2017. január 12., csütörtök

ŰRTECHNOLÓGIÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

Űrtechnológiák a hétköznapokban

Nemzetközi lehetőség magyar fejlesztők előtt: sikeresen működő
technológia-transzfer modellt hoz Magyarországra az Európai Űrügynökség
 


Budapest, 2017. január 12. – Magyarország belépésével új taggal bővül az Európai Űrügynökség (European Space Agency (ESA)) technológia-transzfer hálózata, amely egész Európában azon dolgozik, hogy az űrtechnológia fejlesztéseit más, nem űripari területeken, így a mindennapi életben is hasznosíthassuk. A csatlakozással hazánk is részesévé válik a legnagyobb európai űrtevékenységgel foglalkozó szervezet munkájának.
 
A hazai szerepvállalást a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) működő Magyar Űrkutatási Iroda a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával valósítja meg.

Dr. Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: „Az űrtechnológiának olyan, hétköznapi problémákra kell választ adnia, amelyekkel itt, a Földön találkozunk. Az ország biztonsága, az ipari termelés hatékonyságának növelése az elsődleges feladat, az űripar mindehhez csak eszköz. A hazai vállalkozások számára most lehetőség nyílik arra, hogy csúcstechnológiát képviselő fejlesztéseiket – itthon és külföldön – e célok szolgálatába állíthassák.”

A programhoz való csatlakozás jótékonyan hat a gazdasági szereplőkre és a mindennapokra, hiszen az együttműködések olyan dinamikusan fejlődő területeket is érintenek, mint a műholdas navigáció, a távközlés, a meteorológia, a gyógyászat vagy a környezetvédelem.
 
A technológia transzfer hálózat olyan szakértőkből áll, akik tudásukkal, kapcsolatrendszerükkel és szakértő csapatukkal segítik a nemzetközi tapasztalatcserét, emellett olyan új fejlesztéseket is felkutatnak, melyek során a cégek az űriparból átvett csúcstechnológiát alkalmazzák. A nemzeti technológiai transzfer pontot az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban nyitják meg.
 
Lévai Péter, a Kutatóközpont főigazgatója hangsúlyozta, hogy az „ESA döntését az alapozta meg, hogy a Wigner FK kutatói évtizedek óta sikeresen vesznek részt különböző űrprogramokban a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával, így széles körű tapasztalattal rendelkeznek az űrtechnológia egyes területein. Párhuzamosan a kutatóközpont innovációs tevékenysége jelentős mértékben megerősödött az utóbbi években, s így kellő tapasztalattal rendelkező szakemberek segíthetik a technológia transzfer során fellépő problémák megoldását”.
 
Az első körben hároméves együttműködés célja, hogy szakértőink minél több olyan kezdeményezést és induló projektet kutassanak fel és támogassanak - akár anyagilag is -, melyek használni tudják az űrkutatási eredményeket. Ezzel igyekszik a hálózat elősegíteni a magyar vállalkozók nemzetközi piacra jutását, valamint hozzájárulni az ország gazdasági fejlődéséhez, üzleti eredményeik erősítéséhez, munkahelyteremtéshez és új vállalkozások elindításához.
 

Az ESA nemzetközi technológia transzfer programjának főbb elemei a következők:
 
- szabadalommal védett űrtechnológiai fejlesztésekhez való hozzáférés biztosítása,
- a 16 európai országban, köztük a már Magyarországon is működő hálózat üzemeltetése: űrtechnológiai információk, különleges anyagok, tudás és szolgáltatás közvetítése és felhasználása ipari célra,
- start-up cégek támogatása,
- befektetési lehetőségek megteremtése.

Aude de CLERCQ, az ESA Technológia-Transzfer Program Iroda képviselője elmondta, hogy az ESA egy kipróbált és sikeres modellt hoz hazánkba. „Ez a program Magyarországot hozzásegíti az űrszektoron belüli és azon kívüli nemzetközi együttműködéshez, új üzleti lehetőségeket teremt, összeköti az országot és mindkét iparágat más ESA tagországok tudástárházával, egyúttal erősíti a magyar innovációs és technológiai transzfer kapacitást." – emelte ki az ESA képviselője.
 
A program sikerét számos nemzetközi eredmény bizonyítja: egy francia vállalkozás például már több mint 15 francia és külföldi egészségügyi intézménynek értékesítette azt az ultrahangos távgyógyászati megoldását, amit eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára dolgoztak ki, így akár várandós anyáknak vagy más pácienseknek sem kell több száz kilométert utazniuk a szakorvoshoz.
 

Háttér
 
Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) egy párizsi székhellyel rendelkező, független nemzetközi szervezet, amely a világűr felfedezésével és mindennapi, földi hasznosíthatóságával foglalkozik, valamint fontos szereplője az európai űrpolitika alakításának. Magyarország már 1991-ben - a kelet-európai államok közül elsőként - kezdett együttműködést az ESA-val, és vált 2015. november 4-én az ESA teljes jogú tagjává.
 
Az ESA Technológia-Transzfer Program Irodája: Fő küldetése, hogy megkönnyítse az űrtechnológia és űrrendszerek nem űrbeli alkalmazását, és bemutassa az európai űrkutatási program hasznosságát az európai polgárok előtt.


(Forrás: MTA/NFM, pr-positive)
 
 
--------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

--------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
főszerkesztő - KULTÚR-SZÍNTÉR -
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
 

























 

2017. január 11., szerda

KOSSUTH ZSUZSANNA EMLÉKÉV (2017.)

KOSSUTH ZSUZSANNA EMLÉKÉV (2017.)

Kossuth Zsuzsanna a magyar történelem azon nőalakja, aki az 1848‒49-es
forradalom és szabadságharc idején a magyar egészségügyi ellátásban
és a sebesültek ápolásában olyan maradandó cselekedetet valósított meg,
amellyel jóval megelőzte saját korát.
Születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Ápolási Egyesület
Kossuth Zsuzsanna Emlékévet hirdetett 2017-ben.




Az ápolók ott vannak életünk kezdetén és az elmúlás pillanatában is. Munkájukat természetesnek vesszük, róluk és a hivatásuk történetéről mégis keveset tudunk. Számtalan történetet és dicső tettet ismerünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből, az egyik fontos azonban az idők folyamán lassan feledésbe merült, pedig jelentőségében vetekszik az akkori katonai sikerekkel.

A Kossuth család tettei révén hazánk legismertebb családjai közé tartozik – nem kis részben köszönhető ez a ’48-49-es események idején tanúsított cselekedeteiknek. Jó tudni azonban, hogy nem egyedül Kossuth Lajos volt az, aki maradandót alkotott. Meghatározó szerep hárult húgára, Kossuth Zsuzsannára is, aki abban az időben a harctéri sebesültek ápolására újonnan létrehozott Országos Főápolónői Hivatal vezetőjeként fejlesztette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásként ismerünk. E cselekedete azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a világ által is elismert Florence Nightingalet megelőzve, szervezett keretek között foglalkozott az ápolás ügyével, mégpedig számtalan önkéntes bevonásával – ez utóbbira is ez volt az első példa.

Munkája, habár korszakalkotónak számított, mégis jórészt ismeretlen a közvélemény előtt. Ebben része lehet annak is, hogy a hatóságok zaklatásai miatt elhagyni kényszerült szülőhazáját, és a folyamatos megpróbáltatások miatt fiatalon, mindössze 37 évesen halt meg. Földi maradványai az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban nyugszanak – jóllehet akarata ellenére, hiszen utolsó kívánsága az volt, hogy ha életében nem is, de halálában újra szeretett hazájában lehessen.

Életműve azonban maradandó. Az ő tiszteletére nyilvánította a Magyar Országgyűlés – a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére – Kossuth Zsuzsanna születésének napját, február 19-ét, a Magyar Ápolók Napjává.

De mi is az az ápolás, és kik is az ápolók? Manapság, habár jól ismert a fogalom, mégis kevéssé ismerjük e fontos hivatást. Az Európai Unió-s direktívák szerint ma az lehet regisztrált ápoló, aki 4600 órás képzés keretén belül 50-50 százalék elméleti és gyakorlati arányban a tananyagot elsajátítja, és erről vizsgát tesz.

Munkájukat sokszor nehéz körülmények között, anyagilag sem kellően megbecsülve végzik, mégis ebből az általuk ápolt betegek keveset érzékelnek. Kossuth Zsuzsanna emléke és az általa létrehozott hivatás mind jobb megismerése mellett a szervezők a mai, hazai ápolási hivatásra, és az abban résztvevőkre is rá kívánják irányítani a figyelmet, az egész éven át tartó Kossuth Zsuzsanna Emlékévvel.

Az emlékév alatt sor kerül majd emléktáblák elhelyezésére és avatására, a munkásságához kapcsolódó pályázatra és konferenciára, valamint országszerte számos tudományos és egyéb programmal emlékeznek majd meg születésének 200. évfordulójáról.


(Forrás: Magyar Ápolási Egyesület)

--------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

--------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
főszerkesztő - KULTÚR-SZÍNTÉR -
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA