A SEUSO-KINCS – PANNONIA FÉNYE --- VÉGLEGES HELYÉN

A 4. századi Pannonia kultúráját bemutató, új kiállítás részeként 

tekinthető meg péntektől a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) 

a Seuso-kincs néven ismert, késő-római ezüst leletegyüttes

A Magyar Nemzeti Múzeum 2019. június 28-án megnyitott, ,,A Seuso-kincs - Pannonia fénye” című kiállításának anyaga ezzel olyan modern, valamennyi műtárgyvédelmi követelménynek megfelelő kiállítótérbe került, amely  -  az átalakítások ellenére is  -  megőrzi  a  Pollack Mihály  által  tervezett, klasszicista múzeumpalota jellegzetességeit.

***

A kiállítás-megnyitón először Varga Benedek köszöntötte a szakma és a sajtó képviselőit. Az MNM főigazgatója hangsúlyozta, hogy a kincslelet a világ egyik leértékesebb lelete a késő-római korból. Hazakerüléséig mind a tudományos kutatás, mind a nagyközönség elől el volt zárva. 2017 nyarán az Országházban, majd a Magyar Nemzeti Múzeum hat vidéki helyszínt érintő vándorkiállításán lehetett először együtt megtekinteni mind a 14 ezüstedényt.

A Magyar Nemzeti Múzeum, valamint Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc és Nyíregyháza példa nélküli vállalkozásba fogott, amikor rekordidő alatt létrehozta és megszervezte a Seuso-kiállítást, kiadványokat jelentett meg, programokat hirdetett, ajándéktárgyakat készített. Ennek köszönhetően több mint 140 ezer látogatóhoz juthatott el a magas színvonalú, különleges értékeket bemutató kiállítás.

***

Az európai kultúra alapjai az ókori Hellászba vezethetők vissza, majd a görög kultúra vívmányait a rómaiak összegezték, őrizték meg és adták tovább - emlékeztetett ,,A Seuso-kincs - Pannonia fénye" című tárlat megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.

Kásler Miklós felidézte, hogy Pannonia provinciát Claudius császár szervezte meg elődei hódításai után, elhozva a görög-római kultúrát, életszemléletet is, majd itt vezette hadjáratait és írta elmélkedéseit Marcus Aurelius, a filozófus császár. Ez a terület korábban került és tovább maradt római befolyás alatt, mint Dacia - jegyezte meg.

A miniszter hangsúlyozta: a Seuso-kincslelet eszmetörténeti jelentősége az, hogy rajta ezüstbe vésték a görög-latin kultúrát, de megjelent egy újfajta spiritualitás, a kereszténység is. Ez mutatja, hogy a Balaton közelében élő, feltehetően kelta eredetű Seuso keresztény földesúr lehetett.

Érdemes lenne archeogenetikailag nyomon követni, hogy Pannoniában is ugyanúgy megszűnt-e a római kultúra, mint Daciában, és azt is érdekes lenne megvizsgálni, hogy ez az ősi kultúra miként lépett kapcsolatba azzal a másik ősi kultúrával, amelyet a magyarok hoztak magukkal - vetette fel Kásler Miklós.

***

A Seuso-kincs ma ismert 14 ezüstedénye és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít. Ezüstedényei saját műfajukban koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, ábrázolásaik jól illeszkedtek a kor arisztokratikus művészetének képi világába. Az ezüstedények egykori tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyét is tükrözik.

A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt. Az edényeket díszítő görög mitológiai történetek a szerelem és a vadászat témáját járják körül, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét.

A kincs hazai és nemzetközi ismertségét nemcsak kiemelkedő művészi kvalitásának, hanem krimibe illő történetének is köszönheti. A kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. Miután megtalálójának szerencséje az életébe került, a kincsnek egy időre nyoma veszett, majd a nemzetközi műkincspiacon bukkant fel. Egy angol befektetőcsoport vásárolta meg 15 darabját, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni a leletet. Perek, botrányok és árverési kudarcok kísérték az elmúlt negyedévszázados történetét. A magyar államnak végül sikerült megállapodnia az angol birtokosokkal és kompenzációs díj fejében két részletben, 2014-ben és 2017-ben a kincs mind a 15, jelenleg ismert darabja visszakerült Magyarországra.

A Magyar Nemzeti Múzeumban megnyíló tárlatának újdonsága, hogy az ezüstedények mellett az a rézüst is látható, amelyben a kincsleletet egykor elrejtették. Az ezüstedények pedig már összeillesztve, eredeti szépségükben várják a látogatókat.

***

A tárlathoz fotókkal gazdagon díszített album is megjelent, amely részletesen megismerteti az olvasót a Seuso-kincs mindegyik darabjával, a leletegyüttes párhuzamaival, valamint a kutatás részleteivel is.

(Forrás: MTI/MNM)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA