A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kilátók. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kilátók. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. július 2., vasárnap

NÉPSZERŰ KIRÁNDULÓHELYEK ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK A VÉRTESBEN

Három vármegyét és öt erdészeti tájat érintően gazdálkodik 
a Vérteserdő Zrt. 

(Fotó: AM/Varga Norbert: Vértesszentkereszt, Bencés Apátság)


A mintegy 46.200 ha működési terület két fő egysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, amelyhez nyugatról a Győr-Tatai teraszvidék, délnyugatról a Császári-dombság és a Súri-Bakonyalja kapcsolódik. A Társaság négy erdészeti igazgatósága Magyarország egyik legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le.

Az elmúlt 5 évben mintegy 1440 hektáron kezdték meg az erdőfelújítást és 134 hektár új erdőt telepítettek az Országfásítási Program keretében. Folyamatosan karbantartják az erdei pihenőhelyeket, kilátókat. Szálláshelyek bővültek, erdei kápolnák és katonatemetők újultak meg az erdőgazdaság kezelésében. A társaság működési területének fele helyi, vagy országos védelem alatt áll. Fokozottan védett területek közé tartozik két erdőrezervátum (Juhdöglő-völgy, Meszes-völgy), a Haraszt-hegy, a pátrácosi bükkös és a mindszentpusztai ciklámenes erdő.

A kulturális és épített környezet is legalább oly változatos és gazdag, mint a tájat szinte egy tömbben uraló erdőrengeteg. Samu, a vértesszőlősi előember, a honfoglaló magyarság, Árpád-házi királyaink, a törökök, a szerzetesrendek (Majk, Vértesszentkereszt), s az ide települt szlávok, svábok, majd a grófi családok is formálták a vidéket. A magyar történelem szerelmeseinek tán egy év sem lenne elég az összes emlékhely, vár (Gesztes, Oroszlánkő, Vitány) és látnivaló bejárásához.

A grófok életébe, a vadászati hagyományokba és az erdőgazdálkodás rejtelmeibe egyszerre engednek bepillantást a Merán Fülöp Erdészeti és Vadászati Múzeum és a rédei Intézőház kiállításai. Az Országos Kéktúra útvonalán elhelyezkedő, az egykori magyar miniszterelnökről elnevezett Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központja nagyobb társaságoknak nyújt lehetőséget a feltöltődésre, az aktív pihenésre, valamint a gasztronómiai élmények széleskörű bővítésére.

***

Az Agostyáni Arborétum és kulcsosház Gerecse Tájvédelmi körzetének gyöngyszeme, a hegység egyik páratlan szépségű völgyében a Bocsájtó-völgyben, Tatától néhány kilométerre, Budapesttől alig egy órára található. Az Arborétum számos fafaj-különlegesség, - mamutfenyők, szlavón tölgyek, tulipánfák, cédrusok – otthona.

A Vérteserdőnél több tanösvény várja az erdőben interaktív módon tanulni vágyókat. A csákberényi Panoráma Tanösvényen a szikladomborzatú erdők növényvilága, az egykori faszénégetők élete, a pusztavámi erdei iskolához kapcsolódó Malomerdő Tanösvény tábláin játékos formában a védett és vadászható vadfajok, az erdő szintjei ismerhetők meg. A síkvölgyi Medvehagyma Tanösvényen a tájékoztató táblákon medvehagymás receptek hívják fel a figyelmet a növény sokrétű felhasználására. Sőt, kora tavasszal szedhető is a receptekhez szükséges hozzávaló!

***

Az egykori bauxit és kőszénbányászat nyomait is magán viseli a táj. Az erdészszakemberek munkáját dicséri, hogy ezek a ,,tájsebek” - bányagödrök, meddőhányók, külfejtések – begyógyulnak lassan, itt újra erdők nőnek. Minden évszakban érdemes ellátogatni a Vérteserdőhöz. Jól tudják ezt az erdei sportokat űzők, a teljesítménytúrákat kedvelők. A nagyobb rendezvények (Gerecse 50, Vértes 60) mellett egyénileg még inkább megszemlélhető az embert körülvevő „anyatermészet” szépsége, és az erdészek mindennapi munkája.

A tájfutóknak számos bérctető jelenthet kihívást, de a sziklamászók is megtalálják a számításaikat Tatabányán a Szelim-barlanghoz, vagy Tatán a Kálváriához felvezető szirtek vasalt útjain. Az aktív pihenés mellett öt parkerdő – a turuli, a móri, a csákvári, a várgesztesi és a majki – is szolgálja a lakossági rekreációs célokat a nagyobb városok közelségében. Az erdők fölé több ponton kilátók magasodnak. A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló 16 méter magas Körtvélyesi-kilátóról az éles szeműek kivehetik még a Turul madár szárnyait is.  A 315 méteres Somló-hegyi kilátó legfelső szintjéről teljes körpanoráma nyílik a Társaság területére egészen a Kisalföld pereméig.

***

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Vérteserdő Zrt. legszebb területére!

A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki. Szavazataikat július 16-ig várjuk! 


 

(Forrás: AM)

 


---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna                        



2017. november 20., hétfő

ERDEI TURIZMUS

Az erdőgazdaságok több mint 16 milliárdot költöttek 
az erdei turizmus fejlesztésére

Az állami erdőgazdaságok az elmúlt hét évben több mint 16 milliárd forintot költöttek az erdei turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, egyebek mellett 26 szálláshely épült, és 75 épületet újítottak fel – mondta Ugron Ákos, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára hétfőn a Nógrád megyei Diósjenői Erdei Szabadidőparkban tartott sajtótájékoztatón.



Az erdőgazdaságok nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy fejlesszék az erdei turisztikai szolgáltatásokat. Ezt az is jól mutatja, hogy sorra épülnek, illetve újulnak meg a kilátók – fejtette ki az állami földekért felelős helyettes államtitkár. Fontosnak nevezte az erdei iskola mozgalom újraindulását, és közölte: a nemzeti parki igazgatóságoknál 15, az erdőgazdaságoknál 36 minősített erdei iskola szolgálja a környezeti nevelést. Elmondta azt is, hogy az erdőgazdaságok 2010 óta több mint 1800 hektár erdőt telepítettek, és az erdősítések során mintegy 300 millió csemetét ültettek el.

Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos az eseményen kifejtette, az erdészetek három fő funkciója, a kitermelői, a védelmi és a közjóléti közül az utóbbiban hatalmas változás állt be 2010 óta, hiszen az erdők ,,kitárták kapuikat" a látogatók előtt. Felidézte: ,,volt ebben egy kis küzdelem", mert változtatni kellett azon a szemléleten, hogy az erdő védelme, az erdei életközösség megóvása csak annak érintetlenségével biztosítható. Önmagáért beszél, hogy csak a nemzeti parkok regisztrált látogatóinak száma 2010-hez képest 75 százalékkal, 1 millió 600 ezerre nőtt – tette hozzá. A közjóléti beruházásokban a balassagyarmati székhelyű IPOLY ERDŐ Zrt. folytatja az egyik legkiválóbb tevékenységet – mondta a kormánybiztos, aki fontos feladatnak nevezte, hogy a gyerekek a virtuális helyett valós élményeket kapjanak.

Kiss László, az IPOLY ERDŐ Zrt. vezérigazgatója elmondta: 2014 decemberében a jég miatt 3 ezer hektárnyi terület szenvedett kárt, körülbelül 200 ezer köbméternyi fa dőlt ki, tört össze, alig van olyan fa, amelyiknek a koronája épen maradt. A fák egy részét kitermelték, 150 ezer köbméter fát juttattak a piacra, a többit pedig az erdőben hagyták, mert ökológiai szempontból a holt fának is nagy a jelentősége. Az IPOLY ERDŐ erdeiben tavaly és idén összesen 1 millió 200 ezer bükk- és tölgycsemetét ültettek el.


(Forrás: MTI/FM)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)