A JELEN ÉS A JÖVŐ A DIGITALIZÁCIÓ

ÁTFOGÓ PROGRAMOT INDÍT A KORMÁNY 

AZ INFORMATIKUS UTÁNPÓTLÁS BIZTOSÍTÁSÁRA

„A jelen és a jövő a digitalizáció, a kormány célja, hogy a magyar emberek és vállalkozások a digitális átalakulás nyerteseivé váljanak. Ennek elemi feltétele a szükséges digitális készségek megszerzése, legyen szó akár az alapvető digitális jártasságról, akár a professzionális informatikai fejlesztői tudásról. A felsőoktatás és az informatikai vállalkozások együttműködésére építő program hozzájárul ahhoz, hogy 2020-ig kétszeresére növekedjen az informatikai felsőoktatási szakokra jelentkezők száma” – mondta Kara Ákos 2017. április 6-án, Budapesten. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hozzátette: „A pályaválasztás előtt álló fiatalokat ösztönözzük arra, hogy válasszák az informatika területét, amely keresett szakma, és biztos megélhetést nyújt.”

Az NFM tavaly novemberében indult projektjének alapja az a kutatás volt, amely szerint a munkaerőpiacról középtávon legalább 22 ezer megfelelően kvalifikált informatikus, elsősorban alkalmazásfejlesztő szakember hiányzik. A digitális gazdaság fejlődési dinamikája miatt ez a hiány – megfelelő kormányzati beavatkozás nélkül – folyamatos emelkedést mutatna. A kormány célja, hogy jelentősen nőjön az informatikai felsőoktatásba jelentkező, diplomát szerző informatikusok száma.

A program szoros kapcsolatot létesít az oktatási intézmények és a vállalkozások között, elősegítve, hogy a várt előnyökből a felsőoktatás és a piaci szektor is részesüljön. Az egyetemi oktatásban ingyenesen elérhetővé válnak a piacon keresett speciális képzési anyagok és ipari tanúsítványok, gyakorlati piaci szakemberek jelennek meg vendégoktatóként. A felsőoktatási intézményekkel közösen vállalati gyakornoki program kidolgozása is zajlik, amely biztosítja, hogy a hallgatók az egyetemi képzés keretei között maradva, minél nagyobb számban befejezve az alap- és a mesterképzést szerezhessenek piaci tapasztalatot, ösztöndíjat.

15 felsőoktatási intézmény már együttműködési megállapodást kötött a programban való részvételre a lebonyolító Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ). A projekt azonban bármely, informatikai képzést kínáló felsőoktatási intézmény számára elérhető. Még ebben a hónapban megkezdődnek azok, a munka világában elvárt, naprakész gyakorlati tudást biztosító képzések, amelyek egy-egy világszerte elterjedt, vezető informatikai megoldás átfogó ismeretét adják át a diákoknak díjmentesen – első körben az Oracle, a Microsoft és a Red Hat Linux területén. Elkezdődnek továbbá azok a kurzusok is, amelyeket a piacon aktív, gyakorló informatikai szakemberek tartanak naprakész tudásanyag átadása érdekében.

A program jelentős hangsúlyt fektet az informatikai szakmák népszerűségének növelésére is a fiatalok körében, ennek érdekében 2017 végétől országszerte több mint 400 rendezvényt, informatikai témájú szakköröket és táborokat szerveznek az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) együttműködésben.

A pályaorientációs tevékenység megerősítése érdekében az országban három helyszínen demonstrációs és élményközpontok jönnek létre, ahol az általános- és középiskolások számára szemléletes, interaktív kiállítások, foglalkozások teszik vonzóbbá az informatikus pályát.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke elmondta: „Óriási a hazai informatikai vállalkozásokban rejlő gazdasági potenciál, de az informatikusok számának drasztikus emelése nélkül nem érhetünk el sikert. Az IVSZ vállalta, hogy a probléma megfogalmazásán túl annak megoldásán is közösen dolgozik a kormányzattal.”

A GINOP 3.1.1. program első ütemben 2,8 milliárd forint európai uniós forrásból valósul meg, az NFM, az IVSZ és a KIFÜ együttműködésével.

(Forrás: NFM)

--------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

--------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

ELEKTRONIKUS LEVÉLTÁR (E-LEVÉLTÁR)

Megvalósult az Elektronikus Levéltár projekt

Budapest, 2013. szeptember 19.

Az Elektronikus Levéltár projektet megvalósító Konzorcium vezetői ma a Magyar Tudományos Akadémián tartott sajtótájékoztatón jelentették be, hogy elkészült Európa egyik legfejlettebb, a modern kor kutatói igényeinek megfelelő, levéltári nyilvántartó és archiváló rendszere.





A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) 2008 óta dolgozik az Elektronikus levéltár megvalósításán, a Konzorciumhoz 2013-ban a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) is csatlakozott. A projekt költségvetése 2,75 milliárd forint, ami teljes egészében Európai Unió-s támogatás.

A projekt célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson nagy mennyiségű elektronikus iratanyag pontos, naprakész nyilvántartására, közzétételére és hosszú távú megőrzésére. A levéltárak hagyományos szerepükben biztosították a több száz éves iratok hiteles fennmaradását és a hozzájuk kapcsolódó elévülhetetlen jogokat. A XXI. században már garantálják a kormányzati és önkormányzati döntések átláthatóságát is.

 

 

 

,,Nagy öröm arról beszámolni, hogy az Elektronikus levéltári rendszer megvalósult. A projekt eredményeként a világon egyedülálló, integrált nyilvántartó és archiváló rendszer jött létre, aminek a hatása messze túlmutatat az Európai Unió által előírt, öt éves fenntartási időszakon. Büszkeséggel tölt el, hogy egy olyan informatikai rendszert vezetünk be, amely segíti kulturális és történelmi értékeink megőrzését és életben tartását a jövő generációi számára.” – mondta el Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.

A levéltárakban őrzött dokumentumok maradéktalan megőrzése nemzeti érdek, így kiemelten fontos volt, hogy a választott hardver- és szoftvermegoldás biztosítsa az elektronikus dokumentumok hosszú távú, katasztrófatűrő megőrzését. A NISZ Zrt. vezette Konzorcium az Európában legelterjedtebb szoftvermegoldások adaptálását tűzte ki célul – így olyan európai országok megoldásait vette át, mint pl. az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Svájc és Ausztria.

„Eljutottunk ahhoz a pillanathoz, amikor az egyik legrégebbi projektünket az Elektronikus levéltárat sikerrel adhatjuk át a felhasználóknak. A most átadott száz százalékban európai uniós forrásból megvalósult levéltári projekt egy olyan siker, melyben kollégáink közösen osztoznak a Magyar Nemzeti Levéltár, és a Budapest Főváros Levéltára, valamint a rendszert szállító társaság munkatársaival. A mai E-levéltár átadása projektjeink megvalósulásának csak az első fontos mérföldköve, Társaságunk az elkövetkező, néhány hónapban több nagy infokommunikációs beruházás sikeres, határidőn belüli megvalósítását fogja bejelenteni.” - számolt be a NISZ Zrt. szerepéről Szabó Zoltán Attila vezérigazgató.

A generálszállítói kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást 2012 októberében a T-Systems Magyarország Zrt. nyerte meg. A nyertes cég a fővállalkozói feladatok mellett a rendszereket üzemeltető teljes infrastruktúra kiépítését, a levéltári portál megvalósítását, valamint az integrációs feladatokat végezte.

„Az E-Levéltár megvalósítása összetett rendszerintegrációs és egyedi alkalmazás-fejlesztési kompetenciákat feltételezett, amelyekkel a T-Systems Magyarország elődcégei révén rendelkezik. A projekt sikere nagyban köszönhető a résztvevő felek közötti kooperációnak, amely lehetővé tette, hogy rekordidő, azaz 10 hónap alatt megvalósuljanak a fejlesztési feladatok.” – mutatott rá Rékasi Tibor, a projekt fővállalkozói feladatait ellátó, T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese.

 

 

 

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója beszédében felidézte, hogy a projekt megvalósítási ideje alatt az általa vezetett intézmény, jelentős változásokon ment keresztül. A Magyar Országos Levéltár és 20 megyei levéltár integrációjával 2012. október 1-én létrejött a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), amely több mint 310 kilométernyi iratot őriz és 40 TB digitális másolatot tárol, valamint tesz elérhetővé az interneten. A főigazgató asszony beszédében kiemelte, hogy a projekt eredményeként jelentősen kibővülnek az intézmény internetes szolgáltatásai, és a beszerzett digitalizáló eszközöknek köszönhetően ugrásszerűen megnő az online formában hozzáférhető tett iratok száma is.

,,Büszkeséggel tölt el, hogy az általam vezetett intézményben olyan szakemberek dolgoznak, akik a projekt során minden akadályt sikeresen leküzdöttek és a konzorciumi partnerekkel, valamint a vállalkozóval együttműködésben létrehozták európai egyik legfejlettebb levéltári nyilvántartó és archiváló rendszerét.” – nyilatkozta a főigazgató asszony.

A projekt keretein belül Budapest Főváros Levéltárban (BFL) is jelentős fejlesztések történtek, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a kutatókat, érdeklődőket nyugat-európai színvonalon tudja kiszolgálni az intézmény.

,,A projekt eredménye, hogy Budapest Főváros Levéltárának hasznos tároló kapacitása mára eléri a 130 TB-ot. Az intézmény digitalizálási eszközparkja teljesen megújult: két könyv-, egy-egy mikrofilm-, lapadagolós és térképszkennert szereztünk be, ezzel megteremtődtek a tömeges digitalizálás alapjai. Terveink szerint három év múlva 13 millió digitális felvételt fog szolgáltatni a Fővárosi Levéltár az e-levéltári rendszerben." – számolt be a fejlesztés eredményeiről Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója.

 

Dr. Réthelyi Miklós, volt kulturális miniszter rákérdezett, hogy az iskolák - bármilyen szinten - tudják-e majd használni, tehát akár a diákok, akár az oktatók. Második kérdése pedig arra vonatkozott, hogy az egyházi levéltárak mikor kerülnek sorra.

 

 

A megvalósult Elektronikus Levéltárban mind az iratokat létrehozók, mind a közfeladatot ellátó szervek munkatársai, mind a kutatók online hozzáférnek az őket érdeklő dokumentumokhoz. A kutatási korlátozások nélküli elektronikus iratok elektronikus másolatai minden érdeklődő számára otthoni karosszékéből is elérhetővé válnak.

(Szövegforrás: Elektronikus Levéltár, NISZ)

-----------------------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))