A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. szeptember 27., szerda

A HUNGAROLÓGIA 40 ÉVE

40 éves a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

Megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a Nemzetközi 
Magyarságtudományi Társaság ünnepi ülést rendez 
a Magyar Tudományos Akadémián.



A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság története

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (NMTT) (2002 augusztusa előtt Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság) abból a felismerésből született, hogy a magyar filológia, tágabban a hungarológia immár nemzetközi tudományos diszciplínává vált, hasonlóan a más nyelvek és irodalmak, illetve nemzeti civilizációk kutatására kifejlődött tudományszakokhoz, mint pl. a germanisztika, turkológia stb. Minden egyes nemzeti civilizáció önálló alkotóeleme az egyetemes emberi kultúrának, azon belül egyedi színt, értéket képvisel, amelynek ápolása és kutatása általános emberi érdek. Ezen elgondolás jegyében alakították meg a világ számos országában tevékenykedő hungarológusok nemzetközi tudományos szervezetüket.

A Társaság létrejöttét a különböző országokban dolgozó hungarológusok ismételt ösztönzésére a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte 1977-ben. Az Akadémia meghívására a mintegy száz magyar és nem magyar szakember Nyíregyházán gyűlt össze és az 1977. augusztus 25-én tartott alakuló közgyűlésen határozta el a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság megalapítását, fogadta el annak alapszabályát és választotta meg vezetőségét: elnökül Bo Wickmant, főtitkárrá Klaniczay Tibort, főtitkárhelyettessé Béládi Miklóst. Ezzel megszületett az a nemzetközi szervezet, amely – a már régebben működő hasonló társaságok mintájára – a világ magyar filológiában érdekelt más-más nemzetiségű és tudományos felfogású kutatóit tömöríti.

A Társaság lehetővé teszi az egyes országok kutatói között a rendszeres információcserét, az eredményekről való tájékoztatást, s ezzel elősegíti a magyar nyelv, irodalom, néprajz és kultúra nemzeti egyoldalúságtól mentes tudományos vizsgálatát. Közzéteszi az egyes hungarológiai műhelyek, első körben a külföldi hungarológiai tanszékek, katedrák, intézetek stb. bemutatkozásait. A Társaság egyik fő tevékenysége tudományos előadások, tanácskozások, konferenciák rendezése. 1981 óta ötévenként egy-egy jelentős hungarológiai műhelynek helyet adó egyetemmel közösen tartja meg nemzetközi hungarológiai kongresszusait. Újabb kezdeményezése a fiatal kutatók bemutatkozását segítő három évente megrendezett doktoriskolák konferenciája.

A Társaság másik fő tevékenységeként rendszeresen megjelenő kiadványokban ismerteti a működési körét érintő tudományágakban folyó nemzetközi munka eredményeit. A Hungarológiai Értesítő lezárulta óta a Társaság két folyóirat – az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Hungarian Studies és a Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények – kiadásában vesz részt.

Új szervezete révén a hungarológia is beépülhetett a tudományok nemzetközi rendszerébe s képviseletet kaphatott a tudományoknak az UNESCO égisze alatt kialakult szervezeti rendjében. A Társaság megalakulása után kérte felvételét a Fédération Internationale des Langues et Littératures Modernes-be, a filológiai jellegű, nemzetközi, tudományos szervezetek csúcsszervébe. Miután az FILLM elnöksége megállapította, hogy a Társaság megfelel az UNESCO által a nemzetközi tudományos társaságokra előírt feltételeknek, 1979-ben a FILLM 20. tagegyesületeként regisztrálta. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság így az UNESCO által elismert és nyilvántartott nemzetközi tudományos szervezetek egyike lett.

***

A megemlékező rendezvény 2017. szeptember 1-jén, péntek délután tartották meg az MTA Székház Felolvasótermében.

A rövid sajtótájékoztató után Andrea SEIDLER (a NMTT elnöke) megnyitója és Vékás Lajos (az MTA alelnöke) köszöntője hangzott el.

A szakmai előadásokat Jankovics József (a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság volt főtitkára, irodalomtörténész) kezdte meg ,,A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság története, tevékenységének eddigi súlypontjai” címmel. Őt Kocsi Károly (az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke) követte ,,A geográfia mint hungarikum-tudomány” című előadásával. Bene Sándor (a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkára) ,,Komparatisztika és magyarságtudomány” című tanulmányát ismertette a jelenlévőkkel.

A kávészünet után Andrea SEIDLER és Monok István (a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke és társelnöke) ,,A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság megújított működési stratégiájának bemutatása” címmel adott elő.


(Forrás: hungarologia.net/hu/)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA


























2016. augusztus 31., szerda

VIII. NEMZETKÖZI HUNGAROLÓGIAI KONGRESSZUS

VIII. NEMZETKÖZI HUNGAROLÓGIAI KONGRESSZUS
Kultúra- és tudományköziség - Magyarságtudomány a 21. században



A hungarológia körébe tartozó tudományszakok képviselőinek korunkban egyszerre kell megküzdeniük a humán tudományok, s különösen a kis nyelvek és kultúrák közgazdasági ésszerűségre hivatkozó leértékelésével. Pedig nyilvánvaló, hogy a bölcsészettudományokat, és ezen belül a magyarságtudományt is a megértés alapvető igénye, a kulturális közvetítés szükségessége teszi nélkülözhetetlenné. A humaniórák számára a kontextusok bővítése, a tudományköziség jelenti a kiutat a válságból. A magyarságtudomány pedig e tekintetben modellként szolgálhat, mivel nem a szó hagyományos értelmében vett tudományág, hanem különböző tudományágak együttműködésének kerete. A magyarság nyelvi, etnikai és kulturális jellemzői, művészi önreprezentációjának formái, politikai és társadalmi szerveződésének típusai, érintkezésének története Európa és a világ többi népeivel és kultúráival – e kérdések szinkron és történeti vetületben egyaránt eredményesen vizsgálhatók a kulturális antropológia, a néprajz, a nyelv-, a történet- és az irodalomtudomány, a zenetudomány, a film- és színháztudomány, a művészettörténet, a filozófia, valamint egy szélesebb perspektívájú kultúratudomány szemszögéből is.

A magyarságtudomány tehát mint interdiszciplináris, jelentős múlttal és komoly nemzetközi tudásbázissal rendelkező kutatási terület, nagy mértékben hozzájárulhat a bölcsészettudományok megújulási folyamatához. A tudományköziség módszertani előnyeinek felismeréséből egyszersmind újabb feladat is származik. A különböző megközelítésmódok párbeszéde, a módszertani integráció lehetőségének megteremtésén túl, új terepet nyit a nemzeti kultúrák határain átlépő, a kulturális integráció felé mutató komparatív kutatás számára. A külvilág – a társadalom, a döntéshozók és a társtudományok – számára azonban még inkább láthatóvá kell tenni a magyarságtudományi munkának nemcsak interkulturális elméletét, hanem kultúraközi gyakorlatát is.

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus ezt hivatott elősegíteni, részint azzal, hogy igyekszik minél több kultúra képviselőit megszólítani, részint pedig azzal is, hogy a hagyományos bölcsészettudományi kereteket tovább tágítja a társadalom- és a természettudományok, orvostudomány, műszaki tudományok, jogtudományok, közgazdaságtudományok irányába. A hungarológia nyitott tudomány, állandó dialóguslehetőség azok számára is, akik kívülről, egyéb kultúrák magyarsággal érintkező határait és kapcsolatait kutatva kívánnak abba bekapcsolódni. A magyarországi és külföldi tudományos és oktatási intézmények kutatóinak, a különböző országok hungarológiai tanszékeinek, magyar kultúrával foglalkozó intézeteinek és szakembereinek párbeszéde a rendezők reményei szerint példaértékű lehet más területek számára is.


(Forrás: NMTT - hungarologia.net)


----------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

----------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA