Aki nem múlt századi sémák szerint dönt a korszerűségről –
Villanások a múltból és a jelenből címmel nyílt Csáji Attila Munkácsy
Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia
rendes tagjának több alkotói korszakát felölelő, rendhagyó tárlata a
köztestület székházában, a Pesti Vigadóban.
A folyamatosan kísérletező, a „képzőművészet forradalmára”-ként is emlegetett, hamarosan nyolcvanötödik életévébe lépő akadémikus
kiállítása a számos, nemzetközileg is (el)ismert ikonikus lézer- és neonfénymű
mellett bemutatja a művész korai, Jelrácsok című sorozatát is.
***
Keserü Katalin
„Hatalmas, megjegyezhetetlenül sokágúnak látszó, az
elágazásokhoz ráadásul vissza-visszatérő életút stádiumait felvillantó
kiállításon vagyunk” – hangsúlyozta a tárlat megnyitóján Keserü Katalin
Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének
professor emeritusa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki Csáji Attila
alakját az MMA elmúlt évtizedének legemlékezetesebb, nemzetközi kapcsolatokat
teremtő és aktívan ki is használó alelnökeként idézte fel.
A művészettörténész kiemelte, hogy az 1960/70-es évek legendás
(avantgárd) kiállításainak többségét is Csáji szervezte meg: a Progresszív
törekvésű (fiatal) festők és szobrászok tárlatát, a két Szürenont 1969-ben, a
balatonboglári Kápolna-tárlat alkotócsoportját és programját (a
Lengyelországban élő Brendel János művészettörténész közreműködésével), a
fiatalok nagyszabású vándorkiállítását 1970-ben, majd az ugyancsak legendás
R-kiállítást is 1971-ben, melyen a mesternek tekintett, akkor elhallgattatott „öregek”
együtt szerepeltek az „új avantgárdokkal”: Haris Lászlóval (például a
Csáji-képek részleteit felnagyító fotóival), Lantos Ferenccel (a
rendszerelvűség jegyeit mutató festészetével), Gyarmathy Tihamérral és
absztrakt festményeivel, az új anyagokat, képalkotó eljárásokat kutató Paizs
Lászlóval – azaz a későbbi Makovecz-akadémia tagjaival; majd az MMA tagjává
vált Prutkay Péterrel. Szerepeltek továbbá Csutoros Sándornak a „népi”
tárgyalkotás módszereivel készült erotikus, festett famunkái, Bocz Gyula
jelértékű, organikus kőszobrai és sok más, útkereső fiatal munkái. Évtizedekkel
később Csáji ezekről az eseményekről, az úgynevezett neoavantgárd művészetről
is rendezett, minden addiginál és mainál is szélesebb spektrumú, Értékrendek
alcímű konferenciákat.
***
Megyesi Balázs
Fények és árnyékok különös játéka
A látogató az életmű viszonylag korai szakaszának Jelrács
sorozatától, a ritkán bemutatott Szürenon-korszak olaj-papír munkáin át,
konceptuális művek mellett a közelmúlt legkiforrottabb lézeres műtárgyaihoz
érkezik meg. A termekben egymás mellett helyezkednek el a spaklikalligráfiák, a
konceptuális munkák vagy éppen az assemblage-ok. A kiállításinstalláción az
1960-as években surlófényes megvilágítással készült Jelrács-alkotásokat – a
művész egykori, eredeti terve alapján – csupán bal felső fényforrással világítják
meg, így segítve a nézőt a fény-árnyék koncepció felismerésében.
***
Turi Attila
Turi Attila, az MMA elnöke kiemelte: Csáji Attila munkásságának egyik központi gesztusa a jelhagyás és a jelírás. Ebben egészen az emberiség kultúrájának gyökeréig nyúl vissza. „S van a jeleknél is ősibb, mágikus anyagunk is, ez pedig a fény. (…) Az isteni világrend tökéletességét a világossággal fejezték ki elődeink. A nagyszerű gótikus katedrálisok, az építészettörténet csúcsteljesítményei a fényt téralkotó tényezővé teszik. Így tekint a fényre Csáji Attila is, amikor komponál. Ebbe a vonulatba illeszkednek legkülönlegesebb lézeralkotásai, melyek egyszerre reflektálnak a digitalizáció, a virtualitás megnövekedett jelentőségére és hordozzák magukban a világosság összes korábbi szakrális jelentését. Csáji Attila e tekintetben mindig kora előtt járt: hiszen ilyen fókusszal készített műveket már az 1980-as években is.” – mutatott rá az MMA elnöke.
***
Megkerülhetetlen személyisége a háború utáni modern magyar
művészetnek, valamint a nemzetközi lézer- és fényművészetnek. Az 1960-as
években Csáji irányításával alakult meg a Szürenon-csoport művészeti társasága,
amely elindítója lett az új generáció útkeresésének. (A név a „sur et non”,
azaz a szürrealizmus és a nonfigurativitás összevonásából alkotott szó. A
szürorganikus-nonfiguratív kép a természet formáit veszi alapul, de már
teljesen elvonatkoztatja magát a szoros értelemben vett figuralitástól. A kutató,
szuverén egyéniség fontosságát hangsúlyozza.)
Jól érzékelhető folyamat, hogy míg a Hallgatás szemei 1962-es
munkája címében is hordoz némi, a realitástól elrugaszkodott világ leképezésére
való hajlandóságot, addig az 1964-től induló Spaklikalligráfiák már abszolút
nonfigurális, expresszív gesztusképek. Itt már fel sem lelhetők a késő ötvenes
és a kezdeti hatvanas évek alakjai (például: Sziget, 1959); vizuális nyelve a
nonfiguralitás, miközben – látszólag szokatlan módon – egyre jobban a
homogenitás felé fordul.
A Jelrácsok sorozata a magyar monokróm festészet egyik első
példája. (A művészeti fogalom egyetlen színnel vagy árnyalataival készített
képet jelent.) Csájinál, ahogyan ő fogalmaz, itt csúcsosodik ki „a rend – az
élhető és éltető rend keresése”. A művész a színeket is háttérbe szorítja a
tiszta forma leképezéséhez. A Jelrácsok tiszta gesztusokból épített képek,
spaklival felhordott, vastag műgyanta alapú festékrétegek farost hordozón. A
műgyanta néhol kiugrik a síkból és szinte domborművet alkot. A képeket surlófényben
kell szemlélni, mert így a kiugró részek árnyékot vetnek, s ezek az árnyékok
teljes értékű részei a képnek, szintén megkomponáltak. Fény és árnyék különös
játéka, homogén szín és változatos forma, gesztus és nagyon precíz tudatosság.
Az ezekre az ellentétpárokra épülő a munkák a maguk elementáris egyszerűségével
ősi nagyszerűséget hordoznak, egy megkopott, mégis nagyon aktuális jelet,
üzenetet, vagy ahogy Hamvas Béla fogalmaz Csáji jelrácsairól: „egyszerre a
pillanatot és az időtlenséget”.
***
1970-ben Csáji Attila szervezte a Budapesti Műszaki Egyetem R
épületében a nevezetes R-kiállítást. A tárlat mindenképp mérföldkő lett a
huszadik századi magyar művészetben. Ezen a kiállításon mutatkoztak be együtt
az akkori modern szemléletű fiatalok. s az eseményen az Iparterv Csoport és a
Szürenon kiállítói is részt vettek.
A tárlat semmilyen engedéllyel nem rendelkezett a
Képzőművészeti Lektorátustól, így a hatóság három nap után bezáratta. Ez a
néhány nap jelentette akkor a magyar neoavantgárd művészeti vonalának egyik
első, akkori legnagyobb seregszemléjét.
Csáji Attila a hetvenes években konceptuális műveket is
alkotott. A konceptuális művészet fogalmi, gondolati művészet. A gondolat az
elsődleges, s csak sokadik a sorban a gondolat leképezése: a fizikailag látható
alkotás. A jelen kiállítás egyik részében ezeknek a szobroknak, konceptuális
munkáknak fényképes dokumentációi, illetve objektjei láthatók.
E sokszínűség is mutatja, milyen szerteágazó és útkereső volt
a háború utáni magyar művészet és szűkebb értelemben Csáji Attila művészete is.
***
Az 1970-es évek második felében készültek a nagy méretű,
fekete assemblage Csáji-alkotások. A képek alapja a kollázs, de eltér a kollázs
kétdimenziós síkbeliségétől, és a tárgyakat egymás mellé helyezi a térben. A
tárgyak egymástól teljesen különálló egységek a való életben, például a
konzervdoboz vagy a tojástartó, de egy alkotásként új értelmet nyernek.
A felületet Csáji homogenizálja, egy színre – például feketére
vagy ezüstre – festi, kiemelve a képek fény és vetett árnyék játékát, így
kapcsolódva a korábbi Jelrácsokhoz. A hajlított neoncsőből készített térbeli
spirálalkotások az első neonszobrok. Szinte térben megvalósuló kalligráfiáknak
is értelmezhetők. Itt a fény és a sötét kapcsolata kitágul, belép a térbe és
plasztikusan megelevenedik.
***
1977-ben a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI), illetve a
nyolcvanas évek elején a Magyar Nemzeti Galériában bemutatott kiállításán Csáji
új médiumhoz, a lézertechnikához nyúlt, és alkotási eszközként kísérletezett
vele.
Újabb mérföldkő: létrejönnek az első lézermunkák. A
lézerenviroment lézer segítségével készített, fénymodell előállítására,
vetítésére képes, rendkívül összetett gépezet.
Csáji Attila - a Kroó Norberttel közös, képi transzformációs
kísérletezések után - szuperpozíciós módszernek nevezte el a lézerfény
prizmákkal és lencsékkel, lencserendszerrel történő művészi alakítását.
E módszer segítségével korábban nem tapasztalt szín- és
térélményt tud alkotni. Innovációs megoldását világszabadalommal ismerték el
1980-ban. Teljesen új képi világot hoz elénk, alkot meg a világon elsőként.
1988-tól Groholy Tibor kutatómérnökkel dolgozik együtt lézeres optikai
rendszerek fejlesztésében és a lézer-environmentek, fényinstallációk
megvalósításában.
***
Holografikus képei a holográfia, azaz a fény
hullámtermészetén, koherenciáján alapuló képrögzítő eljárással készülnek.
1947-ben Gábor Dénes találta fel a holográfiát, s ezért a felfedezéséért
1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Csáji Attila ezt az eljárást új médiumként
hozta be a modern magyar művészetbe.
***
„Csáji Attila művészete hordoz valami elemi erőt, a kint és a
bent fényét. Állandó keresés, mégis lineárisan épülő művészút. Nincsenek
határok: mind hazai, mind nemzetközi szinten kiemelkedik kortársai közül.
Nincsenek határok: az akadémista síkfestészet megszűnik, a szobor plasztika
megszűnik, a szín megszűnik, a forma új értelmet nyer. Árnyékokból épülő
kontúrok és lézerpontosságú fénynyalábok megismételhetetlen tudatos véletlene,
konok út – szuverenitás, lemaradás komplexus, trendek értéke és túlértékelése,
az interferenciák megszelídítője, a MIT/CAVS tagja.”
(Forrás: orszagut.com; M. B.)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár
Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész
(szerk.-
és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ
MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti
tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése