KODÁLY-MÓDSZER II.

Másodszor rendezett konferenciát az MMA a Kodály-módszerről

Az MMA Művészetelmélet és Módszertani Kutatóintézetének (MMA-MMKI)

tudományos munkatársai - Fehér Anikó karnagy és népzenekutató vezetésével -

második alkalommal szerveztek konferenciát Kodály Zoltán nevelési elveiről

és ezek gyakorlati alkalmazásáról „Mozgó dó...II." − „A zene lelki táplálék"

címmel, a Pesti Vigadóban, az MMA székházában, 2018. szeptember 24-én.

Mint a kutatóintézet igazgatója, Kocsis Miklós köszöntőjében elmondta, ez a második rendezvény korántsem az utolsó, mivel a tervek szerint a téma tudományos tárgyalására újból sor fog kerülni.

Az MMA-MMKI első Kodály-konferenciáját tavaly november 14-én rendezték meg, és akkor világossá vált, hogy a Kodályról szóló diskurzust mindenképpen érdemes folytatni. Szeptember 24-én olyan szakemberek tartottak előadást, akiknek gazdag gyakorlati tapasztalatuk van a Kodály-módszer alkalmazásáról.

***

Elsőként Turmezeyné Heller Erika, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző karának egyetemi docense tartotta meg előadását az intellektuális és a zenei képességek összefüggéséről, és az erről szóló régebbi és friss kutatási eredményekről. Heller Erika többek közt arról is beszélt, hogy a zenei teljesítmény mennyire jelezhető előre a vizsgált értelmi képességekből.

Janurik Márta, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai docense, az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője arról a kevéssé ismert jelenségről számolt be, hogy a zenetanulás az általános kognitív fejlődésre is hatással van, és hogy a pszichológiai, neurológiai és transzferhatás-vizsgálatok azt igazolják, hogy a zenei képességek fejlődése, főként gyermekkorban, összekapcsolódik a nyelvi készségek, az olvasás, a matematikai, valamint a szociális készségek fejlődésével.

Alföldyné Dobozi Eszter, költő, író, a Kecskeméti Kodály Iskola intézményvezetője betegség miatt sajnos nem tudott eljönni az eseményre, így nem tudta megtartani előadását Kodály Zoltán szellemi örökségéről és arról, hogy ez hogyan él tovább főként a kecskeméti ének-zenei iskolában.

Juhász Erika, népdalénekes, népdalkörvezető, a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének mesteroktatója a 20. és a 21. századi népzenei mozgalmakról beszélt, különös tekintettel az 1970-ben alakult pávaköri mozgalomra, és többek közt rámutatva, hogy a zenei anyanyelv megtartásában, a zenekultúra fejlődésében továbbra is az egyik elengedhetetlen tényező az állam hatékony támogatása.

Balatoni Katalin, néptáncpedagógus, neveléstudományi kutató a népi játékok szerepét taglalta a személyiségfejlesztésben és a komplex pedagógiában. Körtvési Katalin, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet művésztanára a nyolc éve elhunyt zenepedagógus és zenepszichológus, Kokas Klára módszeréről beszélt, hiszen ez a Kodály-módszerben gyökerezik.

Lánczky Edit, ének-zenetanár, karvezető, az Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai Központjának vezetője arról a kutatásról beszélt, amelynek célja annak feltárása volt, hogy Kodály Zoltán művei mennyire vannak jelen − és a pedagógusoknak hála jelen vannak − a zeneórák és iskolai énekkarok mindennapi gyakorlatában. 

Paár Julianna, zeneterapeuta, zenetanár, előadóművész arról számolt be, hogy a gyerekek szellemi-lelki-testi fejlődésében a születés utáni első három év során milyen szerepet játszik a zene, elsősorban az anya éneklése.

Kaibinger Pál, gyógypedagógus, énektanár, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola igazgatója a Kodály-koncepció fontosságáról és konkrét eredményeiről beszélt a gyógypedagógiában. 

Pásztor Zsuzsa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi oktatója arról tartott előadást, hogy Kodály Zoltán intézkedése nyomán kezdődött el idehaza a muzsikusok egészséggondozásának kutatása, valamint a zenei munkaképesség-gondozás (ZMG) pedagógiájának kialakítása, amelyben az előadó negyven éven át vett részt Kovács Géza munkatársaként, majd a halála után műhelyvezetőként. A lelkes hallgatóságot is MOZGÁSPIHENŐre fogta, hiszen az előadások hallgatása miatt keveset mozoghatott, netán rossz tartásban ülte végig a konferenciát!

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek témája a Kodály-módszer külföldön történő alkalmazása volt Fehér Anikó vezetésével és olyan szakemberek − Körtvési Katalin, művésztanár; Hartyányi Judit, nyugalmazott művésztanár, a Magyar Kodály Társaság társelnöke; valamint B. Horváth Andrea, zenetanár, karnagy, a Magyar Kodály Társaság társelnöke; − részvételével, akik hosszú időn át sikerrel tanítottak az országhatáron túl.

(Forrás: MMA-MMKI)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA