2018. március 12., hétfő

NŐK A TUDOMÁNYBAN KIVÁLÓSÁGI DÍJ (2018.)

Nők a Tudományban Kiválósági Díj – elismeréseket adtak át
az MTA Székházában 2018. március 8-án, a Nők napja alkalmából is

Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok 
területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket díjaztak a Nők 
a Tudományban Kiválósági Díjjal a Nők napja alkalmából a Magyar 
Tudományos Akadémián.



Az ünnepélyes eseményen a Nők a Tudományban Egyesület életműdíjjal tüntette ki Barnabás Beáta Széchenyi-díjas kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat olyan fiatal kutatónők nyerhették el immár ötödik alkalommal, akik kimagasló tudományos eredményeik mellett részt vállalnak a műszaki és természettudományos pályák népszerűsítésében, és inspiráló példát mutatnak a pályaválasztás előtt álló fiatal lányoknak.

Agrártudományok kategóriában Halász Júlia, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszékének egyetemi docense nyerte el a díjat. A kutató gyümölcstermő növények genetikai vizsgálatával foglalkozik, azaz munkája során gyümölcsfák – például kajszi, mandula, alma vagy cseresznye – termékenyülési viszonyainak molekuláris hátterét jellemezte. Az általa azonosított mutációk megismerésével és egy ennek alapján kidolgozott speciális eljárással 4-5 évvel korábban eldönthető egy nemesítési programban, hogy a leendő kajszifajta önmeddő vagy öntermékenyülő lesz-e. Az ilyen növénynemesítési kérdések világszerte gazdasági és élelmezési szempontból is kiemelt jelentőségűek, mivel a saját pollenekkel megtermékenyülni nem képes önmeddő fajtákkal szemben az öntermékenyülő növények fokozzák a termésbiztonságot.

A megbízható globális optimalizálási módszerek fejlesztése terén végzett információs technológiai kutatásaiért Gazdag-Tóth Boglárka, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékének tudományos főmunkatársa vehette át a díjat. A kutatónő főként versenyhelyzetben lévő vállalatok és vállalatláncok elhelyezésének optimalizálásával foglalkozik. Ugyanakkor kutatási eredményei nem csak az ipari szereplők számára lehetnek hasznosak, hiszen az optimalizálás átszövi az élet minden területét: mindenki igyekszik maximalizálni bevételeit, minimalizálni kiadásait, vagy próbálja lerövidíteni a bejárandó utat. Minél több és összetettebb problémára születik majd megoldás, annál egyszerűbb lesz bevezetni ezeket a megoldási folyamatokat a hétköznapokba is, ami igazi áttörést jelenthet mind a szakma, mind pedig a fenntartható gazdaság számára.

A műszaki tudományok kategóriában Stenger-Kovács Csilla munkásságát ismerte el a szakmai bizottság. A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének egyetemi docense a kovaalgák szakértője. Ezek a lenyűgöző formai sokféleséget mutató mikroszkopikus szervezetek kiváló indikátorai a környezetben bekövetkező változásoknak, így folyamatos vizsgálatuk kiemelt fontosságú. A korábban Mestertanár Aranyéremmel is kitüntetett kutatónőnek különösen a szikes tavakban előforduló kovaalgák és az összetételüket meghatározó környezeti tényezők vizsgálatában vannak elévülhetetlen érdemei, hiszen kutatómunkáját megelőzően ezek szinte teljesen ismeretlennek számítottak. Eredményei többek között természetvédelmi szakembereknek adnak irányelvet a szikes tavak megfelelő kezeléséhez és védelméhez, valamint a szikes kovaalgafajok klímaváltozásra adott válaszának megértéséhez. A kutatónő szerint ráadásul a kovaalgák formagazdagsága akár már az óvodás, a terepi mintavétel és a mikroszkópos vizsgálat pedig az iskolás gyermekek figyelmét is megragadhatja, ily módon a tématerület népszerűsítése a jövő szakembereinek kinevelésében is segíthet.

A ünnepélyes eseményen – a díjazott számára is meglepetésként – a Nők a Tudományban Egyesület életműdíjjal tüntette ki Barnabás Beáta Széchenyi-díjas kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját és főtitkárhelyettesét a magyar tudományos életben betöltött tevékeny szerepéért és a nők tudományos pályájának támogatása területén végzett kiemelkedő munkájáért. Életműdíjat eddig egyetlen alkalommal ítélt oda a szervezőbizottság, akkor Hargittai Magdolna akadémikus vehette át az elismerést.

A díjazottakat Bokor József, az MTA rendes tagja és természettudományi alelnöke, Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, illetve Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2017 fővédnöke köszöntötte.

„A tudományt szolgálni nemcsak rengeteg lemondással jár, hanem speciális életformát is igényel, amelyet sokszor nehéz a magánélettel és a családdal összeegyeztetni” – mondta Bokor József, aki méltatta a Nők a Tudományban Egyesület munkáját. Az alelnök felidézte azokat a lépéseket is, amelyeket az MTA az utóbbi időben tett annak érdekében, hogy erősödjön a nők aránya és részvétele a magyar tudományban.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kimagasló tudományos eredményeik mellett részt vállalnak a műszaki és természettudományos pályák népszerűsítésében, és inspiráló példát mutatnak a pályaválasztás előtt álló fiatal lányoknak

Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke a díjátadó hagyományteremtő erejét, valamint a tudomány népszerűsítésében betöltött szerepét emelte ki. Mint mondta, az egyesület célja ráirányítani a figyelmet a nők teljesítményére és megmutatni, hogy a nők és a férfiak egyaránt kiváló eredményeket érhetnek el.

***

A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet idén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakmai közreműködése mellett az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével ötödször adtak át. Az elismerés odaítéléséről a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság döntött. A Nők a Tudományban Egyesület a pályázatok elbírálását az MTA Testületi Titkárság segítségével végezte el.


(Forrás: MTA)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA









































MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV

Latorcai János: ,,Nem elég csak magunkat megvédeni ..."

Egy nemzetnek ideálok kellenek, akik haláluk után is tovább élnek
a közösség emlékezetében – mondta Latorcai János, az Országgyűlés
alelnöke - Kövér László, házelnök szavait is tolmácsolva - a Mátyás
király Emlékév alkalmából, az Országház Delegációs termében tartott
emlékülésen, szerdán.



Európa a 15. században is megosztott volt, vezetői akkor is csak a saját érdekeiket nézték és nem törődtek a kontinenst fenyegető török veszéllyel. Mátyásnak hamar meg kellett tanulnia, hogy csak magára és országára számíthat, ha meg akarja védeni a hazát. Erőforrásokat kell gyűjtenie és ehhez konfliktusokat kell vállalnia. A helyzet alapvetően azóta sem változott – mondta az alelnök.

Építkezni kell, ehhez erős alapokra van szükség, amit pedig az identitás, önérzet adhat, mely a múltban gyökeredzik, de a jövőbe tekint – hangsúlyozta Latorcai János.

Hozzátette: „ha meg akarunk maradni" magyarnak és kereszténynek a Kárpát-medencében, akkor stabil értékeken alapuló szövetségre van szükség és olyan Országgyűlésre, amely nem hajt fejet a Nyugat ostoba döntései előtt. „Nem elég csak magunkat megvédeni", az EU-t is meg kell – jegyezte meg.

***

Lomnici Zoltán, a rendezvény levezető elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy Mátyás király üzenete a nemzet megmaradása szempontjából kulcsfontosságú. Az emlékév nem öncélú múltba révedés, a rend, az erő és az összetartozás fontosságára hívja fel a figyelmet – mondta.

***

Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet igazgatója előadásában azt emelte ki: Hunyadi Mátyás után egy újabb Hunyadira lett volna szükség, de nem volt, aki tovább vigye az erős kezű és igazságos uralkodást.

Mátyás nemcsak meghozta, de betartotta és betartatta a törvényeket, a korabeli nagyhatalmaknak pedig egyenrangú partnere tudott lenni – tette hozzá a szakember.

***

Hunyadi Mátyás 575 éve, 1443-ban született és 560 éve, 1458-ban lépett trónra. Az emlékév fővédnöke Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes. A szerdai rendezvény fővédnöke Kövér László volt, és az Országgyűlés, illetve a Pro Patria Egyesület szervezte az Emberi Méltóság Tanácsának közreműködésével.


(Forrás: MTI, www.kdnp.hu)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA