II. Kárpát-medencei Borszerződés - összefogás Budafokon,
a magyar borvidékek és a borkultúra fejlesztéséért
Háromoldalú együttműködés a magyar borkultúráért: a magyar kormány,
a hazai- és a külhoni magyar borászok, valamint Budafok-Tétény
önkormányzata közös akaratát fejezi ki a dokumentum.
Magyarországi és határon túli magyar borászok erősítették meg együttműködési szándékukat 2018. január 20-án, szombaton Budapesten, amikor Budafokon, a Záborszky Pincészetben aláírták a II. Kárpát-medencei Borszerződést a magyar borvidékek és borkultúra fejlesztésére.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: a határon inneni és túli borászok közötti együttműködés első eredményei már mutatkoznak, de jól működő hálózatok szükségesek a magyar borkultúra határokon átívelő, Kárpát-medencei fejlődéséhez.
Kiemelte: az elmúlt másfél-két évben már támogatás is járult az elképzelésekhez. Százas nagyságrendben kaptak határon túli borászok több millió forintot fejlesztésekre. Ha a kormány folytathatja munkáját a választások után, a 100 milliós forintos nagyságrendből a milliárdosba léphetnek át e téren - jegyezte meg az államtitkár.
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a Kárpát-medencei Borszerződés fontos nyilatkozat arról, hogy a magyar állam gondol a határon túli magyar borászokra is, és fontosnak tartja fejlődésük támogatását. Emellett pedig fontos bizonyítéka és kerete az összetartozás erősítésének.
A helyettes államtitkár jelezte: a mostani adtatok alapján a tavalyi magyarországi szüret jobban sikerült a vártnál, mivel 3,1 millió hektoliter bor került a pincékbe, szemben korábban várt 2,8-2,9 millió hektoliterrel. A többlet várhatóan nagyobb kivitelt is jelent majd, a borexport így az idén meghaladhatja a 700 ezer hektolitert, Európában ugyanis kevesebb szőlőt szüreteltek a tavalyinál - tette hozzá.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a szerződés - amelyet a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a magyar Országgyűlés, a kormány és Budafok-Tétény Önkormányzatának képviselői láttak el kézjegyükkel - lehetővé teszi, hogy a magyar borászat fejlődését szívükön viselők, közösen munkálkodjanak a Kárpát-medencében.
Becslések szerint egymillió hektárnyi szőlőterületre terjed ki a magyar borászok tevékenysége, e terület nagy része válhat a feltámadó Kárpát-medencei magyar nagy borrégió részévé - tette hozzá. Ez a borrégió nemzetközi tekintetben is verhetetlen lesz, ha az innen származó magyar borokat Kárpát-medenceiként tudjuk megjeleníteni. Ez nem revizionizmus, hanem csak leírása egy borászati nagy régiónak, amely segítheti a sikeres gazdálkodást - mondta.
Amit elvégeztünk az elmúlt több mint egy évtizedben azt most folytatni kell az egységes magyar borkultúra további népszerűsítése, a külhoni magyar termelők, borászok megerősítése érdekében. E téren további komoly feladatok várnak a magyar kormányra is, az eddigi jelentős erőfeszítések folyatásaként, mondta Németh Zsolt.
Nekünk itt Budafok-Tétényben nem rejtett ambíciónk az, hogy ha a Kárpát-medencének volt egykoron egymillió hektáron egy fantasztikus bortermelő kapacitása, melynek a központja mi lehettünk, akkor a határon túli borrégiók megerősödésével egyidőben mi is szeretnénk ezt a pozíciónkat visszaszerezni. Ezt a szerepet Budafok-Tétény be tudná tölteni. Szeretnénk, ha egyértelműen kinyilvánított módon a főváros Bornegyedévé válhatnánk. A borászati együttműködés motorjává, a szakmai szervezetek bázisává kívánunk válni. Ebben komoly szerepe lehet a nagy hagyományú Soós István Borászati Szakiskolának, a kerületi Bor-, illetve Pezsgő-Lovagrendnek, és a kerületi borászatoknak is, melyek egyik zászlóshajója a Törley Pezsgőpincészet.
Azzal, hogy az önkormányzatnak sikerült megvásárolnia a Törley egykori pezsgőtöltő pincecsarnokát, lehetőség nyílt arra, hogy egy egyedülálló méretű, 4 ezer négyzetméteres, impozáns, boltíves borpincében létrejöhessen egy Kárpát-medencei borászati központ. Az önkormányzat ehhez keresi az együttműködő partnereket, a kormányzat, a lehetséges befektetők és a borászok részéről, zárta ünnepi köszöntőjét Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke.
A borpincék 1945-ös államosítása után a borgazdaságok, borkombinátok megalakulását követően a Budafokon készített borokról nem mindig az a hír járta, hogy szőlőből készültek, de a mostani időkben itt készülő borokkal kapcsolatban már egészen más a helyzet, igen magas minőségűek, mondta köszöntőjében Szabolcs Attila, Dél-Buda országgyűlési képviselője, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke. Hozzátette, egyre több hazai és nemzetközi versenyen szereznek hírnevet Budafoknak az itt készülő borok, ez a tény, és az évszázados borászati múlt is arra kötelez bennünket, hogy élére álljunk a Kárpát-medencei magyar borászati összefogásnak, tette hozzá.
Köszöntőjében Maurer Oszkár, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnöke és Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke is azt hangsúlyozta, hogy magyar identitásunkat, önazonosságunkat is erősíti a borászati együttműködés a Kárpát-medencében.
Nem csak beszélünk ezekről a dolgokról, hanem megerősíthetem, hogy a magyar kormány jelenleg is támogatja a külhoni magyar borászatok, borászok megerősödését, talpon maradását. Fontos ez, hiszen így van esély arra, hogy legyen jövője ennek az ágazatnak, a családi gazdaságok támogatásának köszönhetően.
Budafok-Tétény eddig is rengeteg segítséget nyújtott ahhoz, hogy a hazai és a külhoni magyar borászok egymásra találjanak, együttműködjenek. A Külhoni Magyar Borászok Egyesületének mai megalakulását is sokban segítették budafoki barátaink, tette hozzá Maurer Oszkár. Hangsúlyozta: konkrét terveik vannak a jövőre nézve, a magyar szőlő- és borkultúra Trianon után lerombolt építményét szeretnék közösen újjáépíteni. Budafokra úgy tekintünk, mint az összefogás bölcsőjére, a nemzet borfővárosára, ezért nagy reményekkel tekintünk a Kárpát-medencei Borközponttal kapcsolatos tervekre, elképzelésekre is, mondta a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnöke.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint joggal lehetünk büszkék a magyar borokra, amelyeknek ma már rangja van a világban. Köszönet illeti az első és a második borszerződés kezdeményezéséért is a budafokiakat, az összefogás segítheti a még bátortalan útkeresőket is a borászok között, mindenkire szükség lehet, aki a minőségi magyar bor érdekében kíván cselekedni, tette hozzá ünnepi köszöntőjében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.
***
A Külhoni Magyar Borászok Egyesülete közleményében úgy fogalmaz:
„2018. január 20-a nemcsak a II. Borszerződés aláírása miatt lehet fontos fordulópont a Kárpát-medence magyar borászai, borvidékei számára. 12 alapító taggal megalakult ugyanis a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, melynek célja a jelenlegi Magyarország államhatárain kívül eső, magyarlakta borvidékek szőlő- és borkultúrájának, a hozzá kapcsolódó szakmai közösségeknek a fejlesztése, az évszázados hagyományok felkutatása és megőrzése.
Tagjaink a határ túloldalára került, egykori magyar borvidékek meghatározó borászai. A szőlő- és borkultúrára a magyarság megmaradásának egyik fontos eszközeként tekintünk, ennek érdekében szorosabbra kívánjuk fűzni a kapcsolatot a Kárpát-medence borászai és borkedvelő közösségei között, tekintet nélkül az államhatárokra. Mindehhez elengedhetetlennek tartjuk a szigorúan vett szakmai fejlesztéseken felül gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási eszközök bevonását. A Kárpát-medence borvidékeinek, borászati vállalkozásainak megerősödése, önfenntartóvá válása erősíti a lokálpatriotizmust, a magyar identitást, elősegíti a külhoni magyarság életerejét és önbecsülését.
Az Egyesület bejegyzésével jogi személyként tudunk partneri viszonyt létesíteni minden olyan állami, társadalmi szervezettel, más egyesülettel, szövetséggel, vállalattal, amelyek segítik céljainak megvalósítását. Szándékaink komolyságát jelzi, hogy alapító okiratunk aláírását követően azonnal megkezdjük munkánkat a II. Borszerződés aláírásával, majd azt követően a szerződő felekkel közösen a Kárpát-medence borvidékeinek fejlesztését célzó Schams Ferenc terv kidolgozásával.”
A Külhoni Magyar Borászok Egyesületének alapító tagjai:
Dr. Balla Géza, Arad-Hegyalja
Bereczky István, Kárpátalja
Bott Frigyes, Felvidék
Cuk Lajos, Lendva-hegyalja
Dujmovics László, Délvidék
Geönczeöl Attila, Felvidék
Heit Lóránd, Érmellék
Maurer Oszkár, Délvidék
Pinkert Krisztina, Dél-Baranya
Rozsman István, Lendva-hegyalja
Sass Károly, Kárpátalja
Sütő Zsolt, Felvidék
A borászegyesület alapítói és az eseményen résztvevő vendégek a rendezvény zárásaként kézjegyükkel látták el a II. Kárpát-medencei Borszerződést. Aláírók: Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára; Szabolcs Attila, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke; Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke; Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere; Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke; Dr. Balla Géza, arad-hegyaljai borász; Heit Lóránd, érmelléki borász; Bereczky István, Sass Károly, kárpátaljai borászok; Geönczeöl Attila, Bott Frigyes, Sütő Zsolt, felvidéki borászok; Cuk Lajos, Rozsman István, lendva-hegyaljai borászok; Pinkert Krisztina, dél-baranyai borász; Dujmovics László és Maurer Oszkár, délvidéki borászok.
(Forrás: MTI, kormany.hu)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
(Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése