KÓSTOLÓ A HANGISTÁLLÓBAN
(Hagyományőrzés Nagyegyházán és Herceghalmon)
A Hangistálló a Vértes és a Gerecse hegység közötti völgyben, Nagyegyházán található, Budapesttől 42 km-re. Ötszáz négyzetméteres alapterületű, több mint 100 éves istállóépület ez, mely a Batthyány grófok birtokának részét képezte egykor. Később a Bicskei Mg. Tsz. tulajdonába került. Gyapjúmosásra és -szárításra, valamint terménytárolásra használták. Jelenleg a Hangistálló Kulturális Nonprofit Közhasznú Kft. tulajdona.
A közel 200 lelket számláló kis falunak se temploma, se faluháza , nincs tehát közösségi épülete. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a Hangistálló, mely az itt élő Ribli Ilona csellóművész (Tátrai Vilmos tanítványa) és családja kezdeményezésére - Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. igazgatója támogatásával - került folyamatosan felújításra 2000-től. Ma már nemcsak Nagyegyházának, hanem a környező településeknek (mint pl. Óbarok, Csabdi, Vasztély, Mány, Alcsútdoboz, Felcsút, Bodmér, Szárliget, Bicske, Tatabánya) is kulturális programlehetőséget, igazi közösségi teret biztosít.
2008. december 20-án volt az első (karácsonyi) komolyzenei hangverseny, mely az itt megalakult, Tátrai Vilmosról elnevezett kamarazenekar első bemutatkozásának időpontja.
Az azóta is folyamatosan szerveződő koncertek, rendezvények, képzőművészeti alkotó tábor, falunap, kézműves vásár stb. nagy sikerrel folytatódnak.
A szervező a Hangistálló Kft, melynek elsődleges célja a faluközösség építése, a helyi specialitások megismertetése, a magyar kultúra hagyományainak megőrzése, valamint a magyar kamarazenei hagyományok ápolása, megismertetése és az autentikus népzene népszerűsítése.
Mindez nem hiányozhatott a KÓSTOLÓ nevű rendezvényről sem, annak ellenére, hogy ott a gasztronómiáé volt a főszerep. Hagyományos falusi ételek és alapanyagok bemutatását, elkészítését, felhasználását, kóstoltatását élvezhette a helyi lakosság és a sok vendég. Kiváló minőségű, hagyományos, falusi ételeket készítettek el az ebben jártas szakácsok elfeledett, vagy ritkán használt alapanyagok felhasználásával, mint pl. a köles, hajdina, kukorica dara, stb.;
Közvetlenül a 10 órakor kezdődött megnyitó után - melyet dr. Eperjessy Tamás, a NAKVI igazgatóhelyettese mondott el - hallhattuk a ,,d'Ance" elnevezésű, oboa trió koncertjét. A három tehetséges fiatal hölgy - Szkordilisz Emília, Börzsönyi Janka és Pintér Kata - éppen egy nemzetközi kamarazenei versenyre készül, Pádovába. Az ott elhangzó műveket (Mozart, Beethoven és Rózsa Pál) mutatták be a Hangistálló zeneszerető közönségének. A nap folyamán - a gyermekprogramok mellett - még egy kiváló közreműködőt hallgathattunk meg: a ,,Felszállott a Páva" című, népszerű tehetségkutató műsorból ismert, rendkívül virtuóz tekerőlantos, Patonai Bálint személyében.
A helyben készült finom ételek, a kézműves sajtok kóstolgatása, a borok, csapolt sörök iszogatása közben látható volt a "Baranta" hagyományőrző, lovas-íjász csoport bemutatója Szúnyogpusztáról, végül egy vidám táncházzal zárult a rendezvény a lovasberényi ,,Csűrdöngölő" táncegyüttes segítségével. A talpalávalót Patonai Bálint ,,húzta" (tekerte)!
________________________________________________________________
HERCEGHALOM ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI HAGYOMÁNYOK
A mai Herceghalom Magyaroszág szívében fekszik, Budapesttől nyugat felé haladva az M1-es autópálya 26. kilométerénél.
A falu környékén 8 kisebb-nagyobb puszta található. A történelem folyamán ezek többször tartoztak a településhez, de emellett önálló életet is éltek. Észak-nyugati irányban terül el Móricz-major és a Háromrózsa, dél-nyugatra Botpuszta és a Richárd-major, dél-keletre a Dávid-, Klementina- és Paszkalin-major, észak-keletre pedig az egykori Kozárom.
A régészeti leleteket a faluhoz tartozó két patakhoz viszonyítva határozták meg. A Kígyós-patak északtól ered, és dél felé haladva kettészeli a községet, a Békás-patak a keleti részen folyik, ugyancsak északról délre, követve a faluhatárt.
A XX. század építkezései fordulatot jelentettek az eddig ismert történelemben. Számos lelet került elő a különböző korokból, melynek nagy része a Szentendrei Ferenczy Múzeumban található. Az őskorból töredékek, valamint cserepek utaltak a település életére. A bronzkori ásatások bekarcolt vonaldíszítésű cserepekből és formázott fazékperemből álltak. A két patak közötti dombtetőn helyezkedik el a mai Simon-tanyának, előtte Mohácsi kocsmának és az 1890-es évek végéig Üres Tarisznyának nevezett épületsor. A mellette lévő területen 211-re keltezhető jelirattal fogadalmi oltárkő került elő.
A kozáromi dombon III. és IV. századi kerámiatöredékek, valamint a méhkas alakú gödrök metszetei alapján arra lehet következtetni, hogy a környező dombokat magába foglaló település központi villája és hozzá tartozó gazdasági épületek itt álltak körülbelül a IV. század közepéig. A XIII. sz-tól a XIV. századig keltezhető, díszített kerámia is előkerült. Ugyancsak itt - a késő középkorból - cserepeket és állatcsontokat találtak. A dombon templom nyomait fedezték fel, de sajnos 1873-ban kiszedték az alapfalait.
A lelőhelyet a Pilis megye-i Kozár faluval azonosítják. Nevét a kazár néptöredéktől kapta. Egyetlen középkori említése 1469-ből való, Bia szomszédjaként szerepel. A XVIII. és a XIX. század első felében Herceghalmot Csonkatebének nevezték. Az újkori elnevezés valószínüleg a rövid életű, a XIV. századra már lakatlanná vált falu nevét őrizte meg. Írásos oklevél csak 1662-ből maradt fenn, mely szerint I. Lipót más pusztákkal együtt Csonka Töbe praediumot elajándékozta. A XIX. században a falu az összes majorral együtt Sándor Móric – a reformkor egyik kiemelkedő sportembere – tulajdona lett. Nemcsak lovas bravúrjaival hívta fel magára a figyelmet, hanem házasságával is, melyet Metternich osztrák kancellár lányával kötött. Lányukat, Pauline Clementine-t, Metternich Richard Clemens Lothar herceg vette feleségül. Így Herceghalom és a körülötte lévő területek 1856-tól a földreform végrehajtásáig – 1945-ig – a Metternich-Sándor család uradalmához tartozott. Néhány puszta ma is az ő nevüket viseli, mint Kelementina- és Richárd-major. A földesgazda még az 1900-as évek elején a cselédek gyermekeinek egy iskolát, pontosabban egy tantermet tanítói lakással és a major mellett kialakuló temetőbe egy kis kápolnát építtetett.
Ez volt az alapja a mai településnek.
A német-sváb betelepítések hatására nagyszámú a németajkú lakosság, ezért megalakult a Német Nemzetiségi Önkormányzat. Ennek köszönhetően német testvértelepülési kapcsolatok is alakultak, így közös, hagyományőrző ünnepeket tartanak összetartozásuk kifejezéseként.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
(Fotó: JulCSIllag-fotó®)
Továbbiak itt is: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.10202050295890089.1073741846.1567426487&type=1&l=a0e4a45383
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
A NAGYEGYHÁZI ÉS HERCEGHALMI PROGRAMRÓL
