A következő címkéjű bejegyzések mutatása: KAP. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: KAP. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. december 30., csütörtök

A MAGYAR AGRÁR STRATÉGIAI TERV AZ EB ELŐTT

Az Agrárminisztérium benyújtotta Brüsszelnek
az új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó
magyar Stratégiai Tervet

Az Agrárminisztérium (AM) december 30-án az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak (EB) az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet – jelentette be Nagy István tárcavezető. 

A miniszter szerint a ma benyújtott, a 2023-2027 közötti időszak magyar mezőgazdaságát alapvetően meghatározó terv adja az alapját a Megújuló vidék, megújuló agrárium program folytatásának. „Modernizáljuk a vidéki gazdaság gerincét adó agráriumot és élelmiszerelőállítást, miközben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé, és kiemelten támogatjuk a kis és közepes gazdaságokat” – sorolta Nagy István.

A tárcavezető kiemelte, hogy az új Közös Agrárpolitikáról elért megállapodás alapvető változást hozott az uniós agrártámogatások rendszerébe, hiszen a tagállamoknak egy ún. KAP Stratégiai Tervet kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak 2022. január 1-ig. Ez a terv határozza meg a 2023 és 2027 között kifizethető agrártámogatások konkrét rendszerét. Hozzátette: az uniós jogi keret kései elfogadása miatt, valószínűleg lesznek tagállamok, akik nem fogják tudni tartani a határidőt, az Agrárminisztérium azonban megfeszített munkával az elsők között nyújtotta be Brüsszelnek a magyar Stratégiai Tervet.

Nagy István felhívta a figyelmet, hogy a KAP I. pillérének keretében 3400 milliárd, míg a II. pillér tekintetében 2853 milliárd forint áll majd a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. Hozzátette: mindez azért lehetséges, mert a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós források mellé.

A tárcavezető azt is közölte, hogy az I. pillér leendő támogatásai között régi és új elemek is megjelennek: továbbra is lesz területalapú támogatás és lesznek termeléshez kötött támogatások, a kisgazdaságok és a fiatal termelők pedig a korábbinál is nagyobb többletforráshoz juthatnak. Hozzátette: új elemként kerül bevezetésre az újraelosztási támogatás, amely a tervek szerint a 10 hektáron gazdálkodó kisgazdaságoknak hektáronként további 20 ezer, míg a 10 és 300 hektár közötti birtokméreten gazdálkodó családi gazdaságok számára hektáronként további 10 ezer forint támogatást biztosít az alaptámogatáson felül. Új elemként a közvetlen támogatások között megjelenik az úgynevezett agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja.

Nagy István jelezte, hogy a vidékfejlesztési támogatásoknál a legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritás az élelmiszeripar megújítása és a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő, versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése, de hangsúlyos lesz az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is. Egy nemzetközi mércével mérve is versenyképes, erőforrás-hatékony, magas hozzáadott értéket termelő és innovatív mezőgazdaság, valamint az erre épülő élelmiszertermelés áll a fejlesztések középpontjában. Ennek érdekében kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében forráshoz juthatnak a kistelepülések alapszolgáltatásainak és infrastruktúrájának fejlesztésére. 

A miniszter szerint a most benyújtott magyar KAP Stratégiai Terv hatalmas, történelmi lehetőséget biztosít a magyar mezőgazdaság számára annak érdekében, hogy a magyar gazdák és a magyar vidék a következő évek valódi nyertesei legyenek. A stratégiai tervet az Európai Bizottság a következő hónapokban részletesen értékeli, az első észrevételek megküldése április elején, míg a terv hivatalos elfogadása nyárra várható.  

 

(Forrás: AM) 


-----------------------------------------------------------------------------------------------

Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna


2018. augusztus 12., vasárnap

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS TÁMOGATÁSPOLITIKÁVAL

A támogatáspolitika kedvezményezettje marad a húsmarha-tenyésztés

A szarvasmarha-tenyésztés a hazai agrárium egyik legsikeresebb ágazata.
Az uniós tagországok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban
a szarvasmarha-állomány az utóbbi években, ezt pedig kiszámítható
támogatáspolitikával segítette a kormányzat - mondta Juhász Anikó,
agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Bonyhádon.





Juhász Anikó a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában kiemelte, a szarvasmarhák - és ezen belül a tehenek - számának 2011-ben kezdődött növekedése 2018-ban is töretlen maradt. Ennek hátterében - a korábbinál jobb piaci körülmények mellett - a kedvező támogatási környezet is áll. A tejágazat kibocsátása tavaly, a két éven át tartó válság ellenére is, növekedni tudott, a hazai marhahústermelés pedig úgy tudott bővülni, hogy közben az uniós kibocsátás visszaesett. Növekedett a marhahús exportja is, és annak szerkezete is kedvezően változott, csökkent az élőállat-kivitel, és nőtt a marhahús kivitele.

Idehaza ma összesen 879 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 397 ezer a tehén. Utóbbi adat foglalja magába azt a 35 ezer, kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyartarka fajta adja. Számszerűleg ez talán nem tűnik túl jelentősnek, de figyelembe véve, hogy hosszú évtizedeken át a specializált termelés preferenciája élt Magyarországon, a fajta puszta túlélése is komoly eredmény, ebben pedig a legnagyobb szerepet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete (MTE) vállalta.

Juhász Anikó a támogatásokról szólva elmondta, az agrárium más szereplőihez hasonlóan, a szarvasmarha-tenyésztőket is segítették a közösségi források, mint az alaptámogatás, a zöldítés vagy a fiatal gazdák támogatása. Speciálisan ennek az ágazatnak a munkáját segítették a termeléshez kötött támogatások, amelyet mintegy 33 milliárd forint értékben tudtak lehívni a hazai termelők. Mindezek mellett átmeneti nemzeti források is érkeztek az ágazatba. Különböző jogcímeken több mint 18 milliárd forintot fizetett ki a kormányzat. Ez utóbbival kapcsolatban a helyettes államtitkár kijelentette, az átmeneti állami támogatások rendszerét 2020-ig mindenképpen fenn szeretné tartani az Agrárminisztérium. Hozzátette: ezen belül egyes állatbetegségek megelőzésére, vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, állati hulla ártalmatlanításra és tenyésztésszervezési célok támogatására vannak elkülönített források.

Az európai támogatási rendszer, azaz a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatban Juhász Anikó kiemelte: annak részaránya – az Európai Bizottság (EB) jelen tervei szerint – csökkenni fog. A várhatóan kevesebb forrás mellé azonban több elvárást támasztana a Bizottság. A KAP-on belül megújul a közvetlen kifizetések rendszere, hiszen progresszív, négyszintű rendszer váltja az eddigit, előnyt nyújtva a fiatal gazdálkodóknak, segítve a környezet- és klímavédelmi célok megvalósulását. Az állattenyésztés támogatásán belül változatlan marad a támogatható fajok köre, így továbbra is számíthatnak uniós pénzekre a húsmarha-tenyésztők.

Juhász Anikó a Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, azt úgy kell megalkotni, hogy folytonosságot biztosítson a gazdák és a tagállami végrehajtás számára, emellett pedig meg kell találni az egyensúlyt a környezeti szempontok érvényesülése, valamint a versenyképesség fenntartása között. Az állattenyésztés tekintetében kulcskérdés a termeléshez kötött, piaci és nemzeti támogatások megtartása, a technológiai megújulás támogatása és a legmagasabb állategészségügyi státus fenntartása.



(Forrás: AM Sajtóiroda)



------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)