Polgári Összmagyar RÖvidhír Média

2015. május 4., hétfő

AZ MTA 186. KÖZGYŰLÉSE

AZ MTA 186. KÖZGYŰLÉSE

A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megnyitójával kezdődött a Tudós Társaság 186. közgyűlése. A testület hétfői ünnepi ülését követően zárt ajtók mögött tárgyal a jövő évi tagválasztás irányelveiről. Kedden egyebek mellett megvitatja az Akadémia tevékenységéről, a 2014. évi költségvetésről, valamint a kutatóhálózat működéséről és eredményeiről szóló beszámolókat.

Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjét követően T. Sós Vera akadémikusnak adták át a legrangosabb akadémiai kitüntetést, a kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenység elismeréséül az MTA Elnöksége által adományozott Akadémiai Aranyérmet. Ezután a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak átadásával folytatódott a program. Az ünnepi ülésen vehette át a tudományt és a kutatás-fejlesztést támogató munkáját elismerő Wahrmann Mór-érmet Bojár Gábor, a Graphisoft SE elnöke. A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok közül pedig az Arany János-életműdíjat kapta meg Benkő Samu, az MTA külső tagja. A tudomány közgondolkodásban betöltött szerepének erősítéséért Molnár Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa Akadémiai Újságírói Díjban részesült.

A közgyűlés tudományos előadását a Fény Nemzetközi Éve programsorozathoz kapcsolódva Krausz Ferenc, az MTA külső tagja, a német Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója tartotta „Ezerarcú fény: a 21. század szupermikroszkópja" címmel.

Az Akadémikusok Gyűlése délután zárt ülésen tanácskozott a jövő évi akadémikusválasztás irányelveiről.

Ugyancsak a közgyűlés első napjának délutánján tartották meg a Külső Tagok Fórumát. Az eseményen az Arany János-díjak és az Arany János-érmek átadása után az MTA és az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) közötti együttműködési megállapodást látta el kézjegyével a Magyar Tudományos Akadémia részéről Lovász László elnök és Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, illetve Sipos Gábor, az EME elnöke és Bitay Enikő, az EME főtitkára. A tanácskozás három előadása a határon inneni és túli tudományos közéletről ad átfogó képet. Szó volt a tudományos közélet legfontosabb magyarországi fórumairól, a tudás társadalmi hasznosulásának erdélyi tapasztalatairól, valamint az amerikai magyar kutatók hazai szerepvállalásáról.

Kedden reggel Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az Akadémia 2014. évi tevékenységéről, valamint költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámolójával folytatódik az MTA 186. közgyűlése.

Török Ádám, főtitkár az Akadémia kutatóhelyeinek tavalyi tevékenységét összegzi. A Közgyűlés beszámolót hallgat meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint az MTA területi bizottságai 2014-es tevékenységéről is, és dönt az 1949 és 2014 között hozott határozatainak felülvizsgálatáról és deregulációjáról.

Már kedden megkezdődnek és május végéig tartanak a tudományos osztályok közgyűléshez kapcsolódó ülései. A tanácskozások témái közül több is kapcsolódik a Fény Nemzetközi Éve programsorozathoz. Szó lesz többek között a fény mezőgazdaságban betöltött szerepéről, a fény bőrkárosító hatásáról, a kémia (nap)fényes oldaláról, illetve a fénnyel kapcsolatos földtudományi kutatásokról. Az idén 150 éves MTA Székház építésének történetéről és azokról a feladatokról, amelyeket a műemlék gondozása ró a szakemberekre, egy kiskonferencián tudhatnak meg érdekességeket az résztvevők. Tudományos tanácskozáson és kerekasztal-beszélgetésen cserélnek véleményt a tudás értékéről és az érték tudásáról filozófusok, közgazdászok és neveléstudományi szakemberek, és egész napos tudományos ülésen több nézőpontból vizsgálják majd a plágium problémáját a téma neves kutatói.

(A Magyar Tudományos Akadémia 186. közgyűlésének és az ahhoz kapcsolódó előadásoknak a részletes programja az MTA honlapján olvasható. Az eseményhez kapcsolódó összefoglalók, cikkek szintén az mta.hu oldalon lesznek elérhetőek. A közgyűléshez kapcsolódó előadások nyilvánosak és ingyenesek, helyszínük: MTA Székház (Budapest, Széchenyi István tér 9.).)

(Forrás: MTA)

------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

--------------------------------------

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerkesztő- és fotóriporter - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;

sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

2015. május 2., szombat

SZINYEI, MUNKÁCSY, SZÉKELY ÉS TÁJKÉPFESTŐ KORTÁRSAIK GÖDÖLLŐN

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS NYÍLT A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI

KASTÉLYBAN - SZINYEI, MUNKÁCSY, SZÉKELY ÉS TÁJKÉPFESTŐ KORTÁRSAIK (1870–1915) GÖDÖLLŐN

A Gödöllői Királyi Kastély Rudolf–szárnyában kialakított terek időutazásra csábítanak, s aki ide belép, igazi különlegességek közt találja magát évről-évre. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria (MNG), a Munkácsy Alapítvány, valamint a Gödöllői Városi Múzeum gyűjteményéből több mint harminc művet bemutató válogatás célja, hogy művészettörténetünk úttörő mestereinek munkásságából ízelítőt adjon és hangsúlyozza jelentőségüket a magyar festészet történetében.

A korszak leghíresebb magyar alkotóinak 1870–1915 közötti életszakaszában készült művek olyan helyszínen mutatkoznak be, ahol ebben az időszakban a királyi család időzött, ami a kastély történetének második fénykorát jelentette.

Az ez évi tárlat olyan híres magyar művészek munkáit mutatja be, akik szembefordulva az akadémiai szemléletmóddal, inkább a franciaországi barbizoni művészcsoport által meghonosított gyakorlatot követték. Kivonultak a szabadba, az akadémiai sémák helyett a mindennapi életben látott témákat festették és egyben rögzítették a természetben tapasztalható atmoszferikus jelenségeket, a fény és a levegő mozgása által okozott változásokat.

Ez nagy bátorságra vallott, hiszen pályakezdésük idején, az 1870-es években a történeti festészet és stílusa, a romantika uralta a festészeti műfajokat. Az új természetszemléletnek még külföldön is kevés híve volt, nálunk pedig ismeretlennek számított, különösen a közönség körében, így a megélhetési források bizonytalanok voltak. Ez azonban egyiküket sem tántorította el választott útjától, és még ha nehézségek árán is, de végigjárták azt.

Voltak, akik magányosan küzdöttek az elismerésért, mint Szinyei Merse Pál, aki elsőként tért rá a fényfestés útjára. Majális c. műve azonban nem talált jó fogadtatásra, túl élénk színvilágúnak tartották, így hosszú időre abba is hagyta a festést. Székely Bertalan – történelmi festményei miatt – hosszú ideig állt a romantika befolyása alatt, de az 1870-es évektől a hazai falusi környezet - a Gödöllő melletti Szada - a realizmus, majd a fényfestés felé fordította. Mészöly Géza magányosan járta a hazai tavak és folyók partjait, és a személyes tapasztalatok vezették el lírai, intim, tájképeihez, amelyek tökéletesen adják vissza a vízpartok hangulatát. Mednyánszky László kicsivel később, az 1880-as évektől kezdve szintén magányosan járta a Monarchia tájait és festette tájképeit, amelyek a táj hangulata mellett személyes érzelmeit, olykor filozófiai nézeteit is tükrözték.

Voltak köztük olyan művészek is, akik művészcsoportokhoz csatlakoztak, ilyen volt Paál László, aki a Párizs közeli Barbizonban alkotta realista szemléletű tájképeit, amelyek nemcsak a táj valós arculatát, hanem a festés pillanatában érvényes személyes érzelmeit is tükrözték. Barbizon hatását mutatja Munkácsy Mihály festészete is, aki Paál László társaságában néhány hónapot töltött itt és a későbbi évtizedekben egyre oldottabb stílusban festette realista szemléletű tájképeit. A századforduló után alakult Gödöllői Művésztelep két vezető mestere, Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor képei is helyet kaptak a kiállításon, amelyek a művésztelep szecesszión alapuló szemléletével ellentétben, a könnyed fényfestés jegyében keletkeztek.

A kiállítás megnyitóján Gönczi Tibor, a gödöllői kastély igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd dr. Gémesi György Gödöllő polgármestere szólt a jelenlévőkhöz.

A kiállítást L. Simon László miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nyitotta meg.

Az érdekes és izgalmas kiállítás a „Művészetek kertje - Gödöllő 2015” című programsorozat keretében valósul meg, s május 1-től augusztus 30-ig látogatható.

(Forrás: www.kiralyikastely.hu)

---------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

----------------------------------------

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerkesztő- és fotóriporter - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA

2015. április 30., csütörtök

MÁTYÁS-TEMPLOM - A BUDAVÁRI NAGYBOLDOGASSZONY-TEMPLOM

Mátyás-templom - A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, és ehhez kapcsolódóan a Mátyás-templomban 2015 tavaszán nagyszabású, kettős időszaki kiállítás keretében mutatjuk be a budavári Nagyboldogasszony-(Mátyás-)templom gazdag történetét.

A kiállítást Marosi Ernő akadémikus nyitotta meg.

E templom a Katolikus Egyház egyik nagy múltú főtemploma, a Világörökség része, amely koronázó templomként, az állami reprezentáció helyszíneként a magyar történelemben, plébániatemplomként pedig Buda várostörténetében is kiemelkedő szerepet játszott. A 13. század közepe táján építeni kezdett templom története szorosan egybefonódott az ország történelmével.

A 15. századra fővárossá lett Buda főplébániatemploma, királyaink koronázásának és házasságkötéseinek is színteréül szolgált. A török megszállás alatt az épületet dzsámivá alakították. A visszafoglalás után a plébánia katolikus hitéletét a jezsuiták élesztették újjá. A templom országos rangját 1867-ben I. Ferenc József koronázásával, majd ezt követően Schulek Frigyes helyreállító munkája nyomán nyerte vissza. Evvel egy időben kiemelt városépítészeti hangsúlyt kapott környezetének rendezésével, a Halászbástya megépítésével és a Szt. István-szobor felállításával. Itt hangzott fel először Liszt Ferenc koronázási miséje és itt koronázták meg közel száz éve IV. Károlyt.

2004-ben kezdődött és 2014-ben ért véget a Magyar Állam finanszírozta, nagyszabású műemléki rekonstrukció, amelynek eredményeként a leromlott állapotú épület ma újra régi fényében tündököl. A templomról összegyűlt új történeti, régészeti, építészettörténeti, művészettörténeti, és műszaki ismeretek indokolttá teszik, hogy ezek egy nagy összegző kiállításon és az ahhoz kapcsolódó tudományos katalógusban közkinccsé váljanak.

A kiállítás anyagának egy részét a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeinek műtárgyai adják. Múzeumunk őrzi a templomból származó, középkori kőfaragványok többségét, az új régészeti leleteket, továbbá mintegy 4700 építészeti tervet a Schulek Frigyes-féle, 19. századi, nagy helyreállítás idejéből, sok régi fényképet és írásos archív anyagot. A kiállításban társrendezőként működik közre a Budapest-Vári Nagyboldogasszony Főplébánia is, bemutatjuk a gyűjteményükben őrzött, a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen műtárgyakat (ötvöstárgyakat, miseruhákat, berendezési tárgyakat) is.

A templom eddig feltáratlan, barokk korszakát a 19. században eltávolított berendezés néhány oltárképével, liturgikus felszerelésével jelenítjük meg. A kiállítás egyik fénypontja Schulek Frigyes Mátyás-templomhoz készített hatalmas gipszmakettje, amely a II. világháborúban megsérült, de töredékesen is a magyar építészettörténet kiemelkedő emléke. A kiállítás kitér a tavaly befejeződött műemléki rekonstrukció bemutatására is.

A tervezett kiállítás az eddigi legnagyobb volumenű történeti tárlat a Budapesti Történeti Múzeumban, amely a Vármúzeum három kiállítóterében, valamint a Mátyás-templomban kerül megrendezésre. A kiállítás 2015. október 18-ig tart nyitva.

--
(A BTM Vármúzeum kiállítását rendezi:
Farbaky Péter, Farbakyné Deklava Lilla, Rákossy Anna, Végh András)
--
(A budavári Nagyboldogasszony-templom kiállítását rendezi:
Rákossy Anna)

(Forrás: BTM)

-----------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

------------------------------------

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerkesztő- és fotóriporter - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;

ESZTERGOMI VÁRMÚZEUM, KIRÁLYI PALOTA

Elkészült az Esztergomi Királyi Palota és Kápolna felújítása

Kétéves munka után elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának felújítása. Április 18-ától - az új kiállítások mellett - látogatható lesz a Várkápolna, és részlegesen a Studiolo, azaz Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája.

A múzeum az Esztergomi Királyi Vár kiállításainak fejlesztésére 500 millió forint uniós támogatást nyert el, valamint a kápolna felújítását a kormány további 50 millió forinttal segítette.

A legnagyobb turisztikai újdonság, hogy immár látogathatóvá válik a turisták elől eddig elzárt területek közül a Beatrix-terem, a Királyi Kápolna és a Studiolo. Ezeken a helyszíneken az elmúlt tíz esztendő során annyira előrehaladt a restaurálás és helyreállítás folyamata, hogy immár lehetővé válik a csoportos, vezetéssel történő látogatás.

A beruházás során elkészült az új, állandó kiállítás is a Várhegy történetéről, immár a – szintén a Nemzeti Múzeumhoz tartozó – Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét is felhasználva. A kiállítóterekbe korszerű fény- és hangtechnikát telepítettek, valamint kidolgoztak egy okostelefonra tölthető alkalmazást, amely a látogatókat már a városba érkezve a Várba irányítja, majd különféle sétaútvonalakat kínál, GPS navigációk segítségével.

A múzeumban ez a fejlesztés hosszú idő óta az első, amely nem időleges állagmegóvási vagy restaurátori jellegű beavatkozás, hanem az egyedülálló épületegyüttes több pontján is megnyugtató, véglegesnek tekinthető megoldást nyújt, továbbá turisztikai szempontból is új látványosságot hoz létre. Az interaktív elemekben gazdag, az új muzeológia szemléletét tükröző tárlat átélhetővé teszi a középkort, élményszerűen megidézve a palota mindennapi életét és hangulatát.

Az Esztergomi Királyi Palota freskóinak kutatásán és helyreállításán 2000 óta dolgozik Wierdl Zsuzsanna festő restaurátor-művész. A Studiolóban található Magyarország egyetlen, viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, melynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető

Az Erények egyedülálló művészettörténeti jelentősége, hogy ebből a korból Itálián kívül sehol a világon nem ismerünk még egy olyan falképet, amely a quattrocento Firenzéjének vezető festészeti stílusában és színvonalán készült volna. A kutatók egy része - az eredeti rétegek feltárása és restaurálása során előbukkanó új megfigyelések és adatok, így pl. a nőalakok hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése stb. alapján - nem zárja ki azt a feltételezést, hogy az alkotóművész akár maga Sandro Botticelli is lehetett. Ha a hipotézis a jövőben újabb adatokkal megerősödik, akkor az Erényeket úgy tekinthetjük majd, mint az olasz mester egyetlen Itálián kívül készült falképét.

Miután a vártorony az 1595. évi török ostrom során összedőlt és darabjai belerogytak a dolgozószobába, így azt földdel töltötték fel, és a freskók emléke évszázadokra feledésbe merült. Létezésükre az 1930-as években indított régészeti feltárások során derült fény, majd évtizedeken át zajlottak a restaurálási beavatkozások, kisebb-nagyobb sikerrel, olyannyira, hogy amikor 2000-ben az új munka elkezdődött, az eredeti képek majd felét elfedték a kiegészítések. Másfél évtized megfeszített munkája után mára a Studiolo rekonstrukciója olyan fázisába érkezett, hogy a képciklus újra bemutatható lesz a közönségnek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munka szándékosan nincs befejezve, mert a kormány újabb segítsége immár lehetővé teszi a Studiolo komplex építészeti terének – vagyis immár a boltozatának is! – teljes helyreállítását. Ennek megfelelően a falképek restaurálását csak ezt követően lehet majd végleg befejezni. Már meg is kezdődött a következő építészeti rekonstrukciós fázis, valamint a festmény-restaurálás utolsó, befejező szakaszának az előkészítése, mely új meglepetéseket tartogat majd a látogatóknak. A munka jellege azonban immár olyan, hogy a freskók szervezett, vezetővel történő, csoportos látogatása az előrehaladást nem zavarja.

Az egykori Királyi vár Kápolnájának felújítása már korábban, 2013 végén elkészült, így a különleges, szakrális teret és falfestményeit 13 év után láthatta újra a nagyközönség. Ám Wierdl Zsuzsanna és restaurátor csapata tovább kutatta a kápolna falainak festészeti díszítését, így a jelenlegi átadási ünnepen annak újabb szépségei és érdekességei válnak láthatóvá. A restaurátor egyfelől megtalálta a Kápolna legelső, eredeti kifestésének nyomait, másfelől pedig számos eredeti freskórészletet helyezett vissza sikerrel a falfelületbe. Munkája nyomán immár néhol fölsejlik a Kápolna egykori, nagy falfestményeinek ikonográfiai programja.

Az Esztergomi Vár az európai országok körében meggyökeresedő Magyar Állam születési helye, mert itt alakult meg és működött első nagy korszakában az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, a világi és az egyházi főhatalom: a királyság és az érsekség. Az európai uniós segítséggel megvalósuló fejlesztés nyomán a látogatók számára élményszerűen bontakozik ki a magyar középkor lenyűgöző hatalmi pompája és kiemelkedő kulturális gazdagsága.

(Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma Sajtószolgálata)

--------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

----------------------------------

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerkesztő- és fotóriporter - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;