A természet aktív védelmére buzdítanak az állami erdőgazdaságok
A környezeti nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter,
az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára a Pilisi
Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkjában, ahol ünnepélyes keretek
között adták át az új, a Kárpát-medencében őshonos háziállatok
bemutatására alkalmas területet - a ,,parasztudvar"-t.
Az őshonos háztáji állatok bemutatására alkalmas, a XXI. század elvárásainak megfelelő parasztudvarral, ezen belül nagyterületű kecskesimogatóval és „nyúlvárossal” bővült az idén 40 éves Budakeszi Vadaspark. A Vadaspark látogatói mostantól új, látványos bemutatótérben ismerkedhetnek meg a korábban is népszerű, háztáji állatokkal, valamint eddig nem látott fajokkal is. A fejlesztés a Budakeszi Vadaspark és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös beruházásaként valósult meg, és az új parasztudvart május 24‑én adták át a nagyközönségnek.
A főváros környéki erdőket kezelő Erdőgazdaság és a Vadaspark közös célja, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a látogatók – elsősorban a gyermekek – tapasztalati úton, a játszva tanulás módszerével ismerhessék meg Magyarország háztáji élővilágát.
Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy minél több embernek testközelből kell megismerkednie a magyar erdők, a magyar természet értékeivel, fenntartható használatuk lehetőségeivel. Hiszen amit megismerünk, amit megszeretünk, annak a sorsára jobban oda is figyelünk. A célunk nem más, mint a gyerekek, a családok, a gazdálkodók, az egész társadalom bevonása a természeti értékek megőrzésébe. Jó mintát mutat ebben a Pilisi Parkerdő Zrt. 40 éve alapított Budakeszi Vadasparkja, ahol a 21. századi városi ember eredeti élőhelyén ismerheti meg a Kárpát-medencei erdők élővilágát, és fenntartható kezelésének módszereit.
Az új bemutatóterületen a látogatók az eddiginél jóval nagyobb, több mint 3200 négyzetméteren, és modern, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő kifutókban találkozhatnak az őshonos háziállatokkal (kecskékkel, nyulakkal, rackajuhokkal, szamárral, magyar tarka marhával), de az állatállomány ezen kívül új fajokkal, például kendermagos magyar-, valamint fehér erdélyi kopasznyakú tyúkkal és magyar lúddal is bővül majd. Kialakítottak továbbá egy nagyterületű kecskesimogatót, valamint egy úgynevezett „nyúlvárost” is, ahol a Vadasparkba érkező gyermekek és felnőttek főként a magyar óriásnyulakkal ismerkedhetnek majd meg.
Az állami erdőgazdaságok az elmúlt 8 évben országszerte 44 új kilátót, 30 erdei szálláshelyet, 14 látogatóközpontot és 13 erdei iskolát létesítettek, közel 150 létesítményt pedig felújítottak. Mindeközben az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját kezelik, amit több ezer tanösvény, pihenőhely, tűzrakóhely, erdei sportpálya és játszótér alkot. Ezzel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar erdőterület a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontok közé számít, ismeretterjesztő és szemléletformáló tevékenységükkel pedig a természet aktív védelmére, a természeti erőforrásokkal való, fenntartható gazdálkodásra buzdítanak.
A mintegy 34 millió forint összköltségvetésű projekt tervei 2018 végére váltak véglegessé, a kivitelezés pedig 2019 februárjában indulhatott el. A beruházás elsősorban az alapvető infrastrukturális fejlesztésekre irányult, így ennek keretében felújították a Vadasparkba vezető szervizutat, gondoskodtak a ,,parasztudvar" áram- és vízellátásáról, renováltak egy istállóépületet, átadtak egy nagyterületű kecskesimogatót, valamint a projekt keretében három új épület és egy 500 méteres új kerítésrendszer is épült.
Fontos szempont volt, hogy az új bemutatóterület jellegében illeszkedjen a Vadaspark meglévő épületeinek stílusához, a felújítás során ugyanakkor törekedtek a legkorszerűbb technológia használatára, és a karámokba megfelelő áram- és vízellátás mellett fűtött önitató is került.
A jelenlegi, a Vadaspark területén kívül található parasztudvar gazdasági udvarrá alakul át. A parasztudvar költözése fokozatosan történik: az új helyeket először a nagyobb állatok veszik birtokba, és bizonyos „közönségkedvenceket”, mint például a nyulakat, tyúkokat és mangalicákat a látogatók egy ideig még a régi, megszokott helyükön találják majd.
A környezeti nevelés hagyománya a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél az 1969-es alapításig nyúlik vissza, amikor Dr. Madas László, a Parkerdőgazdaság első igazgatója felismerte, hogy a természettől elszakadt, nagyvárosi embernek nemcsak erdei kikapcsolódásra, de útmutatásra, tudásszerzési lehetőségre is szüksége van, amiben a legfontosabb a jövő generáció, a gyermekek részvétele. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadaspark közös célja, hogy a beruházásnak köszönhetően a látogatók – elsősorban a gyermekek – testközelből, tapasztalati úton, a játszva tanulás módszerével ismerhessék meg Magyarország háztáji élővilágát.
A fejlesztést Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár; Csenger-Zalán Zsolt, országgyűlési képviselő; Balázs Beáta, az OPAL Zrt. műszaki igazgatója; Reinitz Gábor, vezérigazgató és Szabó Péter, a Vadaspark ügyvezető igazgatója adta át a közönségnek.
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése