében:

Rapport Richárd 2701, Almási Zoltán 2692, Polgár Judit 2685, Berkes Ferenc 2665, Balogh Csaba 2648, Erdős Viktor 2647

A lengyel férficsapat összeállítása:

Radoslaw Wojtaszek 2715, Grzegorz Gajewski 2650, Mateusz Bartel 2641, Bartosz Socko 2622, Dariusz Swiercz 2613, Jan-Krzysztof Duda 2587

 

A legutolsó két olimpián válogatottjaink összecsaptak, 2010-ben, Hanti-Manszijszkban csapatunk 3-1-re, két éve Isztambulban 2,5-1,5-re győzött.

Női együttesünk nélkülözi Európa-bajnoknőnket, Hoang Thanh Trangot, aki a plovdivi kontinensviadalra koncentrál. Nagymesternőinkre nehéz feladat vár, öt lengyel sakkozónőnek is magasabb az értékszáma.

A magyar női válogatott összeállítása:

Vajda Szidónia 2352, Gara Anita 2333, Mádl Ildikó 2328, Gara Tícia 2327, Rudolf Anna 2297, Papp Petra 2296

A lengyel női válogatott összeállítása:

Monika Socko 2463, Joanna Majdan-Gajewski 2418, Iweta Rajlich 2398, Jolanta Zawadzka 2397, Karina Szczepkowska-Horowska 2377, Klaudia Kulon 2344

A legutolsó három olimpián is megmérkőzött egymással a magyar és a lengyel női négyes. 2008-ban, Drezdában a lengyelek 3-1-re győztek, Hanti-Manszijszkban válogatottunk - szenzációs sikerként – 4-0-ra diadalmaskodott, két éve Monika Sockóék 2,5-1,5-re nyertek.

----------------------------------------------------------------------------------------

 

Kettős győzelem a Barátok Sakkcsatája válogatott mérkőzés második fordulójában

Mind a férfi, mind a női magyar csapat győzni tudott a Barátok Sakkcsatája elnevezésű verseny második fordulójában. A férfiaknál Berkes Ferenc, Balogh Csaba és Rapport Richárd volt a teljes pontszerző, Almási, Erdős, Polgár pedig döntetlent játszott, ezzel 4,5 – 1,5 arányban nyertek a magyarok.

A nőknél Gara Anita, Gara Tícia és Vajda Szidóna nyert, Mádl és Rudolf, remizett, Papp Petra kikapott. Az eredmény így 4-2 lett a magyaroknak.

A verseny célja felkészülés az idei Sakkolimpiára, valamint a sportág népszerűsítése és a sportkapcsolatok ápolása. A sheveningeni rendszerű versenyen legjobbjaink a lengyel válogatott játékosaival mérkőznek meg, hat-hat táblán.

Férfiak:

Berkes Ferenc – Duda Jan 1-0
Swiercz Dariusz – Balogh Csaba 0-1
Socko Bartosz – Almási Zoltán ½ - ½
Bartel Mazeusz – Erdős Viktor ½ - ½
Rapport Richárd – Gajewski Grzego 1-0
Polgár Judit – Wojtaszek Radoslaw½ - ½


Nők:

Karina Szczepkowska-Horowska – Papp Petra 1-0
Gara Anita – Socko Monika 1-0
Kulon Klaudia – Gara Tícia 0-1
Rajlich Iweta – Mádl Ildikó ½ - ½
Vajda Szidónia - Joanna Majdan-Gajewski 1-0
Rudolf Anna – Bartel Marta ½ - ½



(Forrás: Magyar Sakkszövetség
H-1055 Budapest, Falk Miksa utca 10.
(+36 30) 631 4612
media@chess.hu
www.chess.hu)

__________________________________________________________________

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA

 

 



 

 

 

 

 

FARAGÓ LAURA ESTJE - ,,SZÉP ILLATJA SZÁLL A VÍG SZÍVEMRE"

SZÉP ILLATJA SZÁLL A VÍG SZÍVEMRE - BESZÉLGETÉS FARAGÓ LAURA ÉNEKMŰVÉSSZEL, NÉPDALÉNEKESSEL, ZENEPEDAGÓGUSSAL

 



- Gyönyörű csángó dalokat hallottunk az Ön előadásában. Némelyik ismerős dallam volt, némelyik ismeretlen a mi Bartók Bélán nevelkedett fülünknek. Mennyiben különbözik az oly sokáig elszigeteltségben élő csángók dallamvilága a többségi magyar népzenétőL?

- A moldvai csángó települések zöme honfoglalás előtti, illetve honfoglaláskori, s ennek értelmében a népdalaik mintegy „ötödik dialektusként” magukon viselik a legkeletibb magyarság jellegzetességeit, az úgynevezett csángó stílust. Ez részben különbözik a dunántúli, a felvidéki, az alföldi és az erdélyi népdalkincstől. A csángók népzenéje ugyanis a pentatónia előtti, archaikus, gyermekdalokkal rokon hangrendszert képviseli, a jellegzetes keleti hangközzel, amelyet úgynevezett „bővített nagyszekundnak” hívunk. A szolmizálni tudók „lá–szi–fá–mi” dallamként azonnal felismerik. A ritmusukban is előfordul egy erőteljes különbözőség, az aszimmetria, amelyet leginkább a bolgár népzenében hallhatunk. Sőt a csángó népdalok hangközeinek intonációja is különbözik a városi muzsikából ismert „jól temperált” hangközöktől: a csángók zenei hangsora a természetes felhangrendszerre (azaz a temperáció előtti!) hangrendszerre épül. De most ezekbe a fizikai törvényekbe, a hanghullámok találkozásába s azoknak felhangjaiba (oktáv, kvint, kvart, nagyterc, kisterc) inkább nem bonyolódnék bele. Ami azonban az azonosságot illeti, ami a mi fülünknek ismerős dalként hangzik, annak az lehet az oka, hogy a csíki székelyek állandó kiáramlási és menekülési útvonala évszázadokon keresztül (többnyire) Moldva felé vezetett. Az erdélyi népdalkincset tehát magukkal vitték a csángóföldre. Székelyes csángóknak is nevezzük ezeket a kirajzásokat és ezeket a dallamokat. Még egy jellegzetessége a csángók népzenéjének a gazdag díszítés, amely bizonyos hangszerszerűséget kölcsönöz az énekelt dallamoknak – ugyanolyan gazdagon cifrázzák az énekhangot, mint egy-egy furulyás vagy hegedűs. Véleményem szerint ez a gazdag díszítettség (a barokk zenéhez hasonlóan) a hangerőt, illetve a disszonanciát helyettesíti – hiszen hangszereik kezdetlegesek –, ami viszont a feszültség érzékeltetését, az érzelmi kifejezést szolgálja.

- Van-e még ma is létjogosultsága a népdalgyűjtésnek, vagy ez már egy teljesen feltárt terület?

- Tekintettel arra, hogy én az 1941-ben Baranyába áttelepült moldvai csángók népdalait és szokásaikat gyűjtöttem, nagyon is volt létjogosultsága ennek a munkának – hiszen Kallós Zoltán az 1940-es években még nem gyűjtött a csángóknál. Moldvában én is jártam 1971-ben, Bogdánfalván, a Kézdivásárhelyhez legközelebbi településen. Én azonban nem kimondottan gyűjtési célból kerültem el hozzájuk, csupán az életükbe óhajtottam (egy rövid időre) betekinteni. Meghatódva tapasztaltam, hogy a csángómagyar tanító úr döngölt földű (nem padlós!) szobájában ott állt Budapest látképe az éjjeliszekrényen, a Biblia mellett. Rákérdeztem, hogy volt-e már Magyarországon, s a válasz erre: nem! De suttogva elárulta, hogy a tanórák szünetében az iskolakertben azért magyarul beszél a diákjaihoz. Mivel néprajzos nem vagyok, nemigen tudnék hiteles választ adni erre az érdekes kérdésre.

- A Baranyában élő csángók mennyire tudták megőrizni identitásukat? Milyen erős a hagyományőrzésük?

- Nagyon erősen őrzik népdalaikat és hagyományaikat, hiszen ez az életük, és egyébként is hisznek a kimondott, kiénekelt szavak erejében. Még ha nem is tudják pontosan egy-egy elfeledett régi szónak a jelentését, akkor is így mondják, hiszen így tanulták a szüleiktől, s így adják tovább. „Így tanultam, így kell továbbadjam!” – ezt sokszor elmondják.

- Előadásában úgy tűnt, hogy a csángók hitvilága a keresztény hitvilág, egy kis pogány liturgiával színesítve. A fiatalok is magukénak vallják ezt a sajátosságot?

- A csángók katolikusok. Erős a hitük, mint a gyökérzet. Az egyházi liturgia magyar nyelven nem jutott el hozzájuk – hiszen román (vagy olasz) nyelvű papjaik voltak Moldvában, ezért kialakult egy apokrif (elrejtett) vallásosság a köreikben, amely pogány elemeket is őriz. Megtartották régi hiedelmeiket, s mivel ezt a román papjaik nem értették – hiszen a vallásos hagyomány családi körben, magyar anyanyelvükön virágzott – szinte a csodával határos módon megmaradt számunkra, mint a középkorból a mába átívelt hagyomány. Sokszor az Ó-magyar Mária siralom (az első magyar nyelvű, XIII. századi versfordításunk) nyelvét halljuk imáikban, és a középkor nyelvi fordulataival találkozunk énekeikben, történeteikben. A mai fiatalokról nem tudok nyilatkozni, hiszen akikkel én beszélgettem, és akiknek a dalait felgyűjtöttem, még az 1890-es évek végén születtek az „őshazában”, Csángóföldön.

- Van-e rendszeres művészi kapcsolat a baranyai és a moldvai csángók között?

Úgy tudom, igen. De ezt nem művészi kapcsolatnak nevezném, hanem maga az „élet” diktálja. Ezek családi találkozások, amelyekben még élnek a hagyományok, különösen a sátoros ünnepek idején. Hiszen a népművészet lényege, hogy nem szakad még ketté az előadó és a hallgató státusa: önmagukat táplálják, mint a bibliai pelikánmadár.

- Mikor hallhatjuk legközelebb a művésznőt énekelni, és kapható-e újabb lemeze?

Legközelebb az Ünnepi Könyvhéten, a Vörösmarty téren dedikálok, a Magyar Napló Könyvkiadó könyvsátora előtt, 2014. június 14-én és 15-én. Pár napra rá, június 18-án pedig délután 6 órakor egy műsoros könyvbemutatónk lesz a Józsefvárosi Galériában (József körút 70.) a „Szép illatja száll a víg szívemre” című néprajzi gyűjtésemből, melyet Kobzos Kiss Tamás mutat majd be a nagyközönségnek. Ezen az esten neves előadók – Budai Ilona, Bodza Klára, Kobzos Kiss Tamás – mellett jómagam, valamint népdalos tanítványaim is énekelnek a könyvben szereplő népdalokból. A könyvhöz egyébként CD-melléklet is tartozik, huszonöt csángó népdal és egy csodálatos csángó népmese hallható a lemezen. És jövőre is lesz egy meglepetés azoknak, akik szeretik a néphagyományt s annak továbbgyűrűzését a mai irodalomba: ugyanis az előző könyvem, a „Szülőföldem – zengő anyanyelvem” második kiadása is megjelenik a 2015-ös évi Ünnepi Könyvhétre, a Napkút Kiadó jóvoltából (minthogy a 2003-as, Masszi-kiadónál megjelent könyvem elfogyott). E korábbi könyv alcíme: Harminchat beszélgetés – írókkal, a szülőföldről és az írók gyermekkori élményeiről szól. Ez is CD-mellékletes könyv, 36 népdallal. Különlegessége, hogy minden író legkedvesebb népdala hallható a CD-felvételen. Van a népdalok között egy „kakukktojás” is; drága barátunk, Gyurkovics Tibor (aki sajnos már odaföntről mosolyog az egészen) próbált megviccelni, és „kedvenc népdalaként” egy saját maga által írt verset diktált föl nekem az „elénekelendő lajstromra” –, de mi még olyan kitűnő népzenei alapokat kaptunk az énekórákon, hogy egyből rájöttem a turpisságra. Így a Gyurkovics-vershez magam írtam dallamot. Egyébként önálló dalestem majd az őszi szezonban lesz hallható. A Fészek Művészklubban ünnepeljük Egressy Béni születésének 200. évfordulóját. Főleg Petőfi-dalokat éneklek, nemcsak Egressytől, hanem Mihalovich Ödön, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc és Hubay Jenő dalait is megszólaltatom, sőt Egressy Béni ismeretlen zsoltárfeldolgozásai unikumként hangzanak majd el a nagyközönség előtt; ugyanis kiadatlanok ezek a kották mind a mai napig. A Széchényi Könyvtár Kézirattárában bukkantam rájuk Szőnyiné Szerző Katalin jóvoltából, és igen-igen megfogott a reformkor zenéjét idéző, cimbalomszerű, „igazi magyar” harmóniavilág. A Petőfi-dalok Gál Márta zongorakíséretével hangzanak el, s az esten közreműködik Mécs Károly Kossuth-díjas színművész.

Vörös Éva


--------------------------------------------------------------------------------------------------

(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))