EMLÉKTÁBLA A HAZAI KULÁKSÁGNAK

EMLÉKTÁBLA A HAZAI KULÁKSÁGNAK

 

Emléktáblát avattak az üldözött, megalázott és kifosztott hazai kulákoknak a csömöri Gloria Victis Emlékhelyen vasárnap.

 

 

Az emléktáblát Jakab István, az Országgyűlés alelnöke leplezte le a kommunizmus áldozatainak tiszteletére létrehozott emlékhelyen, majd elhelyezte a kegyelet koszorúját.

Beszédében - egyebek mellett - arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar parasztságnak elemi joga megismerni ezt a kort, a negyvenes évek végét, az ötvenes éveket. Úgy fogalmazott: azért is kell ezzel foglalkozni, mert bizonyos körökben ma is tudatos történelemhamisítás folyik.

Az Országgyűlés alelnöke felidézte: azoknak az életét, akik kuláklistára kerültek, megnyomorították, üldözték és megalázták őket ,,ebben a sötét és elviselhetetlen korban".

Jakab István hangsúlyozta, az agrártörténet kiadványait újra kell gondolni, és ,,a mi felelősségünk, hogy a fiatalok ne hamisított tankönyvekből, régi kiadványokból ismerjék meg a múltat, hanem az adatok nyilvánosságra hozatalával az igazságot". Mint kifejtette, egyértelművé kell tenni, hogy kik voltak a bűnösök, ,,néven kell nevezni a gyilkosokat, a gazembereket, s legalább egy szégyentáblán jelenítsük meg a nevüket". Ebben a filmművészetnek is van még teendője - jegyezte meg.

Tóth Judit, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa emlékeztetett rá, hogy akit egyszer kuláknak bélyegeztek, nem tudott szabadulni a címkétől. Bárkire ráfoghatták, hogy kulák, akár egykori tisztviselő is rákerülhetett a listára. Ez volt az a társadalmi csoport, amely nemcsak gazdaságilag, hanem a helyi társadalomban is jelentős szerepet játszott, a cél pedig az volt, hogy ellehetetlenítsék, szétzilálják a parasztságot, amihez minden alkalmat megragadtak - hangsúlyozta.

A szocialista országokban a termelőszövetkezeti mozgalom indulásakor a falusi osztályellenséget jelentették a kulákok, róluk készült a kuláklista. Az oroszból átvett ,,kulák" szóval az úgynevezett zsírosparasztokat, a nagygazdákat, a béresekkel dolgoztató, módos parasztokat jelölték. 1948-ban vetették ki a mezőgazdasági fejlesztési járulékot. Egy 1949-es módosítást követően ezt a kulákadónak is nevezett adófajtát annak kellett fizetnie, akinek 25 kataszteri hold feletti területe volt, vagy a földje értéke meghaladta a 350 aranykoronát.

Gloria Victis Emlékhelyen található emlékművet a kommunizmus százmillió áldozatára és az 1956-os hősök tiszteletére 2006-ban állították fel. Az emlékhelyen - mások mellett - emléktáblát helyeztek el az ukrajnai éhínség, a kommunizmus magyarországi cigány és zsidó áldozatainak tiszteletére.

A vasárnap felavatott emléktáblát az üldözött kulákok csömöri leszármazottai, a Gloria Victis Alapítvány és a Veritas Történetkutató Intézet állította.

(Forrás: MTI)

-------------------------------------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

 

---------------------------------------------------------------------------------------

 

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA A MEGEMLÉKEZÉSRŐL:

 

 

 

SZENT LÁSZLÓ-NAPI BUKOVINAI SZÉKELY TALÁLKOZÓ

Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó

2014. június 28-29.

Reménység Szigete, Budapest, X. Gyógyszergyári út 3.

Kik a bukovinai székelyek?

A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falvat népesítettek be a 18. század végétől egészen 1941-ig, amikor az akkori magyar kormány Vajdaságba telepítette őket.

Történetük:

Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.

Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység.

Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785) és Andrásfalva (1786).

A Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó előadói

A június 28-i nap háziasszonya: Kóka Rozália

Kóka Rozália a Népművészet Mestere, Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író;

 



 

1971-ben alakította meg, és máig vezeti az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört. 1973-ban a Szóljatok játszók, regölők pályázaton a Csiki Véró élete című monodrámája forgatókönyvével, majd a bemutatásával országos első helyezett lett. Ekkor indult előadóművészi pályája. Gyűjtéseiből előadóesteket, meseműsorokat szerkesztett, amelyekkel az egész "magyar glóbuszt" bejárta. Hanglemezek, kazetták is készültek belőlük. 1989-ben jelent meg első könyve, a bukovinai székely, gyímesi és moldvai népi szerelmes történeteket tartalmazó Egy asszon két vétkecskéje című kötet. 1991-ben őt és népdalkörét hagyományőrző tevékenységéért a hamburgi Alfred Toepfer F. V. S. Alapítvány "Európa-Díj a Népművészetért" kitüntetéssel jutalmazta. 1964 óta a Magyar Néprajzi Társaság; 1989 óta a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület tagja, a Vass Lajos Népzenei Szövetség alapító titkára (1995-2000), örökös tiszteletbeli elnöke. Kutatási területe a bukovinai székelyek, moldvai csángók néprajza. Néprajzi gyűjtéseket végzett Erdélyben, Moldvában, Bukovinában, a Belgrád mellett élő al-dunai és a kanadai bukovinai székelyeknél. A Magyar Földrajzi Múzeumban a bukovinai székely néprajzi gyűjtemény létrehozója (1988).

„Gyermekkoromtól nagy figyelemmel és odaadással igyekeztem megismerni, megtanulni és másoknak is bemutatni népcsoportom, a bukovinai székelyek történetét, népművészetét, életét. Tíz éves koromtól táncoltam iskoláim néptánc csoportjaiban, de a szekszárdi Sárközi Együttesnek és később a Somogyi Népi Együttesnek is tagja voltam. Tizenkilenc éves koromban indultam el az első "igazi" néprajzi gyűjtőutamra. Meséket és népdalokat gyűjtöttem, s nyelvész tanárom, Dr. Várkonyi Imre segítségével pályázatot készítettem az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra. Második helyezést értem el, s jutalmul felhoztak Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Akkor megismerkedtem mindazokkal a kiváló, szellemi nagyságokkal, akik későbbi életutamat meghatározták. A néprajzi gyűjtőmunkát azóta se hagytam abba. Eközben megunhatatlanul rajongok Gábor, Csilla és Lívia unokáimért. Ha csak tehetem, írok, mesélek.”

A június 29-i nap házigazdája: Sebestyén István

Sebestyén István: bukovinai székely népművész, mesemondó

 

Bukovinai székely szülők tizedik gyermekeként születtem az 1900-as esztendőkben. A 60-as 70-es években végeztem az iskoláimat Kakasdon. Ebből is láthatják hogy elmúlottam tizennyolc esztendős. Családi tűzhely melegénél tanulhattam szüleimtől a székely tréfákat, ősi népdalainkat. Ők a helyi hagyományőrző egyesületnek alapító tagjai voltak. Engem mindig fűtött a vágy hogy a hagyományőrzés terén maradandót alkossak. Kezdetben csak versenyekre jártam (Országos 1. díj, Országos nagydíj, Kiemelt nívódíj, és kétszeres Kárpát-medencei Vass Lajos Nagydíj). Az utóbbi években önálló előadó esteken népmesék-népdalok javából tartok előadásokat.

„Sokan vannak ma, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre kevesebben vannak, akik gyermekkortól természetes formában, a legnemesebb anyanyelvként sajátították el a népdalokat, és azok sajátos kifejezésmódját.

A bukovinai székely Sebestyén István e kevesek közül való. Ráadásul nem csak énekelni tud szépen az Andrásfalváról elszármazott, végül Kakasdra került bukovinai székelyek leszármazottja, hanem kiváló mesemondó is! Pedig gyermekkorában az ő szülei generációjának nem sok örömben volt része. S hogy hogyan kerültek a székelyek Bukovinába és onnan a Dunántúlra? Úgy, hogy Mária Terézia uralkodása alatt az osztrákok erőszakos határőrség szervezése ellen felszólaló szabad székelyek tiltakozását az osztrák katonaság vérengzéssel torolta meg. A székelyek a további vérengzés elől tömegével menekültek ki előbb Moldvába, majd Bukovinába, ahol letelepedtek, és öt új falut alapítottak. (Tari Lujza népzenekutató)

(Összeállította: Frigyesy Ágnes, a Találkozó médiafőnöke)

---------------------------------------------------------------------------------------------------

A REMÉNYSÉG SZIGETE TÉRKÉPE:



---------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletek: http://www.szekelykor.hu/BukovinaiTalakozo.html

__________________________________________________________________

(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

PASTA STATION - A GURULÓ TÉSZTABÁR

PASTA STATION - EURÓPA ELSŐ GURULÓ TÉSZTABÁRJA

Együnk a szabad ég alatt friss tésztát, ismerjük meg az új trendeket a cateringben! Mire lehet jó egy építményes Ducato, ha nem arra, hogy Európa első guruló tésztabárjává váljon??

Ehhez persze kell valaki aki nagyot mer álmodni, és vállalkozó kedvének és ötleteinek nem szab határt. Kell egy olyan csapat, aki az ötlet mögé áll és kilép a füstös zárt konyhák világából! Miért? Mert mindig kell az új, még akkor is ha naponta találkozunk a gasztronómiában az éppen aktuálisan menő újdonságokkal.

 

AZ ÖTLET

Vegyünk egy átlagos menzát, vagy egy szokásos fesztiváli, vagy utcai ételkínálatot. Általában rohanunk, kiválasztjuk ugyanazt, ugyanattól, és el is fogyasztjuk, tudván, hogy esetleg a minőség nincsen arányban azzal, amennyit kifizetünk érte. És unjuk.

Kell az új, kell a friss és kell az, hogy a felgyorsult tempóban is találkozhassunk ízekkel, illatokkal, dizájnnal, és nem mellesleg azokkal az emberekkel, akik nekünk frissen tálalják az ebédünket, vacsoránkat.

A tésztát mindenki szereti. Kortól, nemtől függetlenül. Van hozzá köze, élménye – az első betűtészta a paradicsomlevesben, az első cukros nudli a nagyival, vagy a közösen gyártott nokedlik és pörkölt illata.

Így jött a mozgó tésztabár ötlete, mely abból a szempontból is szerencsés, hogy egész Európában még nincsen ilyen jellegű vállalkozás. Cél a frissen készült – nem előre gyártott – tészta, melynek az íze is teljesen más, mint az, melyet csak kiborítunk a tasakból.

 

A kiváló minőségű, friss alapanyagok, melyeket tetszés szerint variálhatunk -  és hozzá a fűszernövények és illatok… garantált siker.

A rendeléstől a tálalásig nyomon követhető, hogy mi kerül a dizájn dobozba – csak hogy a trendeket is szem előtt tartsuk!

STREET FOOD őrület

Különlegesen átalakított motorok, Barkasok, építményes Ducato-k, pick-up-ok, teherautók! Végtelen variációk, street food találkozók, fesztiválok, rajongók! Íme a vendéglátás egyik legegyszerűbb formája, mely az utóbbi pár évben alapvetően szabta át milliók mindennapi étkezési szokásait. És ez alól persze mi, magyarok, sem vagyunk kivételek.

Íme egy lazább, kötetlenebb minőségi étkezés - a Pasta Station rutinos, a zárt konyhában edzett séfjei - kikerülvén a szabadba - így már el tudnak beszélgetni a vendégekkel, a bőrükön érezhetik az elismeréseket, kritikákat.

HONNAN HOVA?

Ki a szabadba! Jó társaság, különleges helyek! Együttlét és közös főzés, finom borok és friss paszták. Ehhez hozzáadódnak a mesteri szakácsok és alkalom adtán jó beszélgetések a gasztronómiáról, tésztákról, az életről! A Pasta Station ezt kínálja, végigszáguldva a nyári fesztiválok legjavát, piknikezve a Millenárison, vagy éppen az éjszakai szórakozóhelyek környékén várja azokat, akik a gyros, hambi helyett egy más minőséget szeretnének!

Az autó felbukkan majd irodaházak, logisztikai parkok, bevásárlóközpontok közelében, illetve céges és magán partikon is megtalálható.

Mindezt hogyan? Úgy, hogy további autókat készít, mert a vállalkozás még nincs fél éves, de már kinőtte magát.

További tervek között szerepelnek Pasta Station pontok az egész országban, valamint egyedi webshop és saját márkás termékek!

Vigyázat! Pasta lavina közeleg!!

A BEMUTATKOZÓ ESEMÉNY – A MILLENÁRIS

Egy laza sajtópiknik keretében mutatkozott be a vállalkozás 2014. június 12-én, a Millenáris Parkban. Az eseményen a Millenáris Nonprofit Kft-től Lupkovics Vanessa beszélt a park terveiről. Az újdonságokat, gasztronómiai trendeket mindig is támogató létesítmény ebben az évben Street Food udvarrá változik a látogatók legnagyobb örömére. A kiváló borokat a Bortársaság szolgáltatja, közvetlenül a Pasta Station food truck autója mellett.

A rendezvényen az olasz ételek fanatikusa, Dombovári Vanda faggatta a Pasta Station séfjeit arról hogy miként tudnak egy fesztiváli napon minimum 1000 főnek friss tésztát kínálni, úgy hogy a minőségből egy fikarcnyit sem engednek! A jó csapatmunka és az elhivatottság elengedhetetlen, de a lényeg a jól felszerelt háttérkonyha, a Dob utca-i bázis. És a kedvenc tésztaétel? Végtelenül variálható, de a kedvenc számukra a legegyszerűbb, paradicsomos csípős arrabiata - bármilyen tésztából.

A kedvenc különleges desszert tésztából? Még csak tervben, de ez biztosan ütős lesz! A csokoládékrémes pisztáciás ravioli. A tésztát pisztácia pasztával készítik, és ettől nagyon szép zöld színt kap, majd sűrű és tömény csokoládétölteléket tesznek bele. Csak még azt kell kitalálni, hogy hogyan ne folyjon ki a csokikrém belőle akkor sem, miután kifőzték a tésztát.

A piknikre egy diós túrónudlit készítettek a fiúk pikáns meggyhabbal… Vanda elmesélte olaszországi gasztro körútját, és azt is, hogy kisfiával - Gergővel, aki még csak másfél éves - már közösen tesznek-vesznek a konyhában együtt.

A cég ügyvezetője, Dulai Tamás és Kovács Zsanett, a Pasta Station rendezvényszervezője lelkesen beszélt a megvalósult álomról, felvezetve a felkínált tészta csodákat:

Az előétel: Zöld rigattoni rukkolával, olivabogyóval és paradicsommal, citrus öntettel

Főételek: Feketekagyló tészta csípős paradicsomszósszal

                Spagetti balzsamecetes kacsával

                Campanelle bisque szósszal és garnélarákkal

Desszert: Túrós nudli édes diós morzsában pikáns meggyhabbal

***

 

Az estén bemutatkozott a Vespresso csapata is, akik éppen aznap tértek haza Riminiből, Olaszországból a Barista Világbajnokságról. A magyar bajnok, Nagy Krisztián, kínálta a vendégeknek különleges, a versenyen is bemutatott, málnás ízvilágú kávé költeményeit!

Igazi Dolce Vita hangulatot kölcsönzött az átalakított Vespa motor előtt kávézgató társaság!

(Forrás és további információ:
Kovács Zsanett – Pasta Station (Kovacs.zsanett@kameleoncatering.hu; 06-20/989-7810)
Hajdu Orsolya kommunikációs ügynökség (Hajdu.orsolya@publica.hu; 06-20/591-08-56))

_____________________________________

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

--------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA