A Közgyűlés
nyilvános ünnepi ülése Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének
köszöntőjével kezdődött. „Csak érdemi akadémiai szerepvállalás és az Akadémia
és a Kormányzat közötti együttműködés hozhatja el a kormányzati ciklusokon
túlmutatóan stabil, kiszámítható és hatékony nemzeti KFI rendszert, és az
eredmények nemzetet erősítő hasznosulását” – mondta Freund Tamás.
Mint fogalmazott:
„a tudományban alapigazság, de a politikában, különösen a szakpolitikában is
érvényes tapasztalati tény, hogy nem az segít célhoz bennünket, aki mindenre
bólogat. Sokkal inkább az, aki vitába száll velünk. Különösen érvényes ez
akkor, amikor a kiinduló helyzet értékelésében egyetértés van, s a szándék és a
cél közös.”
Freund Tamás az
Akadémiát olyan önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek
nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és
stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.
Mint mondta, ez
kiemelten igaz a kutatás-fejlesztés-innováció politikára, de valójában érvényes
minden tudományos és technológiai megalapozást igénylő szakpolitikai,
társadalmi, gazdasági és nemzetstratégiai kezdeményezésre is.
„Ez a meggyőződés
hatotta át első elnökjelölti programomat, az elmúlt három évet, és megválasztásom
esetén ennek érvényesítésére törekszem a következő három évben is.”
Freund Tamás utalt
Gulyás Balázsnak, az ELKH új elnökének a bemutatkozó beszédére, amely szerint a
rendszerváltozáskor Magyarországot egy főre jutó tudományos és innovációs
teljesítménye alapján jóval előbbre sorolták az országok közötti rangsorban,
mint most. „Nyilván nem a magyar szellemi erőforrás és tehetség apadt el
időközben, hanem a vele való gazdálkodásunk elégtelen. A magyar szellemi
potenciál arteficiális, tehát közös erővel megváltoztatható okokból sorvad,
apad el, vagy hasznosul más ország javára.
A több évtizedes
folyamatokból eredő lemaradást sem az oktatásban, sem az arra épülő tudományban
nem lehet néhány év alatt ledolgozni. De biztosan lehetséges szakmailag alátámasztott
oktatás- és tudománypolitikai intézkedésekkel a rendszert fejlődési pályára
állítani” – mondta Freund Tamás.
***
Az MTA elnöke után
Csák János kulturális és innovációs miniszter mondott beszédet. „A magyarság
célja 1100 éve a megmaradás. Identitás nélkül azonban nem képzelhető el a
megmaradást megalapozó cselekvőképesség. Ezért ragaszkodunk a zsidó-keresztény
gyökereinkhez” – mondta Csák János.
A miniszter
köszöntőjében sürgette a különböző tudományterületek művelői közötti kapcsolat
erősítését és reménytelinek nevezte az MTA és a Kormány közötti együttműködést.
***
Ezt követően
Didier Queloz Nobel-díjas asztrofizikus, a Genfi Egyetem és a Cambridge-i
Egyetem professzora tartott ünnepi előadást az exobolygókról, azaz a
Naprendszerünkön kívüli csillagok körül keringő égitestekről.
A Naprendszeren
kívüli bolygók kutatása immár három évtizedes múltra tekint vissza, Didier
Queloz pedig a kezdetektől ott állt a távcsövek és spektrográfok mögött. A
saját csillagukat néhány nap alatt megkerülő „forró Jupiterek” felfedezésétől
az élet nyomainak kereséséig eltelt időszakon kalauzolta végig a közgyűlés résztvevőit
és vendégeit a svájci asztrofizikus. A The exoplanet revolution című
előadásának felvétele elérhető az MTA YouTube-csatornáján.
„A PhD-mat e
szerkezet mellett végeztem, szóval minden apró kis alkatrészét ismerem – úgy
hívták, ELODIE” – mutatta be előadásában Didier Queloz azt a spektrográfot,
amellyel 1995-ben témavezetőjével, Michel Mayor csillagásszal felfedezték az
első, Naprendszeren kívüli, Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygót. Ez
volt az 51 Pegasi b, egy a Jupiterrel összemérhető tömegű, ugyanakkor
csillagához igen közel keringő bolygó. Exobolygó-kutatói szaknyelven egy „forró
Jupiter”.
Queloz előadásában
gyorsan végigpörgette univerzumunk történetét és a csillagrendszerek
vizsgálatának háromezer éves múltját, hogy némiképp kontextusba helyezze az
utóbbi harminc évet, amikor valóban elindulhatott a Naprendszerünkön kívüli
bolygók kutatása. A ma már ötezernél is több ismert exobolygó jellemzőiről
készített statisztikák éppannyira mutatják a távoli csillagrendszerek
tulajdonságait, mint mérési módszereink jelenlegi korlátait – az igazán
Föld-szerű bolygók észlelésére ugyanis éppen bolygónk kis mérete és viszonylag
hosszú keringési ideje miatt a közelmúltig nem sok esély volt.
A svájci
asztrofizikus előadásának második felében az élet exobolygókon kimutatható
nyomainak kereséséről beszélt. A Föld rekonstruált őstörténetéből láthatjuk,
hogy az élővilág igencsak nyilvánvaló nyomokat hagy egy bolygó légkörében. Az
ilyen nyomok – például az oxigén jelenléte, egyes gázok mennyiségének jellemző
arányai – pedig ma már az exobolygók esetében is vizsgálhatók. Hogy miként,
arról érdemes meghallgatni a Nobel-díjas előadót ide kattintva.
---
Névjegy:
Didier Queloz a
Cambridge-i Egyetem és Genfi Egyetem fizikaprofesszora, 2021 óta pedig a
Zürichi Műszaki Főiskolán működő Center for the Origin and Prevalence of Life
(kb. "az élet eredetét és fennmaradását vizsgáló kutatóközpont")
alapító igazgatója. Queloz témavezetőjével, Michel Mayorrel, valamint James
Peebles kanadai-amerikai asztrofizikussal megosztva 2019-ben elnyerte a fizikai
Nobel-díjat az első, Naprendszeren kívüli, Naphoz hasonló csillag körül keringő
bolygó felfedezéséért.
***
A program délelőtt
a legrangosabb akadémiai kitüntetés, az Akadémiai Aranyérem, a magyar és az
egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos
tevékenységért járó Akadémiai Díjak és további akadémiai elismerések átadásával
folytatódott.
***
Az Akadémiai
Aranyérmet Vékás Lajos jogász, az MTA rendes tagja vehette át.
Vékás Lajos a
polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is
úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága
mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó
szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a
polgári jog újrakodifikálásához. Mindezek mellett kiemelkedő felsőoktatási
tevékenységéért, számos tudományos mű és a jogi felsőoktatásban széles körben
alkalmazott tankönyv megalkotásáért, továbbá társadalomtudományi alelnökként az
MTA tudományos életben betöltött szerepének megőrzésében való aktív
közreműködéséért adományozták neki az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
***
Az ünnepi ülésen a
hagyományoknak megfelelően az Akadémiai Aranyérem mellett az Akadémiai Díjat,
az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany
János-életműdíjat elnyert kutatók vehették át az elismeréseket.
(Forrás:
www.mta.hu)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése