A MAGYAROK KENYERE PROGRAM

A búzatábla megáldásával vette kezdetét a Magyarok Kenyere Program

A Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program -, a magyar gazdák

jótékonysági eseménye szombaton, a Búzaszentelő Ünnepséggel vette

kezdetét a vajdasági Zentán, ahol mások mellett Potápi Árpád

nemzetpolitikai államtitkár, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke,

a MAGOSZ elnöke és Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi

kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is felszólalt.

Tavaly minden eddiginél több adomány érkezett a Kárpát-medencei magyar gazdáknak köszönhetően, akik közel 1100 tonna búzát ajánlottak fel a rászoruló családok és gyermekek részére. Számos gyermekotthon és szociális intézmény, Böjte Csaba testvér árvái, a nagydobronyi gyermekotthon lakói, sőt már a csángóföldi magyarság számára is jutott a gazdák nagylelkű adományából.

A jótékonysági program hagyományosan már tavasszal, a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel kezdetét veszi, melyet évről évre mindig más külhoni térségben tartanak meg a program szervezői, vagyis a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az eseménynek idén Zenta és a program térségi rendezője, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ) adott otthont. A járványhelyzet sajnos meggátolta, hogy a teljes Kárpát-medence gazdatársadalma együtt kérjen áldást a vetésre, de a szervezők reményei szerint a virtuális térben és lélekben valamennyi magyar gazdálkodó együtt lehetett.

Az ünnepségen Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár, az esemény díszvendége, a több mint tíz éve zajló, határokon átívelő békés nemzetegyesítő politika eredményeire emlékeztetett, amelynek fókuszában a Magyarok Kenyere Programhoz hasonlóan az a meggyőződés áll, hogy minden magyar számít, éljen bárhol a világban.

A szervezők képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a Magyarok Kenyere Program a karitatív munka mellett a szakmai együttműködéseknek, az információáramlásnak is közvetítőjévé vált a Kárpát-medencében, hiszen a tudásra egyetlen határon sem kell vámot fizetni.

Az eseményen Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a modern civilizáció az elmúlt száz évben félelmetes tempójú változáson ment át, okos eszközök, intelligens szolgáltatások alakítják mindennapjainkat. Ám vannak dolgok, amelyeket nem lehet modernizálni, amelyek évezredek óta, évről évre megismétlik az élet, a halál és a feltámadás nagy misztériumát. 

A szántóvető ősszel elveti a búzát, majd a nyár derekén learatja a termést, megőrli, és a lisztből kenyér sül. Az élet mit sem ér szeretet és összefogás nélkül. Ezt jelenti számunkra a 15 millió búzaszem őrölt lisztjéből sütött kenyér, a Magyarok Kenyere Program üzenete. A program egyszerre a legősibb rítusok ünnepe, egyúttal modern, Kárpát-medencei sikertörténet - fogalmazott a helyettes államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a külhoni magyar agrártársadalom támogatása az anyaország gazdasági érdeke is, nemcsak erkölcsi kötelessége.

Az ünnepségen részt vett - többek között - Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Fremond Árpád szerbiai parlamenti képviselő, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke is.

A szervezők továbbra is várják minden jószándékú magyar ember segítségét, termény- vagy pénzadományát, illetve az 1% felajánlását, hiszen minden búzaszem, a legkisebb adomány is számít a sikeres közös Kárpát-medence-i, magyar jövő építésében.

 

(Forrás: AM Sajtóiroda)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®); 
2019. 07. 31., Országház, Vadászterem)                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna  

BEINDULT A DINNYESZEZON – FOGYASSZUNK HAZAIT!

Júliustól szeptember végéig elérhető lesz a magyar görögdinnye.

Itt a dinnyeszezon! A nehéz tavasz ellenére jó minőséggel, széles

választékkal készülnek/készültek a termelők. Fogyasszunk hazait!

A sárgadinnye után a hazai görögdinnye szezonja is elkezdődött. Egy dinnyeföldön, sajtótájékoztató keretében ismertették szakemberek az idei szezon sajátosságait, valamint termelők segítségével bemutatták a szabadföldi és a fóliás dinnyetermesztést.

A napokban országszerte megkezdődött a dinnyeszüret, és a hazai görögdinnye még szeptemberben is elérhető lesz az üzletekben, piacokon. Az átlagos dinnyefogyasztás 10 kg/fő/év; egyre népszerűbbek a többféle formájú, valamint a magnélküli dinnyék – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) görögdinnye-szezont nyitó sajtótájékoztatóján, Jászapátiban.

Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke ismertette, hogy a változékony időjárás miatt a magyar görögdinnye idén kicsit megkésve, július 15-20. között érik be, és szeptember 15-ig lesz elérhető az üzletekben, piacokon. A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben.

Hozzátette, idén számottevően csökkent a belföldi görögdinnye termőterülete, a korábbi években jellemző 4500-4800 hektárról 4000 hektárra. A koronavírus-járvány hazai megjelenése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, ezért több termelő a bizonytalan jövőtől félve csökkentette a termőterületeit a tervezetthez képest. Emellett a csökkenésben az is közrejátszik, hogy hűvös időben visszaesik a kereslet az áru iránt.

Az elnök kiemelte, hogy az átlagos magyar dinnyefogyasztás évente 10 kilogrammot tesz ki, amely az időjárástól függően 8-12 kilogramm között mozog. A becslés szerint az idei évben közel 160 ezer tonna lehet a megtermelt dinnye, aminek 60 százaléka általában belföldön fogy el; egyre népszerűbbek a többféle formájú, valamint a magnélküli dinnyék. A termesztésben terjednek a hibridek, a magszegény fajták már 20 százalékot tesznek ki, és elindult a fólia alatti termesztés is, amely a jövőben előrébb hozza majd a szezont.

A legkeresettebbek a 4-8 kg közötti dinnyék, de igény van a nagyobbakra is, amiket a piacokon és üzletekben esetenként szeletelve, akár hűtve is kínálnak. Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mellett jelen van a megnyúlt, ovális dinnye. Ugyancsak folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége: ezekből nagyobb mennyiségben a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed. Mártonffy megemlítette, hogy a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (DTE) és a NAK folyamatosan konzultál az áruházláncokkal annak érdekében, hogy átmenet legyen az import és a hazai dinnye között, valamint mindig friss, jó minőségű és magyar dinnyét kínáljanak a lakosságnak.

Elindult a dinnyeszüret Jászapátiban

Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztőként van jelen az Európai Unióban (EU) - Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A belföldi termesztésű görögdinnye harmada export, amelyet - többek között - a cseh, a lengyel, a szlovák piacra szállítanak.

A házigazda dinnyetermesztő, Pócs János szerint „a magyar dinnye minőségben különb, mint bárkié, mert benne van a magyar gazdák szorgalma, tudása, és benne van az a területi, éghajlati adottság, amely miatt sokkal finomabb dinnyét tudunk termelni”. Ezért kéri a fogyasztókat, hogy az import helyett a magyar dinnyét válasszák.

Aszály, fagy, nagy esőzések

Idén több fagy, késő tavaszi hűvös nappal és éjszaka, heves esőzés nehezítette a termesztést. Ugyanakkor a jobb fajtaválasztásoknak köszönhetően a korábbinál nagyobb termésátlagokat érnek el a termelők. Számottevően nőtt az oltott és hibrid dinnyék aránya a konstanshoz képest, ami minőségbeli javulást is jelent. Az oltott dinnyék a változékony időjárási körülmények között viszonylagos stabilitást, termelési biztonságot hoznak. 

Az aszály kevésbé érintette az öntözött területeket, a legtöbben csepegtető öntözéssel tudták pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Ugyanakkor az áprilisi-májusi fagyok miatt 20-90 %-os pótlásokat kellett végezni, területi elhelyezkedéstől függően. A dinnyebetegségeknek sajnos kedvezett a májusi kevés napsütéses, nyirkos időjárás, de ez ellen tudatosan védekeztek a gazdák. Mindkét említett problémakör azonban komoly kiadásokkal jár(t).

(Forrás: www.nak.hu)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA