2017. október 9., hétfő

A MAGYAR FESTÉSZET NAPJA

A Magyar Festészet Napja civil kezdeményezésként – Bráda Tibor,
Zsolnai Gábor, Bayer Ilona, Szentgyörgyi József, Fabók Gyula
javaslatára –, 2002-ben jött létre.



Azóta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, amelyet október 18-ra tűztünk ki.

Azért  erre a napra,   mert ekkor   ünnepeljük   Szent   Lukács névnapját,   aki évszázadok óta a festők védőszentje. Ez a nap 2002 óta a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe!

A második évben az ünnep már kétnapos volt, 2006-ban pedig több mint egy héten át tartottak az ünnephez kötődő események. Idén 300 művész kétezernél is több képe lesz látható országszerte, sőt csatlakoztak a kezdeményezéshez szlovéniai, székelyföldi és szlovákiai kiállítóhelyek is.

A rendezvénysorozat látogatottsága és kiállítóinak száma évről évre nő, célja pedig évek óta változatlan: a festmények művészeti színvonalából és egyediségéből adódó érték elismertetése, a kortárs magyar festők és alkotásai iránti közönségszeretet kivívása.

Az eddigiekből is kitűnik, hogy a Magyar Festészet Napja minden évben változik, bővül, és egyre nagyobb léptékben gondolkodik. Programjait már régen nem csak tárlatok és kiállítások alkotják; koncertek, irodalmi műsorok és mozgásszínházi előadások is ünneplik a kortárs festészetet.

Csak remélni lehetett, hogy egyszer az egész országot átszövő, az országhatárt is átlépő, egész héten át tartó művészeti fesztivál, a hazai kortárs festészet méltó és átfogó seregszemléje lesz.


(Forrás: festeszetnapja.hu)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
































2017. október 4., szerda

125 ÉVES A MAGYAR NÖVÉNYI FAJTAKÍSÉRLET

A magas színvonalú növénytermesztés nemzetgazdasági érdek

A növénytermesztés egyik kulcseleme a növényi fajtakísérleti tevékenység,
mivel az agrárium és az erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik
a termesztés biztonságát – mondta a földművelésügyi miniszter a NÉBIH 
,,125 éves a magyar növényi fajtakísérlet" című, szakmai tanácskozásán,
2017. október 3-án, a Vajdahunyadvár tanácstermében.


Fazekas Sándor megnyitóbeszédében azt mondta: a 125 évvel ezelőtt Magyarországon megkezdett növényi fajtakísérleti tevékenység célja az volt, hogy az alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszereket széles körben megismerjék a gazdálkodók.

A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése alapvető nemzetgazdasági érdek. Ahogy a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, az ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat is. Ez biztosítja az élelmezés biztonságának megőrzését, valamint a magyar emberek ellátását a jó minőségű, GMO-mentes, hazai élelmiszerekkel - mondta Fazekas Sándor.

Cserháti Sándor több mint egy évszázaddal ezelőtt megálmodott és elindított rendszere a világ egyik legkorszerűbb, vizsgálati rendszerévé fejlődött, amely a hazai termelők elvárásait, igényeit veszi figyelembe úgy, hogy felhasználja mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás, alkalmazott és gyakorlati tudományágak vívmányait.

Manapság is a nagy múltú állami fajtakísérletek jelentik a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal a kiváló minőségű, egészséges élelmiszerek előállításának az alapja – fogalmazott az agrártárca vezetője. Mint elmondta, napjainkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál működik a magyar és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően az egységes módszereken alapuló hazai fajtakísérleti tevékenység.

Fazekas Sándor utalt arra is: a genetikai sokféleség, a biológiai alapok védelme kiemelt szerepet kap az agrárágazat hosszú távú stratégiájában. Magyarország kiépítette a kutatói-nemesítői hálózatát, amelynek célja a versenyképes magyar mezőgazdasági termelés alapjainak megteremtése. Ezért az új fajták termesztésbe vonását is megelőzi a NÉBIH szigorú szakmai vizsgálata. Így megelőzhető, hogy gazdaságilag haszontalan, vagy természetre káros növényfajták szaporodjanak el.

A fajtakísérletek eredményei alapján kaphat egy növényfajta állami elismerést, ami feltétele annak, hogy az új fajták eljuthassanak a fogyasztókhoz. Ezáltal a köztermesztésbe kizárólag olyan fajták kerülhetnek, amelyek gazdaságosan és környezetkímélően termeszthetők. Ez az alapja annak, hogy egészséges, ízletes élelmiszer kerüljön mindenki asztalára - hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.

Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke azt emelte ki: a Kárpát-medence, így Magyarország is jó adottságokkal rendelkezik a növénytermesztéshez, de csak a magas színvonalú, a korszerű, tudományos eredményeket alkalmazva végezhet eredményes növénytermesztést. Ezért a növényi fajtakísérletek alapvetően azt szolgálják, hogy hozzájáruljanak a magyar növénytermesztés és agrárium sikeréhez, versenyképességének növeléséhez.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős, helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a növényi fajtakísérletek az egyik legkomolyabb szakmai hátteret igénylik a mezőgazdaságban. E tevékenység alapjául szolgál a növénytermesztés korszerű, biológiai alapjainak megteremtéséhez, biztosításához, hogy azok megfeleljenek az ország környezeti adottságainak és a gazdák termesztési céljainak, elvárásainak.

Lukács József, a NÉBIH tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese azt mondta: a NÉBIH az elmúlt években átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltjét állította kísérletbe évente, a gazdasági értékvizsgálatok keretében.


(Forrás: MTI / FM Sajtóiroda)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA







































MAGYARSÁG ÉS BUDDHIZMUS

Magyarság és buddhizmus

Magyarság és buddhizmus címmel tart beszélgető-estet 
a fennállásának harmadik évfordulóját ünneplő Buddha FM, 
Magyarország első, internetes, buddhista rádiója 
október 6-án, este 7 órától, a budapesti Aranytízben. 
A beszélgetésen három nagy, hazai 
buddhista közösség tanítói cserélnek eszmét.






Úgy tűnhet, hogy magyarság és a buddhizmus, két egymástól elég messze lévő fogalom, ám ez senkit ne tévesszen meg! Vannak, akik szerint a magyarság szellemi öröksége és a buddhizmus tanításai között igenis vannak – ráadásul szép számmal – közös vonások. Ezt olyanok állítják, akik a buddhizmus tanításai mellett igen mélyrehatóan foglalkoznak a magyarság szellemiségével, történetével, spirituális tanításaival, hit- és gondolatvilágával is.

Az október 6-i beszélgető-esten a három legrégebbi magyarországi buddhista közösség tanítói, vezetői, a hazai buddhizmus legismertebb és legkiemelkedőbb alakjai cserélnek
eszmét a fent említett témában.

Az beszélgető-est résztvevői:

Mireisz László Agniszama – A Tan Kapuja Buddhista Egyház elnöke, A magyar vallás című
könyv szerzője

Csöpel láma – a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség vezetője, a Titkos
tanítások a magyar népmesékben és a meséket, elmélkedéseket tartalmazó Igazmondó tükör
című könyv szerzője

Lilávadzsra Pressing Lajos – a Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség
tanítója, Az égig érő fa, és Az élet vize – szellemi tanítások a magyar népmesékben I-II. című
könyvek szerzője

Az est moderátora: Cser Zoltán – A Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatója

Időpont: 2017. október 6., 19h

Helyszín: Aranytíz Kultúrház, Tolnai terem / Budapest, V. ker. Arany János u. 10. III. em.

Bővebb információ és regisztráció: www.buddhafm.hu/esemeny
Meghívó-videó: https://www.youtube.com/watch?v=R97jy7LCE8Y


(Forrás: www.buddhafm.hu)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)




AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJÁN KIEMELT ÁLLATVÉDELEM

Több figyelem, több pénz jut az állatvédelemre

Október 4. az Állatok világnapja. A polgári kormány több figyelmet, több pénzt fordít az állatvédelemre, Európa egyik legszigorúbb Büntető Törvénykönyvével sújt le az állatokat bántalmazókra, és további, az állatvédelmet erősítő szigorításokon dolgozik.






Az állatvédelem közös felelősség: az állattartók, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a kormányzati szervek, az oktatás, a hatóságok, az igazságszolgáltatás mind sokat tudnak tenni, hogy az állatvédelem tovább erősödjön.

A kormány elkötelezett a terület mellett, az elmúlt években közel 3 milliárdot fordított állatvédelemre. Jövőre az ideinél is több, 54 millió forint jut állatvédelemre. A támogatás nagy részét menhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítésére, valamint szemléletformáló, és ivartalanító programokra fordítjuk.

A kormány célja, hogy a felelős állattartással és állatvédelemmel már az óvodában és az iskolában is megismerkedjenek a gyermekek, ezért fontos, hogy az iskolai tantervbe is bekerüljenek az ezekről szóló ismeretek. A felelős állattartásra történő figyelemfelhívás az első és legfontosabb lépés az állatok sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése és visszaszorítása érdekében is. Több kormányzati program és kiadvány is felhívja a figyelmet a felelős állattartás fontosságára. (Szabad a gazdi program, a Látótárs projekt, valamint a Kutyakötelesség című kiadvány).

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) javaslatára bevezetett kötelező chipezésnek köszönhetően közel 5 év alatt 30 ezerről 20 ezerre csökkent a gyepmesteri telepekre bekerülő kóbor kutyák száma. Az Állatorvostudományi Egyetemmel szorosan együttműködve idén is folytatódik a korábbi években megkezdett menhelyi kutyák ivartalanítási programja, amely az állatok túlszaporodásának problémáját hivatott kezelni.

Magyarország 2013-ban életbe lépett új Büntető Törvénykönyve a korábbi szabályozáshoz képest jelentős szigorítást vezetett be. Egyrészt külön törvényi tényállásokban szabályozza az állatok sérelmére elkövethető cselekményeket, így különösen az állatkínzást, orvvadászatot és orvhalászatot, másrészt a korábbi szabályozáshoz képest megemelte e bűncselekmények esetében kiszabható szabadságvesztés tartamát, illetve minősített eset lett a több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó állatkínzás. Az állatkínzás bűncselekményének alapesete a hatályos szabályok szerint 2 évig terjedő, míg minősített esetei 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények.

Az FM az állatvédelmi ernyőszervezetekkel együttműködve jelenleg is dolgozik újabb, az állatvédelmet erősítő törvénymódosításokon.


(Forrás: FM sajtóiroda)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)


AZ ÁLLATKERTI PANNON PARK

AZ ÁLLATKERTI PANNON PARK

Lerakták az állatkerti Pannon Park létesítményeinek alapkövét.
Száz éve nem volt ilyen jelentős fejlesztés a városligeti intézményben.





2017. október 3-án, kedden délután rakták le a Fővárosi Állat- és Növénykert készülő, új, bemutató komplexuma, a leendő Pannon Park létesítményeinek alapkövét. A megszűnt Vidámpark területén kialakítandó, 5 hektáros bemutató komplexum, amelyhez a szabadtéri kifutók mellett egy 1,7 hektáros fedett park, úgynevezett biodóm is tartozik majd, 44 milliárd forintból létesül, és várhatóan az évtized végére fog elkészülni.

Az ünnepélyes eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Tarlós István, Budapest Főváros főpolgármestere, valamint Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója méltatta a kivitelezés alatt álló új fejlesztéseket, s az időkapszulát is közösen helyezték el. Az időkapszulába – a hagyományoknak megfelelően – egy 2017-es forgalmi érmesor, napilapok, valamint egy, az eseményen aláírt, emléklap került.


Az Állatkert fejlesztési területe

Az 1866-ban megnyílt Állatkert számára még 1864-ben eredetileg kijelölt terület 31 katasztrálist hold és 600 négyszögöl, vagyis valamivel több, mint 18 hektár volt. Ez a terület azonban az első kilencven év során több lépésben kevesebb, mint 11 hektárra zsugorodott, majd az 1950-es évek végétől egészen a közelmúltig változatlan maradt. A 2014-től 2016-ig tartó időszakban viszont – az intézmény története során első ízben – a kert területe növekedni tudott, összesen mintegy 7,3 hektárral. Ebből mintegy 6,5 hektárt tett ki a megszűnt Vidámparktól örökölt terület, de az Állatkert kapta meg a vasút túloldalára költözött ISZKI Országos Toxikológiai Intézet volt épületét és telkét, és néhány további kisebb telekterületet is.

A volt vidámparki területen a 2014-es és a 2015-ös szezonban - átmeneti időre - egy családi szabadidőpark működött Holnemvolt Park néven, részben állatkerti, részben vidámparki jellegű szolgáltatásokkal. Ezt a Holnemvolt Parkot az intézmény azért hozta létre, hogy a területre közép- és hosszútávon tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges tervezési szakasz, illetve a közbeszerzési eljárások idejére se kelljen a területet bezárni a nagyközönség előtt. A 2016-os évben már megkezdődtek a szükséges előkészítő munkálatok, a faátültetések előkészítésétől kezdve egészen a közműáthelyezésekig, sőt, már a fejlesztések megvalósításának első lépései is megkezdődtek, amelyek aztán a 2017-es év első felében is folytatódtak.

A teljes fejlesztési terület - a területgyarapodásból származó 7,3 hektáron felül - magába foglalja az Állatkert egykori gazdasági udvarának területét is, mivel ennek funkciója új helyre kerül, korábbi helyét pedig átalakítva megnyitják a nagyközönség előtt. Figyelembe véve azt, hogy az Állatkert klasszikus területe 10,8 hektár, a fejlesztési terület pedig csaknem még egyszer akkora, már csak a területből is látszik, milyen nagyszabású fejlesztésről van szó. Az Állatkert másfél évszázaddal ezelőtti létesítése óta az egyetlen olyan beruházásra, amely a mostanival összemérhető nagyságrendű volt, több mint száz éve, 1909 és 1912 között került sor. Akkor – négymillió aranykoronát meghaladó összegből – az Állatkert korabeli területét teljes egészében újjáépítették, s ennek keretében hozták létre az intézmény ma is meglévő, műemlék-épületeinek többségét, köztük a Főkaput, az Elefántházat, a Pálmaházat, a Kis- és a Nagysziklát is.


Fejlesztések az új területeken

A Fővárosi Állat- és Növénykert új területein négy fő fejlesztési program valósul meg az elkövetkező években. Ezek szakmai tartalmát - az Állatkert által készített program alapján - a Fővárosi Közgyűlés nyilvános ülésein tárgyalta, megvalósításukról pedig ellenszavazat nélkül született döntés. Magyarország Kormánya is állást foglalt az Állatkert fejlesztésére irányuló fővárosi fejlesztést mellett, és annak támogatásáról határozott.


A szóban forgó fejlesztési programok a következők:

• Holnemvolt Vár (korábbi munkacímén „Mesepark”) - tematikájában a mesékből ismerős állatok bemutatása köré szerveződő, elsősorban a kisgyermekes családokat megcélzó, simogató állatkert karakterű, játszóházzal kiegészített létesítmény-együttes, amely a volt gazdasági udvar területén, illetve az egykori Vidámpark területének az Állatkert klasszikus területe felé eső sávjában kerül kialakításra; ennek munkálatai jelenleg befejező szakaszban tartanak;

• Pannon Park - a Kárpát-medence múltbeli élővilágát felidéző, tágas szabadkifutókból, illetve egy úgynevezett biodómból, tehát lényegében egy fedett parkból álló, tematikus létesítmény-együttes, amely az állatkertészet jelenlegi legkorszerűbb bemutatási módját alkalmazva kínál a külső időjárás viszontagságaitól függetlenített, ezért kedvezőtlen időjárás esetén is élvezhető, több órás állatkerti élményt; ez kerül kialakításra az egykori vidámparki terület legnagyobb részében; a tervek szerint az évtized végéig készül el;

• Hermina Garázs - az egykori vidámparki területnek a Kacsóh Pongrác út felé eső végében (ahol már a Vidámpark is egy felszíni parkolót üzemeltetett) kialakítandó, többszintes, részben a felszín alá süllyesztett, 700 férőhelyes parkoló, amely elsősorban az Állatkertbe, illetve a Városligetbe látogató, gépkocsival érkező közönség parkolási igényeit fogja szolgálni;

• Új kiszolgáló zóna - az üzemellátási funkciók korábbi helye, az egykori gazdasági udvar a Holnemvolt Vár része lesz; az onnan kiköltöztetett funkciók számára a volt vidámparki terület mögött egy új kiszolgáló zónát alakítottak ki; ide került az adminisztrációs épület és az állatorvosi állomás (a volt Toxikológiai Intézet épületének átalakításával), illetve itt került felépítésre az új üzemépület, amely a központi takarmánykonyhát, a műhelyeket, az öltözőket, valamint a könyvtárat foglalja magába.


Pannon Park és biodóm

Az új fejlesztések közül a legnagyobb szabású beruházás természetesen a Pannon Park kialakítása. E bemutató komplexum alapkőletételére került sor kedden délután. A mintegy 5 hektár alapterületű Pannon Park sajátossága, hogy a kifutók és a belső férőhelyek rendszerét az Állatkert klasszikus területén megszokottól merőben eltérő módon fogják kialakítani. A mérsékelt égövben a legtöbb állat tartásához szabadtéri kifutók vagy röpdék mellett belső férőhelyekre, állatházakra, istállókra is van szükség, ezért az állatkertekben rendszerint ezzel is, azzal is találkozhatunk, természetesen úgy, hogy a szabadtéri bemutatóhelyek mindig nagyobb területet foglalnak el a belső férőhelyeknél. Az Állatkert kevesebb, mint 11 hektárnyi klasszikus területén több mint két tucat kisebb-nagyobb állatház elégíti ki a belső férőhelyek iránti igényeket. Hasonló arányok megtartása mellett a Pannon Park 5 hektárnyi területén is legalább tíz állatházat kellene kialakítani, ám a tervezés során inkább amellett döntöttek, hogy több kisebb épület helyett a Pannon Park szabadtéri kifutóit egyetlen nagyobb, 1,7 hektár alapterületű központi építményhez fogják kapcsolni.

A szóban forgó központi építményt biodómként alakítják ki. Maga a biodóm egy építménytípus, lényegében egy fedett park, amelyet vagy önálló létesítményként, vagy állatkertek részeként szoktak általában felépíteni. Önálló biodóm működik például a kanadai Montréalban (Biodôme de Montréal), vagy a cornwall-i St. Blazey település mellett (Eden Project), illetve a helyi állatkert részeként létesítettek ilyen bemutatóhelyeket például a hollandiai Arnhemben, a németországi Lipcsében, illetve a lengyelországi Boroszlóban (Wrocław) is.

A Pannon Parkhoz tartozó biodóm kialakításának számos előnye van. Ezek közül a legfontosabb a látogatói szolgáltatások terén mutatkozik meg. Kedvezőtlen időjárás esetén ugyanis a klasszikus, pavilonszerű állatházak rendelkezésre állnak ugyan fedett, fűtött bemutatóhelyként, de amikor a közönség az egyikből a másikba megy át, ki kell menni az esőbe/hóba, a gyerekre fel kell adni a kabátot majd levenni róla stb. A biodómban viszont rossz idő esetén is több órányi, a külső időjárástól független látnivalót talál majd közönség. A tágas belső térben egyébként is egészen különleges látogatói élményeket kínáló bemutatóhelyek megvalósítására nyílik lehetőség.

További előny, hogy a biodómban nem csupán belső állattartó terek és nézőterek alakíthatók ki, hanem egy fedett park is, méghozzá jelentős mennyiségű növényzettel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biodóm belsejében lévő park az év valamennyi hónapjában a közönség rendelkezésére tud állni. A több kisebb építmény helyett egy nagyobb kialakítása energetikai előnyökkel is jár, nem is beszélve arról, hogy a biodóm mintegy védelmező gátat képez majd a Hungária körút forgalmi zaja és légszennyezése, valamint a Pannon Park kifutói, illetve az Állatkert többi új területe között; ez a Liget belseje szempontjából is előnyös megoldás.

A Pannon Park, és a többi új fejlesztési program megvalósítása során a terület növényzete is megújul. Ebből a szempontból eleve előrelépést jelent, hogy a vidámparki hasznosítást állat- és növénykerti váltja fel. Ez könnyűszerrel be is látható az Állatkert klasszikus területének botanikai-kertészeti viszonyait összevetjük az egykori Vidámpark területén a múltban jellemző állapotokkal. Érdemes felidézni, hogy a volt vidámparki terület 6,5 hektárjából négyet burkolat (beton, aszfalt, viacolor) fedett, további mintegy másfél hektár volt beépítve, és csak a fennmaradó alig egy hektáron volt meg legalább a lehetősége annak, hogy ott növényzet legyen. A szó szoros értelmében vett parkosítás azonban erre a területre sem terjedt ki teljes egészében. A most folyamatban lévő fejlesztések nyomán egyrészt a szabadtéri zöldfelület is növekedni fog, másrészt a biodóm belsejében is jelentős lesz a növényzet, amely az egykori Vidámpark fedett létesítményeire – már csak a nyilvánvalóan eltérő funkció miatt is – egyáltalán nem volt jellemző.

A Pannon Park megvalósítását célzó fővárosi beruházás egészének forrásigénye 44 milliárd forint. Ebből 43,7 milliárd forintot Magyarország Kormánya biztosít, további 300 millió forint pedig fővárosi forrásból származik. A Pannon Park terveit a Mérték Group Zrt. készítette, a kulcsrakész kivitelezésére pedig a Market Építő Zrt. kapott megbízást. A beruházásnak a vonatkozó kormányhatározat rendelkezései alapján 2020. december 31-ig kell befejeződnie.


(Forrás: www.zoobudapest.hu)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)